A kiindulási pont egy szerkesztőségünkhöz eljuttatott levél volt, amelyben egy, a neve elhallgatását kérő szombathelyi tűzoltó botrányosnak és dilettánsnak nevezte azt a hozzáállást, amelyet az utóbbi időszakban a szervezeten belül tapasztalt. Felháborodottan mesélte, miként államosították a tűzoltóságokat, hogyan készülnek megszüntetni az önálló egyenruhájukat, apasztják a tűzoltók létszámát, közben a „csókos”, irodában dolgozó bürokratákkal, katasztrófa-védelmisekből lett „tűzoltókkal” töltik fel az állományt. A tűzoltó szerint a változások miatt az elmúlt időszakban a környezetében kilencen szereltek le e miatt…
Utánaeredtünk a témának: beszéltünk tűzoltókkal, felhívtuk Salamon Lajost, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnökét is, és nem utolsósorban Kampel Oszkárt, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjét is megkerestük. Sorra vesszük a tűzoltók által panaszolt problémákat, pro és kontra közöljük a véleményeket.
Állománycsökkentés - racionalizálás címszóval
Minden akkor kezdődött – meséli a tűzoltó - amikor április 1-én a tűzoltóságokat a polgári védelemmel együtt a katasztrófavédelembe integrálták. Ennek alapja az új katasztrófavédelmi törvény volt, amelyet tavaly szeptemberben fogadtak el, és amely kapcsán felállt az egységes katasztrófavédelmi szervezet. Egyik alapeleme, hogy a volt önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltósággá váltak, és a katasztrófavédelmi rendszerbe helyi szervként integrálódtak.
Április 1-ét megelőzően még három darab fecskendővel ellátott autó (szer) volt szolgálatban. Egyik autón hat fő szolgált, a másikakon négy-négy fő volt készenlétben. Április 1-ét követően, racionalizálás címszóval az egyik tűzoltóautót elvették Szombathelytől, és az egyik fél rajt megszüntették. Jelenleg, a tűzoltó állítása szerint csak két tűzoltóautó, 11 tűzoltóval szolgál. Az elmúlt időszakban a szombathelyi állományt 87-ről leépítették 72-re, és miközben visszavették a hadra fogható tűzoltói létszámot, aközben – állítja a tűzoltó - a nem vonuló állomány létszáma hétről hétre nő.
Azt látták, a szervezeten belül, az összevonás után mindenki tűzoltó minősítést kapott, azok is, akik korábban civilként a polgári védelemben vagy a katasztrófavédelmi igazgatóságon dolgoztak. Olyanok lettek tűzoltók, kaptak rangot, akik soha életükben nem láttak közelről tüzet. Egyik nap még civilként dolgoztak, másnap már tűzoltótisztek lettek:
Nekünk hat hetes, illetve fél éves tanfolyam kellett ahhoz, hogy egyáltalán tűzoltók legyünk, nekik egy tollvonás.
Polgárvédelmi előadókból és közalkalmazottakból lettek tűzoltók
Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke szerint az április 1-én történt szervezeti átalakítások óta nemcsak a szombathelyi tűzoltóknál tapasztal elégedetlenséget. Országos szinten is komoly ellenállás kísérte az elmúlt időszak változásait.
Az „államosítástól” a tűzoltók ugyanis azt remélték, hogy az eddig önállóan, önkormányzati fennhatóság alatt működő tűzoltóságok végre egységes irányelvek alá kerülnek, ezzel megszűnnek a tűzoltóságok között az anyagi különbségek: egy kéz, egy irányvonal lesz. Ehhez képest az aránytalanságok nem szűntek meg, sőt. Eddig az önkormányzatokon múlt, mennyivel támogatták (az államitól az önkormányzatokhoz utalt pénzből) tűzoltóságukat, most a megyei igazgatóságokon múlik, melyik tűzoltóságnál mire mennyi jut. Továbbra is vannak tehetősebb és kevésbé tehetősebb megyék.
Másrészt, tette hozzá a szakszervezeti elnök:
Ilyen a világon nincs, hogy a katasztrófavédelem irányítja a tűzoltóságot.
A kisebb, eddig csupán szakmai felügyeletet ellátó szervezetből lettek a vezetők. Miért a 7000 fő tűzoltónak kell nevet váltani, új egyenruhát beszerezni, tűzoltóautókat átmatricázni, nem pedig az 1900 fő katasztrófavédőnek? Egyáltalán! A katasztrófát miért védeni, és nem elhárítani kell...?A tűzoltók többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a polgári- és katasztrófa-védelmisek egységesen, egyik pillanatról a másikra tűzoltó rendfokozatot kaphattak. A gyakorló tűzoltónak negyed évenkénti – fizikális és szellemi – felülvizsgálaton kell átesniük ahhoz, hogy tűzoltók maradhassanak. A közalkalmazottakból lett tűzoltókkal mi a helyzet? – kérdezi. Aztán így folytatja:
ezzel a lépéssel a tűzoltó nevet egyszerűen ledegradálják
.Másrészt „a tűzoltó nevet próbálják eltüntetni”: a régi egyenruhán nem használhatják a tűzoltó nevet, ráadásul napokon belül ugyanolyan egyenruhát kapnak, mint a rendőrök. (Csak a rendőröknek – véli a tűzoltó - a munkaidejük és a fizetésük más, nekik kötelező 48 óra a munkaidő, a 40 feletti túlórát nem fizetik ki.)
Másrészt a szakszervezeti vezető felháborítónak tartja, hogy az országos vezetésbe túlnyomórészt régi határőrök kerültek. Nem véletlenül, hiszen az OKF élére olyan személy került, Bakondi György "tűzoltó" altábornagy, akinek még egy 6 hetes tűzoltó alapfokú tanfolyama sincs, hogy önkéntes tűzoltó lehessen. A szakszervezeti vezető szerint
ez olyan becsmérlő a tűzoltókra nézve, mintha az Országos Mentőszolgálat főigazgatója nem oxiológus szakorvos lenne, hanem pl. jogász.
Vándorlás – el a tűzoltóságtól
A szervezeti átalakulást követően 19 megyénél mindössze két vezető maradhatott a helyén. Felmerül a kérdés: eddig olyan emberek végezték ezt a munkát, akik szakmailag, vagy politikailag nem feleltek meg? Vagy csak nem voltak hajlandók véghezvinni ezeket a változásokat?
A tűzoltók – fogalmaz a szakszervezeti vezető – egyre jobban el vannak keseredve, egyre több tiszt és középvezető hagyja el a rendszert. (Miközben a tűzoltóállományt csökkentik, az iránytói létszám folyamatosan nő.)
A szakszervezeti vezető nem egy olyan esetről tud, hogy Szombathelyről azért szereltek le tűzoltók, mert Ausztriába mentek ki dolgozni. Mert azok a parancsnokok, akik 30 emberért felelnek, 160- 180 ezer forintnál nem keresnek többet. Kimegy inkább Ausztriába, ott ennek 3-szorosát is megkapják. Az Alföldről pedig azért jönnek a nyugati határszélre szolgálni, hogy aztán továbbálljanak külföldre. 4-5 hónapig itt dolgoznak, gyökeret vernek, aztán továbbállnak.
Nem mindegy, 10-15 éves gyakorlattal rendelkező tűzoltók, vagy újoncok kerülnek az állományba, a szakszervezeti vezető szerint van ahol a 20 fős állományból 10 újonc.
Tűzoltókból egyszer csak segédrendőrök lesznek
Hiába ígérték, a tűzoltók számára nem tudnak életpályamodellt mutatni. 55 évesen elvileg jelentkezhetnek könnyített szolgálatra (a tűzoltóságon belül ennek a lehetősége kevés), seniorként a megyei rendőrkapitányságon kaphatnak munkát: lehetnek segédrendőrök, forgalomirányítók, traffipax kezelők. Elfogadhatatlan számukra, hogy tűzoltókból egyszer csak segédrendőrök lesznek.
’95-ben kaotikusabb volt a helyzet
Az igazsághoz hozzátartozik – kezdi a beszélgetésünk Kampel Oszkár, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője - hogy a tűzoltóság 1995-ig egységes rendvédelmi szervezetként működött. A megyei tűzoltósághoz – ahogy most is egy sárvári, egy szombathelyi és egy körmendi hivatásos helyi egység tartozott. ’95-ben azonban az egységes szervezetet politikai megfontolásból szétszedték, akkor jöttek létre az önkormányzatok égisze alatt működő önálló, vagy részben önálló tűzoltó parancsnokságok.
Erre így emlékszik vissza:
Az akkori, ’95-ös átalakítás sokkal zavarosabban volt, nagyobb lett a káosz, mint a mostani átalakításnál. ’95 után a tűzoltóságokból önkormányzati intézmények lettek, olyanok, mint iskolák és az óvodák.
Szervezetileg a belügyminiszteri felügyelet alá sorolták őket. Később átkerültek az Önkormányzati Minisztériumhoz, nem úgy, mint a rendőrség. A működéshez szükséges költségvetésüket is a minisztériumtól kapták, de az önkormányzatokon keresztül utalták részükre a pénzt. Nem egy fenntartó polgármesteri hivatala pedig önkényesen visszatartotta a pénz egy részét, esetenként egyszerűen azt más célra felhasználta.Ahány önkormányzat annyiféle tűzoltóság lett. Voltak tűzoltóságok, akik az átalakításból nagyon jól jöttek ki, mert parancsnokuk jó érdekérvényesítő képességgel bírt, mások megsínylették ezt az önkormányzati függést.
Kampel Oszkár szerint ez év áprilisáig semmi sem az volt, mint aminek látszott. Önkormányzati volt a tűzoltóság elméletileg, de a finanszírozást a minisztériumtól kapta, a polgármesteri hivatalon keresztül, ahol aztán lecsíphettek belőle. Vas megyében – teszi hozzá a vezető - egyébként az volt a jellemző, hogy jól működtek az tűzoltóságok, az önkormányzatok jól finanszírozták őket, de ez teljességgel parancsok-függő volt. Az egység hiánya azonban olyanban is megnyilvánult, hogy Vas megyében például előfordult, hogy
egy tűzoltóságon belül háromféle tűzoltósisakot rendszeresítettek az állomány tagjainak igénye szerint
.
Kampel Oszkár – bár hozzáteszi, nem kompetenciája megítélni, szerencsés-e, a „katasztrófavédelem” megnevezés, de a tűzcsapban sem keres senki tüzet. A lényeg viszont, hogy április 1-je után a megyében élő tűzoltók továbbra is tűzoltók maradtak, csak nem önkormányzati, hanem ismét hivatásos állami tűzoltók lettek.
A tűzoltói létszám április óta Vas megyében nem csökkent
Ahogy Kampel Oszkártól megtudtuk, az átalakítások óta Vas megyében három katasztrófavédelmi kirendeltség működik (és tartozik hozzájuk): a szombathelyi, a sárvári és a körmendi. Ezeken a kirendeltségeken végzik a hatóság munkát, szakterületekre felügyelnek, mint például polgári és iparvédelemre. Ugyanakkor minden kirendeltséghez egy tűzoltó-parancsnokság is tartozik, saját tűzoltóparancsnokkal az élen. A vasi szervezethez Körmenden egy önálló tűzoltóőrs is csatlakozik, amely székhelyét tekintve az Opel-gyárban teljesít szolgálatot. Jelenleg szervezés alatt áll egy további őrs létrehozása, Celldömölkön is.
Az igazgató létszámcsökkentésről nem tud, állítása szerint a megyében a tűzoltói létszám április óta nem csökkent, sőt az állománytáblázat szerint nőtt. Voltak ugyan tűzoltó kollégák, akik közös megegyezéssel mentek el: összesen 4 fő szerelt le Szombathelyről. Az igazgató is tud arról, hogy azért mentek el, mert Ausztriában találtak maguknak állást, de teszi hozzá:
Ez nem csak a tűzoltóság, ez Magyarország problémája, hogy kint egy jó szakember a háromszorosát megkeresi az itteni fizetéseknek.
Jelenleg a Vas megyei állományban 75 fő tiszt (áprilisban 70 tiszt volt) 204 tiszthelyettes, 17 közalkalmazott, összesen 296 fő dolgozik. Hogy ebből hány a ténylegesen hadra fogható tűzoltó? És hányan voltak április előtt? Nehéz erre kérdésre pontosan válaszolni, magyarázza az igazgató, hiszen április óta az állományban valóban mindenki tűzoltó rendfokozatot kapott, másrészt:
a tűzoltóknak egyébként is megnövekedtek a feladataik, nem csak tüzet kell oltani, komoly, összetettebb hatósági munkát is kell végezniük.
Kampel Oszkár is elismeri, a szombathelyi tűzoltók érezhetik: feladataink nőttek, mivel a kirendeltségeken megnőtt a hatósági munka. Másrészt valóban a szombathelyi kirendeltségen némileg csökkent a tűzoltók száma, hiszen megszüntettek egy „szert”, másrészt azonban megyei szinten például Körmendet megerősítették, és Celldömölkön is készülnek egy új őrsöt felállítani.
Rendvédelmi kiképzésben is részesülnek
Az igazgatótól még megtudtuk, a tűzoltók képzési rendszere is megváltozik, minden készenléti szolgálatra jelentkező, újonc tűzoltónak két hónapos rendészeti kiképzést kell kapnia. Amikor ez megvan, utána 3 hónapos szakmai kiképzésben vesznek majd rész.
Arra a kérdésre, parancsnokként miként értékeli, hogy országos szinten, a különböző rendvédelmi szervezetek között is egységesítés zajlik (például olyan egyenruhájuk lesz a tűzoltóknak is mint a rendőröknek), elmondja:
Aki tűzoltónak felesküdött, az pontosan tudja, hogy parancsok vannak, a parancsokat be kell tartani. Két választás van, vagy a parancs szerint végzem a feladatomat, vagy elhagyom a rendszert.” Az egyenruha kapcsán még megjegyzi: minden újdonság bevezetése előtt jellemzően sokan tiltakoznak, annak idején a nagy felháborodás kísérte a fekete egyenruha bevezetését is.
Összességében a megyei vezető szerint az elmúlt hónapokban gyarapodott a tűzoltói munka, még komolyabb és összetettebb feladataik lettek.
Pajzs-rendszer - miatta érnek ki később a tűzoltók?
Az elmúlt időszakban még egy jelentős változás végbement a tűzoltóság működésében, országosan, minden tűzoltóságnál bevezették a „pajzs rendszert”, egy a riasztást segítő és döntésirányító rendszer.
A régi szisztémában a 105-ös számra beérkező hívást a híradós rögzítette, abban a pillanatban megnyomja a riasztó gombot, és amíg felvette a tűzesetről az adatokat, a szolgálatvezető már döntött, hány emberrel, hogyan vonuljanak. Két percen belül indulhattak. Most a bejövő a hívást a híradó ügyeletes felírja papírra, majd beviszi az adatokat a számítógépbe, az un. pajzs rendszerbe. Az „enter” megnyomás után a gép értékel, majd átküldi az eredményt a híradós helyiségbe, ott a számítógépről elolvassák, kit kell riasztani.
Tesztriasztáson, a hívástól számítva hat perc telt el, de – meséli egy tűzoltó - volt olyan, hogy 18 perc után indult el egy autó. (Ráadásul már most is értékes perceket veszít az a bejelentő, aki nem közvetlenül a 105-öt, hanem a 112-t tárcsázza.)
Ráadásul a legnagyobb baj a pajzs-rendszerrel az, fűzi hozzá Salamon Lajos szakszervezeti vezető, hogy 50-60 eset után nem ritka, hogy összeomlik a rendszer, már nem tudja kezelni a problémákat.
A szakszervezeti vezető szerint azonban nem magával a rendszer beindításával van a baj, hanem azzal, ahogy mindez történt. Ahogy az integrálás kapcsán sem, ennek a rendszernek a bevezetésekor sem készült hatástanulmány, nem kérdezték meg az érintetteket, magukat a tűzoltókat.
Azt nem állíthatom, hogy az első pillanatoktól kezdve minden flottul, zökkenőmentesen működöt, de mára a rendszer már beváltotta a hozzá fűzött reményeket
– közli a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője. Ez egy döntéstámogató rendszer, nem önmagában hozza meg a döntést, csak segít. Ráadásul megfelelően rugalmas is. A kialakításakor voltak fennakadások, de ahogy évtizedek óta a fővárosi, vagy ausztriai példa is mutatja, ez országos szinten is működőképes lesz.A 112 problémája ugyanakkor valós a megyei igazgató szerint is, percek veszthetnek el, ha a kárbejelentő nem 105-öt, hanem a 112-őt hívja.
Ez eddig is így volt, hisz a 105 a tűzjelzésre fenntartott szám, a 112 pedig általános segélyhívó szám, megy a Megyei Rendőr-Főkapitányságra fut be. Remélik, a későbbiekben a 112-es hívószám alkalmazása esetén is rövidülni fog a riasztási idő.
