Ezen az ónos esővel agyoncsapott estén, mint egy jól befűtött cserépkályha, olyan otthonos érzéssel melegített Béres Attila legújabb szombathelyi rendezése: Az Illatszertár. Csodát azért ne várjunk tőle, ez egy szerethető, illatokkal és szagokkal teli „parfüméria”, ahol a fiolákban intelligens humor keveredik egy kiszámítható polgári tündérmesével.
Mint egy tipikus francia zsánerfilm, ahol a világ nagy bajai közepette (az első nagy világválság közepén) kis emberek kis gondokkal, megcsalással, munkahelyi zűrökkel és szerelemi csűrcsavarokkal bajlódnak. Karácsony van, legalábbis a színpadon még tart. Szabó Tibor műfenyőt díszít, gömbökkel és műhóval, miközben kint elered az igazi hó – Béres Attila ezt is elintézte:).
Ez lett az Illatszertár, amiről, ha mesélni kéne, tényleg csak annyit tudnék mondani, hogy hangulatában egy tipikus Audrey Tautou mozira hajaz. Csak 80 évvel korábbról, és nem egy párizsi szalon, hanem egy Váci utcai parfüméria titkos életébe nyerhetünk bepillantást. Nem véletlen, hogy a pár éve futott (érdemes letölteni) „Vénusz szépségszalon” (ki mással, Audrey Tautou főszereplésével) is mennyit merített ebből az alapsztoriból.
Mitől érdekes még ez a történet?
Ezt az ízig-vérig polgári vígjátékot egy kevésbé ismert magyar szerző jegyzi, László Miklós, aki miután 1937-ben bemutatták darabját a Pesti Színházban, Amerikába emigrált. Az Illatszertárból 1940-ben filmet forgattak Hollywoodban, majd 1963-ban musical is készült belőle. 1949-ben újra megfilmesítették Judy Garland és Van Johnson szerelmespárjával, és 1998-ban készült A szerelem hálójában című mozi, Meg Ryan és Tom Hanks főszereplésével (ebben a filmben a levelek már elektronikus formában közlekedtek). Ugyancsak az Illatszertár nyomán készült a Két hét múlva örökké című film is.
Ám ebben a csillogó, cukormázzal bevont, selyempapírba csomagolt parfümériában sem minden az, aminek látszik. A darab tanulsága ennyiben össze is foglalható, no és annyiban: Ne ítélj elsőre! Egy hajszál választ el bennünket attól, hogy valamit kedvesnek vagy gyűlöletesnek, illatosnak vagy bűzösnek tartsunk. Finom a humora, egy olyan visszavágyott békebeli polgári világról mesél, ahol legbelül még mindenki, sete-sutaságaival együtt is szerethető. Ahol a főnök alkalmazottaival vacsorál, és a munkatársak meghívják egymást szentestére. Még ha lépten-nyomon össze is kapnak, ha marják és ugratják, figyelik és megfigyelik egymást, akkor is, itt valami még nagyon rendben van.
A zene is a zajból születik meg
Ebben az előregyártott fiókokkal, mesterséges szépítőszerekkel teli, gépiesen köszöngetős világban, a pult mögött is mennyi szín és illat, öröm és boldogtalanság lakozik. Csak tudni kell, hova szabad nyúlni, és észrevenni ha megtaláltuk – erre is tanít ez az este.
A faltól-falig bepolcozott antik patikadíszletet Horesnyi Balázs (azzal a sok fiókkal, nem semmi díszletmunka), a kosztümöket Pilinyi Márta tervezte. Béres Attila mostani rendezése - pedig megszoktuk tőle a zenés műfajt - ezúttal csak nyomokban tartalmaz muzsikát, de annál szellemesebb módon, egy leszanált rádióból szólnak a 30-as évek slágerei. Elég esetlegesen, de nem lövöm le a poént. (Remekül jelezve: szintén egy hajszál választja el a zajt a szép muzsikától.) Ahogy marionett-bábuként mozognak a színészek – nem semmi látvány az se, vesszük az üzenetet.
Kedves ez a játék
A színészek jól teljesítenek, Jordán Tamás morcos féltékeny üzlettulajdonosból válik bájos nagypapás főnökké. Asztalos (ez a neve), a teszetosza sebezhető, kedves patikusgyerek szerepét pedig mintha egyenesen Kálmánchelyi Zolira írták volna. Jó karakter Szerémi Zoltán öregedő segédje, ahogy imádjuk Nagy Cili és Orosz Robi látványos átváltozását. Így együtt, lendületes és kedves ez a játék.
Pár hete egy nagyobb társaságban arról vitatkoztunk,
Nem lesz túl sok a komédiából Szombathelyen? 2014. January 09. 19:43 hogy vajon mi kell a szombathelyi polgárnak ahhoz, hogy színházba járjon. Vígjáték, habkönnyű szórakoztatás, vagy akad még, aki ha színházról van szó, gondolkodni és drámázni akar? (Megszavaztattuk, az eredmény vegyes lett, ha kíváncsi rá, itt olvasható.
Nem lesz túl sok a komédiából Szombathelyen? 2014. January 09. 19:43 )
Egy biztos, aki ezen az estén végigülte ezt a nem kevés három felvonást, az szórakozni akart. Mert kijövet a ruhatárban szinte csak elégedett hangokat hallottam.
Szuper volt, mi!
- lelkendezett mellettem egy újságíró kolléga is. Igen, bár jegyeztem meg halkan, azért, ha színházról van szó, én szeretem ha nem csak a szívemet, hanem az agyamat is megdolgoztatják.Majd máskor, egyeztünk ki, mindenesetre nagyon várom már a jövő héten esedékes Czukor Balázs rendezést, a Cudar világot. Mit kezd egy mai fiatal a Mágnás Miskával…?
LÁSZLÓ MIKLÓS: ILLATSZERTÁR
- vígjáték három felvonásban -
Hammerschmidt Miklósnak illatszertára van a pesti Váci utcában. Közeleg a karácsony, fogynak a kölnik, parfümök, szájvizek, az üzletben mégis feszült és ideges mindenki. A főnök napok óta kiabál az alkalmazottakkal, legfőképpen Asztalos úrral, akinek pedig mindene a munka. Reggel nyolctól este nyolcig dolgozik, nincs senkije, nem jár sehova, egyetlen öröme, hogy levelezésben áll egy lánnyal, akinek még a nevét sem tudja, akinek nemsokára meg akarja kérni a kezét. És most hirtelen kirúgják. Semmi más nem állhat a háttérben, csak Balázs kisasszony intrikája, aki Asztalos szerint a legtrehányabb dolgozó az üzletben, és nőnek is olyan hideg és kellemetlen, mint egy vénlány...
László Miklós 1937-es vígjátékában szerethető kisemberek küzdenek a magánnyal, és kergetik a boldogságot, ami pedig ott van az orruk előtt. Az Illatszertár finom humorú, békebeli szerelmes mese, az egyik legkedvesebb történet, amit valaha magyar színpadra írtak.
Szereplők:
Hammerschmidt Miklós / Jordán Tamás
Asztalos úr / Kálmánchelyi Zoltán
Sipos úr / Szabó Tibor
Kádár úr / Endrődy Krisztián
Balázs kisasszony/ Nagy Cili
Rátz kisasszony / Fekete Linda
Molnár kisasszony / Varga Dóra
Árpád / Orosz Róbert
Jancsi / Szerémi Zoltán
Detektív/Vásárló / Vass Szilárd
Rendőr / Szabó Róbert Endre
Fiatalember/Öregúr / Balogh János
Egy Hölgy/Vásárló / Ostyola Zsuzsanna
Cseléd/Vásárló / Poór Éva
Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Pilinyi Márta
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Zenei vezető: Müller Péter
Kellékes: Poór Éva
Ügyelő: Juhász Ádám
Súgó: Balogh Lívia
A rendező munkatársa: M. Kapornaki Rita
Rendező: Béres Attila