"A szombathelyi Pohl-Tó utcában régészeti megfigyelés során egy újabb szakasza került elő az egykori Savaria vízellátását biztosító vízvezetéknek" – írja a Facebookon a Savaria Múzeum Régészeti Osztálya.
A megközelítőleg 25 km hosszú csatorna a Bozsok környéki források vizét a gravitáció segítségével juttatta el a római város közkútjaihoz és fürdőihez. A kloritpalából vagy közkeletűbb nevén csatárikőből készült vezeték teljes szélessége 170 cm, a 42 cm széles oldalfalak 86 cm széles csatornabelsőt fogtak közre. Az aquaeductus belsejében tégla - és kőzúzalékból készült, a mai betonhoz hasonlító vízzáró réteg található – olvasható a posztban.
A múzeum által említett római vízvezetékről lapunk tavaly közölt egy
hosszabb írást
Nagy szenzáció lehet a római kori vízveték Szombathely határában
2018.
November
01.
14:17
, annak apropóján, hogy a dozmati víztározó építésekor rábukkantak annak mintegy 80 méteres szakaszára.
A földalatti vízvezetéket a város megalapítása (i.u. 50) után azonnal elkezdték építeni. Szombathelynek akkor is voltak patakjai, a Gyöngyös és az Aranypatak, de az alacsony vízhozam miatt a vízvezetékre szükség volt, a ma rohonci domboknak nevezett magaslatokról szállították a vizet, a vezetéket a mai Sé és Dozmat területén át építették meg.
Gyakorlatilag egy csatornát alakítottak ki, ám ebben tiszta ivóvíz folyt. A vezeték akár 80 ezer köbméter vizet is képes volt Savariába juttatni naponta.
Vajon hol lesznek a mai vízvezetékek kétezer év múlva?
