Az önkormányzati fenntartású AGORA Savaria Kulturális és Médiaközpont szervezeti tagegységeként működő Víztorony első emeleti vetítőterme ad otthon az idei VERZIÓ Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál szombathelyi, kétnapos szatellit eseményének, november 9-11. között.
A két világháború között épült ipari műemlék tavalyi felújítását és funkcióváltását követően várja most a nemzetiségek és konfliktusaik kérdéséről, a művészek társadalomalakító szerepéről vagy épp az eltérő szakmai hivatások útvesztőiről mesélő dokuk iránt érdeklődőket. A program a Verzió és a Szabad Terek hálózat közös eseményeként valósul meg.
A filmes programról:
11.09., SZERDA
A játékos és parabolikus videóesszé főszereplője Róbert, a rendező. Román állampolgár, magyar ember. Róbert szerint az ember nemzeti identitását tükrözi az, hogy milyen kutyája van, ezért egy ősi magyar fajtát, egy kuvaszt tart, aki a házat is őrzi. A kutya azonban öregszik, és az utódlás nehezebbnek bizonyul a vártnál.
Róbert rájön, hogy a magyar fajták veszélyben vannak, ezért igyekszik kivenni a részét a kuvasz reneszánsz megteremtésében, de a magyar állam tenyésztéspolitikája kedvét szegi. Elhatározza, hogy részt vesz az erdélyi-magyar pásztorkutya tenyésztési programban. A kutyától azt remélik, hogy az erdélyi magyarság státusszimbólumává válik, egy közösségteremtő állattá, amelyben az erdélyi magyarok magukra ismernek. A törekvés során Róbertnek be kell látnia a vállalkozás sikerének valószínűtlenségét.
A "Ki kutyája vagyok én?" szatirikus allegória, amely megoldatlan politikai és társadalmi kérdéseket igyekszik tematizálni.
Násztya hatéves volt, amikor szilveszter éjjelén az orosz hadsereg által kilőtt három rakéta csapódott a házába. Túlélte, de elvesztette apját, gyermekkorát és az életbe vetett hitét. A hozzá hasonlók számára a háború mindennapi valósággá, az életük megszokott hátterévé vált. Násztyának mégis vannak álmai. Mint minden lány, ő is vágyik egy új házra és egy kutyára, és szüntelenül leveleket ír a Mikulásnak, hogy hozza vissza az apját.
11.10., CSÜTÖRTÖK
Kim Corbisier Budapest titokzatos alakja volt. Kapronczai Erika rendező tíz évvel ezelőtt találkozott vele először, akkor egy rövidfilmet akart forgatni vele. Rögtön kiderült, hogy Kim nagy bajban van. Kapronczai végül hátrahagyta eredeti elképzelését, és Kim metadonfüggéssel való megküzdéséről, a leszokás folyamatáról kezdett dokumentumfilmet készíteni. Ez is befejezetlen maradt.
Néhány hónappal azután, hogy a rendező megismerte, Kim öngyilkos lett. Huszonhét évesen, mint a szupersztárok. Kicsi, de rendkívül erős életmű maradt utána. A kameráját Kapronczaira hagyta, rajta megigéző felvételekkel. Ez már a harmadik közös filmes projektjük. És az első, ami végre elkészült.
Lehet-e manapság a művészet “Tett”, akció, ami megváltoztatja a közéleti diskurzust? Mennyire tudja befolyásolni egy művész a társadalmat? Mit jelent nekünk ma a művészet, közösség, aktivizmus, függetlenség, siker? Mire számíthat egy független alkotó a 21. század Európában, ha kompromisszumok nélkül akar élni és alkotni?
A film jelenkori és múltbéli metszeteket ütköztet, Kassák élete és kora értő megjelenítése mellett a mi korunkra is vonatkozó szemfelnyitó párhuzamok megmutatásával egységes alkotássá, logikusan felépített újszerű dokumentumfilmmé állnak össze. Kassák Lajos élete összeforrt a 20. század történelmi korszakaival: élt jobb és baloldali diktatúrákban, forradalmi időkben és háborúkban, sőt még demokráciában is, de minden korszakban tudott releváns reakciókat adni emberként és művészként is, elvei megtagadása nélkül.
„A magunk módjára üvölteni” Kassák élettörténetének optikáján keresztül követi végig olyan kortárs közép-európai művészek sorsát, akik szintén a helyüket keresik a világban a politikai ideológiákkal szemben.
11.11., PÉNTEK
Egy fiatal oknyomozó újságírót és menyasszonyát hidegvérrel meggyilkolnak szlovákiai otthonukban. A brutális merénylet hírére a kommunizmus bukása óta nem tapasztalt tiltakozások kezdődnek Szlovákiában. A történet váratlan fordulatot vesz, amikor egy informátor a meggyilkolt újságíró munkatársaihoz juttatja el azt a titkosított aktát, amiből kiderül, hogy a gyilkosság feltételezett kitervelője szoros kapcsolatban áll az ország vezető pártjával. Az aktában talált titkosított üzenetekből nyilvánosságra kerül, hogy az ország irányítása korrupt oligarchák, megvesztegetett bírák és a lefizetett bűnüldözési szervek kezében van. Mit tartogat a számonkérés?
Róbert atya közvetlen, derűs, Murakeresztúr egész közössége nagy becsben tartja a plébánost. Kezdeményezőkészsége nagy szerepet játszik a falu fejlődésében, futballtudása pedig nélkülözhetetlen a Murakeresztúr SE számára. Kevesen tudják azonban, hogy a papnak élettársa és három gyermeke van. Az atya távozásának hírére némely hívő elsírja magát, ameddig azonban hivatását gyakorolja saját családja hiányolja őt.
Ugrin Julianna és Vizkelety Márton rendezők személyes történeten keresztül visznek filmre egy rendszerszintű jelenséget, amely világszerte állít nyomasztó dilemma elé papokat.
