Általában minden éjjel álmodom, a megélt történetek pedig bár nem túl hosszúak, de intenzívek szoktak lenni.
Sok társamhoz hasonlóan én is nézem a nemrég indult The Last of Us sorozatot, meg hát eleve kedvelem a sci-fi műfajt is; talán ennek hatására ilyesmi, szörnyes témák vannak a fejemben - persze jóval nagyobb katyvaszban megélve.
Most két repülőgép zuhant le a közelemben az álmomban, és bár valamennyire otthon vagyok a géptípusokban, nem ismertem fel őket. Kényszerleszállásuk után bemásztam az egyik roncsba, és egy félig robotruhás nő jelent meg. Valami intelligens, krómos kígyó okozta a most már inkább űrhajónak gondolt járművének lezuhanását.
Én pedig felelősségteljesen azonnal tárcsáznám is a 112-t.
Csakhogy hiába írom be a három egyszerű számot, 1 1 és 2, a telefonom kijelzőjén rendre más jelenik meg. Háromszor vagy négyszer is megpróbálom, de csak nem jön össze.
Mivel ez egy visszatérő jelenség az álmaimban, eszembe is jut, hogy ez nem szokott működni; de ahelyett, hogy elkönyvelném magamban a tényt, ez nem a valóság , csak még jobban koncentrálok a számok bepötyögésére.
Sajnos arra, hogy utána mi történt, már nem igazán emlékszem - az álmaim hiába intenzívek, és ébredés után is fel tudom idézni őket, pár perc után szinte semmivé is válnak a kalandok.
De nem csak a segélyhívószámot vagyok képtelen beütni a telefonomba álmomban. Gyakran visszatérő elem, hogy futnom kellene akár menekülés, vagy üldözés végett - ám a testem egyre nehezebben és nehezebben mozdul. Mintha le lennék szíjazva úgy és abban a pozícióban, ahogy éppen megindulnék.
Persze vannak pozitívabb élmények is: ha éppen valami felkelés, lázadás történik - ami szintén visszatérő álmom, és jellemzően ez is sci-fi környezetben történik -, azt általában én vezetem. Igaz, az elért eredményekről már nincsen tudomásom, mert hamar csörög az ébresztőóra. Vajon nyertünk?
Egyébként jellemzően nem az elmúlt napok eseményeit élem meg eltorzultan, hanem 2-3 nappal korábbi történéseket. Ebből talán az aktuális munkahelyem első napja a kivétel - így az első munkavállalóként töltött éjjelem is "munkával telik".
De most olvasóinkat kérdezném, vannak rendszeresen visszatérő álmaik?
Címlapképünk illusztráció, fotó: Pixabay