A vásárlóerőt százalékosan mérik, ahol a 100 százalékot az országos átlag jelenti. Vagyis azt mutatja meg, hogy az adott térségben az átlaghoz képest több vagy kevesebb elkölthető pénzük van-e az embereknek.
Csopak a leggazdagabb
A kutatóintézet vizsgálata szerint a Balaton-parti Csopak lakói a legtehetősebbek (136,8), a második helyen Telki (135,6), a harmadikon Budaörs (134,5) áll. A legszegényebb Tiszabő (41,6) Jász-Nagykun-Szolnok megyében van, az öt legkevésbé tehetős településből kettő, Szendrőlád (48,3) és Vilmány (49,4) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik.
A megyék rangsorában Budapestet is ide számítva a főváros magasan vero a mezőnyt (133,6), aztán Fejér megye következik (109). Ami számunkra kedvező, Vas megye beletartozik abba a csoportba, amelynek tagjai az országos átlag feletti vásárlóerőt tudnak felmutatni. Vagyis – a fentieken kívül - Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Pest és Vas megye tartozik ebbe a körbe.
Átrendeződés keleten
A Nyugat-Dunántúlon tehát megelőzzük Zalát is, de Veszprém, Tolna, Baranya és Somogy megye is mögöttünk van. Az ország keleti fele pedig – Pest megye kivételével – az országos átlagnál alacsonyabb szinten teljesít, a legrosszabb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg van 75,4 százalékkal.
A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a rangsor tulajdonképpen évek óta állandó, két változásról számolnak csupán be. Megtorpant Bács-Kiskun folyamatos fejlődése, visszaesett Bács-Kiskun, Csongrád és Heves megye mögé. A másik, hogy elindult Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlődése, egy év alatt négy helyet ugrott előre a listán, megelőzve ezzel Hajdú-Bihart, Békést, Bács-Kiskunt és Somogy megyét is.
A teljes jelentés itt olvasható.
