Bár már eltelt jó néhány év azóta, hogy utoljára meghirdettük Nagy Tojásfestő Versenyünket, most úgy gondoltuk, itt az ideje, hogy újra húsvéti lázba hozzuk olvasóinkat! Bár az idei húsvét a világszerte tomboló koronavírus-járvány miatt sajnos merőben más lesz, mint az eddigiek, ünnepi felhívásunkkal talán egy kicsit mókásabbá tudjuk tenni a húsvétot.
Tehát minden kreatív, ügyeskezű, vállalkozó szellemű, versenyszerető vagy csak szimplán unatkozó olvasónktól várjuk az otthon kipingált tojásokról készült fotókat az alábbi elérhetőségre:
A kreatívkodásnak semmi sem szab határt, csak a húsvét hétfő éjfél, ugyanis eddig várjuk olvasóink remekműveit. Fontos, hogy ne maradjon le az elérhetőség, valamint várunk egy rövid kis leírást is a képek mellé. A beérkezett fotókat aztán közzétesszük oldalunkon és megszavaztatjuk olvasóinkkal, hogy ki volt a legügyesebb. A győztessel, illetve győztesekkel pedig készítünk majd egy kis interjút is, hogy ország-világ megismerhesse az idei év legügyesebb tojásfestőjét vagy festőit.
Húsvéti tojás, hímes tojás, írott tojás, piros tojás
A húsvéti tojás a húsvéttal mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van, az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A tojás díszítését és kultikus felhasználását azonban nem a kereszténység kezdeményezte; az egyház egy korábbi gyakorlat kereszténnyé tételére törekedett. A díszített húsvéti tojás elsősorban Európa keleti felén terjedt el, Közép- és Nyugat-Európában kisebb, körülhatárolt területeken van gyakorlatban, ahol a húsvéti tojást általában egyszínűre festik.
Hazánk nagy részén ismert a húsvéti tojás hímzése; legkevésbé az Alföldön. Magyarországon és a tőle keleti, északi és déli irányban fekvő országokban a batikolás a húsvéti tojás díszítésének jellemző módja. Pálcára erősített fémcsövecskét, tollcsévét mártogatnak forró méhviaszba, ezzel írják rá a mintát a nyers vagy főtt tojás felületére, majd festéklében áztatják vagy főzik. Több szín alkalmazása esetén a világos színűnek szánt részeket is viasszal fedik, majd a felület többi részéről vagy lemossák e színt (ecetes oldattal), vagy tovább festik sötétebb színű festéklében. A kemény viasz lekaparása után a színtelenül maradt díszítmény kirajzolódik. Az e technikához tartozó díszítménykincs egy része igen egyszerű, a felület rendszeres felosztásán és néhány elemi díszítőelem variálásán alapul (egyes elemek az ősrégészeti anyagban, ill. az ókori magas kultúrák szimbólumai és a Közel-Keleten ma is használt mágikus jelek között lelhetők fel); más részét reneszánsz eredetű hímzés- és kerámia-ornamentikából vették át.
A régiesebb ornamentika meglehetősen egyöntetű egész elterjedési területén; a reneszánsz eredetű motívumkincs meghonosodásának mértéke különböző (legelterjedtebb a magyar és jugoszláv anyagban). Az ukrán és hucul húsvéti tojások rendkívüli finomsága, bizánci eredetet tételez fel, több szín (sárga, barna, zöld) alkalmazására épült mintakincse utánozhatatlan. A karcolással való díszítés kevéssé lokalizálható, körülhatárolt mintakincshez sem köthető, megtalálható a geometrikus díszítés mellett virágornamentika, életkép és naturalisztikus felfogású emberábrázolás. Hazánktól nyugatra alakult ki az a szokás, hogy az egyszínűre festett tojásra savval írtak a barokk és az azt követő stílusoknak megfelelő virágbokrokat, -indákat, -koszorúkat és hosszabb szövegeket; az utóbbiak a → szerelmi ajándék funkciója szempontjából jelentősek. Magyarországon e díszítésmódot a Ny-i határszél mentén, valamint németlakta vidékeken s azok környékén ismerik.
Kevésbé jelentős díszítési módok: a levélrátétes, amely a batik primitívebb megoldásának fogható fel (a tojásra érdekes rajzolatú levelet rögzítenek festéskor, helye világos marad); paraszti viszonylatban kevéssé terjedtek el a textilrátétes, ragasztott bevonatú, ecsetes festésű, politúros-lakkos, matricás (lehúzóképes), sodronybevonatos megoldások. Kiemelkedő a kovácsoltvas vagy más, lágyabb fémdíszekkel ellátott patkolt tojás (leggyakoribb ékítményéről elnevezve), amely a húsvéti hajnalfát díszítette, de rontáselhárító feladatot is betölthetett (→ rontás elhárítása). Az utóbbi időben fémművesek, barkácsolók kimagasló szaktudásának bizonyítására szolgál.
Tojásfestésre az anilinfestékek elterjedéséig növényi festékeket (→ festőnövények) használtak, berzsenyből állították elő a nálunk legkedveltebb piros színt, más színeket a környezetben gyűjtött növényi részek főzetéből, forrázatából. Napjainkban is legáltalánosabb a vöröshagymahéj-főzet.
Húsvéti tojás díszítésével elsősorban nők foglalkoznak, akik gyakran a művelet helyi specialistái. A férfiak karcolást és főleg patkolást végeznek.
A húsvéti tojás fogyasztásához a parasztságnál hiedelmek (hiedelem) fűződnek, jótékony hatást tulajdonítanak neki, a héját mágikus tárgyként is használják. Főleg gör. keleti vallásúak halottkultuszában van szerepe (pl. sírokra teszik).
(Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon)
