Vízkereszt vagy a karácsonyi háromkirályok napja a karácsonyi ünnepek zárónapja. Ilyenkor szokás a karácsonyfát lebontani, és az adventi koszorú gyertyáit is ezen a napon gyújtjuk meg utoljára. De sok népi jóslat is fűződik ehhez a naphoz.
Három királyok, keresztelkedés, kánai menyegző
Vízkereszt ünnepe összetett, hiszen nem csak a karácsonyi időszakot zárja le. Ilyenkor szokás megemlékezni a Betlehembe érkező napkeleti bölcsekről, Krisztus megkeresztelkedéséről és a kánai menyegző csodájáról, amikor Krisztus borrá változtatta a vizet.
Sok helyen volt szokás ilyenkor a betlehemezéshez hasonló három királyok járása, aminek a legfontosabb kelléke természetesen a csillag - ezért szokták őket csillagozókat is hívni.
A vízkereszt kifejezés persze a víz felszenteléséből ered. A szenteltvízzel ilyenkor megszentelik az udvart, az ólat és a lakást is, de gyakran a ház tulajdonosa és családja is iszik a vízből. Vízkereszt napja persze nem csak a lezárást jelenti, hiszen ma kezdődik meg a farsang is.
Jó lesz a termőidő, legalább is a népi jóslás szerint
Vízkereszt napjához természetesen népi jóslások is tartoznak, főként az időjárással kapcsolatosan. A jóslatok szerint mivel ma esett a hó - igaz, nem túl sokáig - ezért korán kitavaszodik. Ennek sajnos ellent mond, hogy ha Vízkeresztkor fagy, akkor sokára jön még a tavasz.
Nagyon jó hír viszont, hogy ha Vízkereszt napján fúj a szél - és bizony fúj, nagyon fúj -, akkor az jó termőidőt és szerencsés évet jósol!