2002 és 2022 között a katolikus válaszadók együttes száma több mint 2,6 millió fővel, a reformátusoké több mint 678 ezer fővel, az evangélikusoké 128 ezer fővel, míg az izraelitáké több mint 5 ezer fővel lett kevesebb - írja elemzésében Tóth Géza egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa. Az elemzés rövidített változatát az economix.hu közölte.
Hozzátette, igaz, hogy Magyarország népessége 595 ezer fővel csökkent az adott időszakban, de ez nem ad választ a vallásosak számának ilyen mértékű csökkenésére.
A 2002 és 2022 között eltelt 20 év alatt
A vallási közösséghez, felekezethez nem tartozók száma nagyságrendileg a 2001-es, 1,5 milliós szinten áll 2022-ben is.
A 2022-es népszámláláskor 4,2 millióan jeleztek vallási kötődést, ami a teljes népesség 43,7 százalékát teszi ki. A 2001–es népszámlálás során a vallási kötődésről nyilatkozók száma még 7,6 millió fő volt.
Vas megyében sok a vallásos, de itt is csökkent a számuk
2022-re 138 Vas megyei településen nőtt 2011-hez képest a vallásosak száma. Ebből 40 az olyan település, ahol a gyarapodás nem jelentős, maximum 10, vagy ennél kevesebb hívőt jelent. 98 településen viszont ennél nagyobb emelkedés történt a hívők számában.
Ugyanebben az időszakban 147 településen a vallásosak száma több mint 50 százalékkal csökkent, 1658 esetében 25 és 50 százalék közötti volt a visszaesés, míg a fennmaradó 1234 településen 25 százaléknál kisebb csökkenés következett be.
2022-ben a vallásosak aránya:
Ezzel szemben viszonylag alacsony a vallásosak aránya Hajdú-Bihar, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Csongrád-Csanád megyékben.
Tóth Géza szerint a vallásosság visszaszorulása sem az USA-ra, sem Dél-Koreára nem jellemző, ezért szerinte nem egy általános, globális jelenséggel állunk szemben, sokkal inkább egy Európára jellemző folyamattal.
Azonban Európa sem tekinthető egységesnek, mert kelet- és közép-európai országokban 1990 után a vallás terén végbement változás nem írható le olyan egységes trendként, mint Nyugat-Európa esetében.
