Kezdjük érteni, miért is volt a nagy felháborodás Mi kérünk elnézést! - Riportunk felébresztette a szunnyadó vépi önérzetet 2009. May 08. 17:43 a vépiek részéről, amikor településüket a közelmúltban úgy mutattuk be Tour de (Mega)Vép - 2009. 2009. February 05. 06:00 , hogy nem csak a dicsekvésre méltó dolgokról számoltunk be. Vettünk már részt korábban is városavató ünnepségen, a tovatűnő évtizedek mélyén 1984-ben Szentgotthárdon, néhány éve Őriszentpéteren, aztán Bükön. De egyik helyen sem éreztük azt az örömöt, büszkeséget, ünnepi hangulatot, mint szombat délelőtt Vépen.
Ünneplőbe öltözött a település
Szép lassan autóztunk végig Vépen, amelynek minden utcája fel volt lobogózva, ünneplőbe öltözött emberek siettek a velünk éppen ellentétes irányba. Nem késtünk még le semmiről, jó félórával az ünnepség előtt érkeztünk. Aztán irány a mezőgazdasági szakiskola, ahol a polgárőrök egymás kezére adtak minket, segítettek közeli parkolóhelyet találni.
Az iskola bejáratánál fúvószenekar fokozta a hangulatot, a nagyteremben szépen gyűltek az ünneplők. Az érkezők között több országgyűlési képviselőt, polgármestert láttunk, de voltak itt rendőri vezetők, térség- és területfejlesztési szakemberek. És nagyon sok vépi lakos. Tekintetünkkel Varga Gyula polgármestert kerestük, aki – meglepetésre – fiatal lovasok kíséretében, hintón érkezett.
A Himnusz után Radnóti vers, a
Nem tudhatom
következett, és ekkor jöttünk rá, hogy a vépiek erősen lokálpatrióták, büszkék településükre, pardon, városukra. Egy – számunkra ismeretlen – dal csinos és értő énekesnő előadásában, aztán a hivatalos program. A fiatal hölgy narrátor fogalmazta meg, hogy Vép számára mindig is fontos volt megfelelni az elvárásoknak, ehhez reális jövőkép kellett. Aminek megfelelően civil társadalmat, a polgárok társadalmát építik. És nem utolsósorban: a város cím lendületet ad Vépnek.
Városkulcs, oklevél, Díszkő
Varga Gyula polgármester rövid köszöntőjében a helyiek és a vendégek üdvözlésén kívül bemutatta a város legidősebb lakóját, a 93 éves Bátorfi Antalnét, Ági nénit, aki egyébként többszörös olimpikon asztaliteniszezőnk, Bátorfi Csilla nagymamája. És a város legfiatalabb polgárát, az alig néhány hetes Börzsönyi Ákos Károlyt.
Aztán a hivatalos ceremónia, a várossá avatásról szóló oklevelet és a város kulcsát Kiss László alkotmánybíró adta át, megemlítve, hogy az önkormányzati miniszter javaslatára Sólyom László köztársasági elnök 2009. július 1-ével nyilvánította várossá Vépet.
A polgármester mindehhez még hozzátette, hogy takarékossági okokból nem a minisztérium készíttette el a városkulcsot, ezt az önkormányzatnak kellett megtennie, és egy helyi mesterembert, Kajtár Ferencet bízták meg vele, aki mesteri munkát végzett.
Az ünnepséget kulturális műsor zárta, benne a helyi kórus által előadott Vépi Himnusszal. De aztán folytatódott az ünneplés, a polgármesteri hivatal előtt felavatták a város Díszkövét. Délután pedig a sportpályán felállított sátorban szórakoztató programok kezdődtek, amelyek még e sorok írása közben is zajlanak. A részletes programért kattintson ide.
És hogy ne felejtsük el: Vép Vas megye 12. városa.
Vép
A település már a kora vaskorban lakott volt, ezt bizonyítják a határában előkerült kerámia leletek és halomsírok. A római korban Vép az ősi Savaria elővárosa volt, itt vezetett át a Savariából a mai Sárvár felé menő római út. Később a római település helyén a 7-8. századtól szláv falu lehetett, melyre a település neve is utal.
A mai települést 1186-ban Wepy néven említik először, 1217-ben királyi birtok, amit udvarnokok és a vasvári káptalan népei laktak. A hagyomány szerint Vép már ekkor mezőváros volt, 1240-ben IV. Béla király oklevélben biztosította az itt élő udvarnokok kiváltságait. 1280-ban IV. László király a települést a szomszédos Szőlős faluval együtt Rubinus vasi ispánnak adta. 1386-ban Zsigmond Vépet a monyorókeréki Elderbach családnak adományozta.
1496-ban Elderbach János vagyonát Erdődy Bakócz Tamás esztergomi érsekre hagyta. Ettől kezdve Vép az Erdődyek birtoka. 1547-ben a birtokot Erdődy II. Péter örökölte, aki arra kényszerült, hogy birtokainak egy részét elzálogosítsa. Így lett birtokos Vépen a Zrínyi család, előbb Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, majd fia Zrínyi György, aki itt halt meg 1603-ban. Vép tulajdonjogát az Erdődyek és a Zrínyiek között 1591 és 1612 között lefolyt birtokper tisztázta, mely után kizárólagos birtokosa Erdődy Tamás horvát bán lett. 1553-ban a várost pestis sújtotta, majd 1567-ben katonák dúlták fel. 1605-ben egy korabeli levél tanúsága szerint Vépen alig 20 ember élt.
1615-ben Erdődy Tamás átépíttette a várat, mely ekkor nyerte mai négyszögletes formáját. 1675-ben Erdődy I. Sándor a várkastélyt újjáépíti, kényelmesebbé teszi, ekkor épül a nyugati bástya. 1692-ben özvegye, Csáky Krisztina kápolnát építtet a délkeleti oldalra, 1695 június 9-én itt tartja menyegzőjét második férjével, Bercsényi Miklóssal. 1726-ban Erdődy II. Sándor renováltatja a várat, ekkor épül fel a város régi fazsindelyes temploma helyére a mai templom. 1809-ben a vépi várból indul el a Vas megyei nemesi sereg a Napóleon elleni győri csatába.
1845 és 1847 között a kastély újabb, reneszánsz stílusú átalakításon megy át, mely után egy pompázatos főúri lak alakul ki hatalmas parkkal, pálmaházzal, halastavakkal. 1865-ben Erdődy III. Sándor ingyenes cselédiskolát alapított. A két világháborúban a várkastélyban hadikórházat rendeztek be, 1924-ben a település elveszítette mezővárosi ragját. 1945-ben az Erdődy birtokot felosztották a falu lakosai között. 1955-ben kapott a község villanyt.
1962-ben Pápáról Vépre helyezték a Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskolát, mely a kastélyban kapott elhelyezést. Ezután az épületet az új célnak megfelelően alakították át, ekkor bontották le a négyszögletes tornyokat, a lőréses bástyákat, új ablakokat és új toronysisakokat kapott az épület. 1969-ben elkészült az óvoda, 1972-ben az ABC áruház, 1973-ban a második orvosi rendelő.
2005-ben a település határában felavatták Vas megye első, korszerű szélerőművét. Vép 2009-ben újra városi címet kapott.
(Forrás: Wikipédia)
