Képeslapot utoljára általános iskolás koromban küldtem egy balatoni táborból. Néhány sort írtam a családnak. Megüzentem: a víz kellemes, a kaja jó, minden rendben. Ez a ‘90-es évek végén lehetett.
Aztán szinte mindenkinek lett mobiltelefonja, nem küldtünk képeslapot és nem ácsorogtunk a telefonfülkénél míg mindenki felhívja az otthoniakat, bármikor haza lehetett szólni, sms-t küldeni. És ki gondolta volna akkor, hogy mostanra videótelefonálással mindent megmutathatunk és megbeszélhetünk a rokonokkal.
Így a képeslapküldözgetés ma már szinte senkinek sem jut eszébe, azért írom, hogy szinte, mert van olyan kollégám itt a szerkesztőségben, aki poénból szokott azért írni ismerőseinek az utazásairól. Ők pedig mindig nagyon örülnek. Nosztalgia és gyermeki öröm fogja el őket.
„Üdvözletünket küldjük a tengerpart mellől. Kellemes az idő, nagyokat pihenünk” – ilyen és hasonló mondatok kerülnek a papírra. Képeslapot venni viszonylag egyszerű bárhol a világban, és nem is olyan drága, bélyeget szerezni, feladni már annál inkább.
Mint kollégám elmondta, Kínából és Angliából is több hónap alatt érkezett meg a képeslap, amikor ők már rég hazaérkeztek. Vannak, akik még mindig vesznek képeslapot, de már nem adják fel postán, csak gyűjtik őket.
De mi a helyzet Szombathellyel? Kapni még a városról készült képeslapot? Ha igen, akkor veszik is?
Régen az újságos pavilonoknál mindig volt képeslap, sőt a boltokban is. Mára már azújságospavilonok is nagyrészt bezártak, a boltokban pedig elvétve találni csak képeslapot.
A szombathelyi Tourinform irodában és az 1-es postán (nagypostán) viszont biztosan van. Tudjuk, mert utánanéztünk, és vettünk is egyet.
A Tourinformban megtudtuk, keresik is a szombathelyi képeslapokat a turisták, de még ennél is jobban a város nevezetességeit ábrázoló hűtőmágneseket. Többféle lapot találni az irodában, viszont a postán csak egyfélét találtunk, 195 forintért. Köszöntő lap annál több van a postán - fiús, lányos, virágos, poénos, nagy választékban –, talán ezt is jó tudni.
Legközelebb lehet, hogy én is kipróbálom, mit szólnak mondjuk a kollégák, ha küldök nekik egy lapot a szabadság alatt a szerkesztőségbe. Remélem örülnek majd.