Létezik egyáltalán roma festészet?
A kérdés elsőre egyszerűnek tűnik. Aztán az ember leül hét roma képzőművésszel beszélgetni, és negyedóra alatt rájön, hogy erre nincs egyetlen jó válasz.
Van, aki szerint igen. Van, aki szerint nincs. Van, aki szerint csak addig létezik, amíg mások így nevezik. És akad olyan is, aki azt mondja: attól, hogy roma ember festette, a kép még nem feltétlenül roma festmény.
A Herényiek Háza XII. Alkotótáborában Balogh Tibor, Bari Janó, Ferkovics József, Hájas Zoltán, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Sütő Gábor és Vári Zsolt ugyanazt a három kérdést kapták. Hogy mit jelent számukra a roma identitás. Milyen festői eszközökkel dolgoznak. És mit szeretnének, hogy a néző hazavigyen a képeikből.
A válaszok azonban szinte semmiben sem hasonlítottak egymásra.
Talán kevésbé meglepő, hogy a színek terén sem volt egyetértés: volt, aki az élénk színek vibrálását és ritmusát viszi a vászonra, míg mások inkább a kevert árnyalatokat érzik közelebb magukhoz.
A festészetről szóló beszélgetés közben azonban felszínre kerültek az emberi sorsok is: a roma telepek világa, az intézetben töltött gyerekkor, az identitáskeresés és az eredet kutatása.
Nem a festményekről szól igazán ez a 15 perc, hanem az emberekről, akik megfestik őket. Ha kíváncsi arra, hogyan gondolkodik hét roma képzőművész identitásról, alkotásról és önmagáról, nézze meg a teljes videót.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
