Nem kis meglepetés érte a hét elején kora délután a tanári szobába belépő négy pedagógust az egyik több száz tanulói létszámmal rendelkező kisvárosi iskolában. A férfi kolléga aktatáskájából egyszerűen eltűnt az autós táskája, benne pénzzel, bankkártyával, személyes dokumentumokkal, de a kolléganők sem jártak jobban. Nekik a pénztárcáik hiányoztak a kézitáskáikból, hasonló tartalommal. A rendőrség természetesen elvégezte az ilyenkor szokásos helyszínelést, és megindította a nyomozást.
Úgy tudjuk, hogy az egyik hét eleji tanítási napon délután fél három és fél négy között történt az eset, amikor a nevelői szobában nem tartózkodott senki sem, mindenki végezte a dolgát. A tolvaj (akinek minden bizonnyal volt cinkostársa is, hiszen valakinek figyelnie kellett a mozgást a környéken) egyértelműen a pénzre ment, bár néhány bankkártyával, jogosítvánnyal, személyi igazolvánnyal, Taj- és adókártyával is gazdagabb lett. Nagyjából nyolcvanezer forinttól szabadította meg a pedagógusokat.
Mivel a kisváros vasútállomásának környékén az egyik pénztárcát az iratokkal, kártyákkal – természetesen készpénz nélkül – megtalálták, nagy a valószínűsége, hogy a tolvaj (tolvajok) bejáró volt. S persze kiváló helyismerettel rendelkezett, hiszen feltűnés nélkül mozoghatott az iskolaépületben.
A károsultak joggal tételezik fel, hogy úgymond bennfentes volt. Sőt, egyikük még tovább ment, s nem zár ki összefüggést a lopás ideje, és a között, hogy éppen abban az időben történt egy tanuló fegyelmi tárgyalása.