A jövőben nehezebb lenne ingatlant vásárolni azokon a településeken, amelyeken az utóbbi időben jelentősen megnőtt a népesség száma. Ezt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter javasolta nemrég, azzal indokolva az elképzelést, hogy meg kell védeni a falvakat a tömeges betelepüléstől.
Folyamatosan csökken a városok lélekszáma
A Választási földrajz nevű elemző oldal a KSH adatai alapján nagyítható térképre tette a települések lélekszámának alakulását 2015 és 2023 között. Az elemzés a Telexen jelent meg.
A térképen a sárgás-barnás színnel jelölt területeken csökkent a népesség, a zöld színű településeken pedig nőtt. A szín intenzitása mutatja a csökkenés, illetve a növekedés mértékét, de a kurzorral ki lehet választani az egyes településeket, és akkor felugró ablakban megjelennek a tényleges adatok és a változás százalékos mértéke is.
Vas megyére nagyítva egyből szemet szúr, hogy a megye nagyobb városainak lélekszáma csökkent az elmúlt nyolc évben. Szombathelynek 0,7 százalékkal csökkent a népessége, Sárvárnak 3,4 százalékkal, Celldömölknek 9,2 százalékkal. Vasvár lakóinak száma 5,6 százalékkal lett kevesebb, Körmenden 9,5 százalékkal, Szentgotthárdon 3,9 százalékkal élnek kevesebben, mint 2015-ben.
Turisztikai célpontok, vonzáskörzetek
Kőszegen viszont 1,5 százalékkal nőtt a lélekszám. Ahogyan a Szombathely agglomerációjába tartozó településeken is. A térképen jól látható, hogy részben a turistacsalogató települések növekedtek, mint a már említett Kőszeg, de Bükön például 16 százalékkal élnek többen, Cákon 20, Velemben 14,7, Kőszegdoroszlón pedig 42,1 százalékkal nőtt a lélekszám.
Szombathely agglomerációjába is sokan költöztek, Nárai 23, Dozmat 47,2, Nagykölked 12,1 százalékkal nőtt. Ezzel szemben Toronyban csupán 0,7 százalékos növekedést tapasztaltak, pedig szintén a vonzáskörzetben található.
Érdekes egyébként, hogy az Őrség nagy részén is csökkent a népesség száma, pedig az elmúlt évtizedekben sokan költözek ide a nagyobb városokból, vagy éppen Budapestről. Őriszentpéteren például 6,5 százalékkal mérséklődött a lélekszám, a szomszédos Ispánkon, Kisrákoson 8 százaléknál magasabb arányban csökkent a lakosság.
Úgy tűnik tehát, hogy a megyében a turisztikai célpontok és a megyeszékhely vonzáskörzetében van esély arra, hogy a kormány megnehezíti az ingatlanvásárlást a beköltözők számára.
Ugyanezt el lehet mondani az egész Dunántúlra is. A térkép szerint Győr és vonzáskörzete, a Balaton környéke, valamint Közép-Magyarország és a főváros agglomerációja a belső migráció célpontja, és így a tervezett kormányzati tilalom terepe is.
A tilalom nem állítja meg a belső migrációt
Az elemzés megjegyzi, hogy az ingatlanvásárlás korlátozása nem veszi figyelembe a belső migráció mögötti folyamatokat, csupán reagál egy konfliktusokkal teli helyzetre. A szakirodalom ugyanis ismeri azokat a tényezőket, amelyek hatására egy személy vagy család megváltoztatja a lakóhelyét, akár városon, akár az országon vagy a kontinensen belül.
Negatív tényező lehet akár a munkahely hiánya, a nem megfelelő fizetési vagy akár szórakozási, művelődési lehetőségek, de akár egy toxikus lakókörnyezet is. A pozitív tényezők között az új lakóhelyen meglévő jobb lehetőségek, szélesebb és jobban fizető munkahelykínálat, vagy akár a jobb szórakozási, művelődési opciók szerepelhetnek.
Az elemzés szerint belátható, hogy a kormányzat tervezett intézkedései ezeket egyáltalán nem fogják befolyásolni, csak nehezebbé teszik bizonyos településeken az ingatlanvásárlást.
Mint írják, a belső vándorlás pont a fenti tényezők változatlansága miatt nem fog alábbhagyni, hiszen nem lesz hirtelen több munkahely Békés megyében, és nem lesz kevésbé vonzó a fővárosba vagy annak környékére költözni sem.
