Pusztai-Lányi találkozó

Étkezési jegyek elsikkasztásával gyanúsítják Török Imre mérnök alezredest, a koszovói KFOR-parancsnokság légtér-ellenőrzési főtisztjét - közölte az alezredes ügyvédje hétfőn. Zeke László a Népszava hétfői számának értesülését kiegészítve elmondta, hogy mintegy 240 ezer forint értékű étkezési jegy kiadását tekinti tisztázatlannak a Budapesti Katonai Ügyészség. Az ügyvéd ismertetése szerint egy többféleképpen értelmezhető ellátási gyakorlat miatt kezdett vizsgálódni az ügyészség: az alezredes egy szóban meghatározott jegyelosztási módot követve, a hónap minden napjára átadta az étkezési jegyeket négy másik katonának, akik szintén a KFOR-főparancsnokságon dolgoztak. Zeke László elmondta, hogy az ügyészség álláspontja szerint nem járt volna minden napra étkezési jegy a katonáknak, akik viszont ezt igényelték, a magyar KFOR-kontingens pénzügyi szolgálata pedig rendre vissza is igazolta a vételt. A Budapesti Katonai Ügyészségen mindössze annyit közöltek az üggyel kapcsolatban, hogy szolgálati visszaélés vétségével gyanúsítják az alezredest. Zeke László megjegyezte, hogy ez az eset és a katonai ügyészség módszere nagyon hasonlít Papp Gyula alezredes, a koszovói magyar KFOR-kontingens volt parancsnokának ügyéhez, akit a mintegy egy évig tartó büntetőeljárás után felmentettek többek között a csalás vétségének kísérlete, az elöljárói hatalommal való visszaélés, valamint a magánokirat-hamisítás vétségének vádja alól. - Akkor az ügy hátterében más katonák rosszindulata és irigysége is állhatott, ami Török Imre esetében sem elképzelhetetlen, ő ugyanis szakmai teljesítménye alapján a KFOR-tól kaphatott volna komoly megbízatást - tette hozzá az ügyvéd.

Éhségsztrájkba kezdett hétfőn Horváth Attila győri önkormányzati képviselő, aki demonstrációja színhelyéül a városháza előtti tér egyik padját választotta. A helyi bejegyzésű Nemzeti Néppárt politikusa döntését azzal indokolta, hogy akciójával akarja felhívni a figyelmet a Balázs Béla Általános Művelődési Központ, egyszersmind általános iskola körüli anomáliákra. Horváth Attila kifejtette, hogy a közgyűlés legutóbb zárt ülésen a szakmai fórumok véleményével ellentétes döntést hozott, amikor olyan személynek adott igazgatói megbízást, aki a szakmai testületek támogatását nem nyerte el. Szerinte politikai okokból akarják az MSZP-s képviselők eltávolítani a korábbi igazgatónőt, aki a közelmúltban iskolája megmaradásáért keményen fellépett. Az éhségsztrájkkal a képviselő el akarja érni, hogy a közgyűlés e hét csütörtöki ülésén vizsgálja felül korábbi döntését, nyílt ülésen szavazzon, s ezzel járuljon hozzá ahhoz, hogy az állampolgároknak a választott képviselet iránt megrendült bizalma helyreálljon. Szorgalmazza a nyílt ülést és a név szerinti szavazást, hogy az ügyben döntést hozók ne tudjanak névtelenségbe burkolózni - mondta. A képviselő nehezményezte, hogy a helyi sajtó az igazgatóválasztási ügyben írt véleményét nem közölte le , és ezzel összefüggésben tiltakozott a sajtó egyes vezetőinek " esélyegyenlőséget sárba tipró, politikai manipulációkat kiszolgáló magatartása ellen". Fontosnak tartotta közölni, hogy az érintett iskolával semmiféle személyes kapcsolata nincs, öt gyereke közül egyik sem jár a Balázs iskolába.

A vártnál valamivel több pénzt, összesen 1,495 milliárd eurót ígértek Jugoszlávia megsegítésére a hétvégi brüsszeli megajánlási értekezlet résztvevői - jelentette az Európai Bizottság hétfőn. Az értekezleten 43 ország és harminc nemzetközi szervezet vett részt. Az értekezlet társszervezője, az EU és tagállamai összesen 915,23 millió eurót adtak össze. Az EU-országok közül Olaszország ígérte a legtöbbet: 115,2 millió eurót. A második Németország 78,23 millió euróval, a harmadik Görögország 53,37 millió euróval, a negyedik helyezett Ausztria 33,2 millió euróval. Az Egyesült Államok 212,2 millió eurónak, Japán 58,42 millió eurónak, a nemzetközi pénzintézetek - köztük a brüsszeli értekezlet másik társszervezője, a Világbank - összesen 580,43 millió eurónak megfelelő összeget juttatnak. Svájc 26,23 millió eurónak, Magyarország 3,55 millió eurónak megfelelő összeggel járult hozzá az alaphoz - derült ki a brüsszeli bizottság hétfői jelentéséből. A jelentett teljes összeg nagyobb, mint a részígéretek összege. Ennek az az oka, hogy számos ország, legalább részben, a nemzetközi pénzintézetek közbejöttével járul hozzá a Jugoszlávia-alaphoz. Hétfői nyugati hírügynökségi jelentések borravalóként értékelték az adományokat Slobodan Milosevic kiadásáért, és megjegyezték, hogy az összeg csepp a tengerben Jugoszlávia szükségleteihez képest. Ráadásul az összegből legföljebb egymilliárd eurónyi kerül be a jugoszláv gazdaságba, a többit pedig adósságszolgálatra kell fordítani. Jugoszlávia GDP-je évi 8 milliárd dollár körül van, nettó küladóssága 12,2 milliárd dollár, a gazdaság átlagosan a kapacitása 50 százalékán működik, 30 százalékos a munkanélküliség és 80 százalékos az évi infláció. A NATO 1999-es légihadjárata csaknem 30 milliárd dollár kárt okozott, ehhez képest az ígért segély igen csekély. A Világbank ígérte 150 millió dollár teljes egészében adósságtörlesztésre szolgál, csakúgy, mint az EU és tagországainak segélyéből az összegnek közel a fele. A ténylegesen bejövő összegek sem mind költhetők közvetlenül gazdaságfejlesztésre, hiszen égető hiányokat kell csökkenteni mielőbb: törleszteni kell a tanárok, orvosok fizetését, segíteni a munkanélkülieket. Az Egyesült Államok a maga részéről azzal a feltétellel ígérte meg segélyét, hogy Jugoszlávia átad a nemzetközi bíróságnak további személyeket, akiket az amerikai kormány háborús bűnösnek tart.

Hágába indultak hétfőn Slobodan Milosevic ügyvédei, hogy előkészítsék a volt jugoszlávelnök védelmét az ellene a Nemzetközi Törvényszéken kezdődő eljárásban. A Hágának múlt csütörtökön kiadott Milosevic várhatóan kedden jelenik meg első ízben a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék előtt. Védőügyvédje, Zdenko Tomanovic - és a szintén Hágába utazó Dragan Krgovic - a belgrádi repülőtéren közölte, hogy várhatóan már hétfőn találkoznak Miloseviccsel. Ez lesz egyébként az ügyvédek első hágai találkozója a volt jugoszláv, előtte szerb elnökkel. Hét végi híradások szerint a hágai törvényszék által háborús bűnökkel vádolt Milosevic "politikai védelem" előkészítésére utasította ügyvédeit, mert a hágai eljárást is politikai jellegűnek tartja. Belgrádban ismertetett brit lapbeszámoló szerint az ügyvédek a Nyugat cinkosságára kívánják alapozni stratégiájukat: tanúként beidéznének a délszláv válságokban egykoron közvetítést vállalt személyeket, mondván: különféle béketárgyalásokon a nyugati kormányok zöld fényt adtak Milosevic több ellentmondásos lépéséhez, erőszak alkalmazásához. Belgrádi híradások szerint az ügyvédek várhatóan kérni fogják, hogy a törvényszék mentse fel az eljárásban való részvétel alól a NATO-tagállamokból származó bírákat. Tomanovic hétfőn a belgrádi repülőtéren közölte, hogy Milosevic kérésének megfelelően pénzt, ruhát és könyveket visznek a volt elnöknek. Korábbi külföldi lapértesülés szerint Milosevic felesége, Mirjana Markovic pedig holland vízumért folyamodott, és lakást kért Hágában, annak ellenére, hogy az ő neve is szerepel azon jugoszláv személyek listáján, akiknek megtiltották a beutazást az Európai Unió területére.

Az SZDSZ vasárnapi, tisztújító küldöttgyűlésén nagy többséggel Kuncze Gábor ügyvezető elnököt választották a Szabad Demokraták Szövetsége elnökévé. A küldöttek döntöttek az ügyvivői testület összetételéről is. Az ÜT-nek ismét tagja lett Pető Iván korábbi pártelnök, új tagként pedig első ízben bekerült a testületbe az SZDSZ-Új Generáció képviselője is. Kuncze Gábor az elnökválasztás után elmondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy az SZDSZ-nek alternatívát kell nyújtania a hozzá hasonlóan gondolkodók számára, de ennek érdekében egyszerű, világos mondanivalóra van szükség. A kormány bírálata és az SZDSZ önállóságának a hangsúlyozása - ez volt a két legfőbb üzenete Kuncze Gábor nyitóbeszédének. Az előzetes program szerint ugyan Demszky Gábor lemondott pártelnök szólalt volna fel elsőként, de a budapesti főpolgármester csak egy levelet küldött maga helyett. Ebben felajánlotta segítségét a pártnak, és támogatásáról biztosította Kuncze Gábort. Az elnöki posztért egyedül induló Kuncze beszédében a kormányról szólva úgy fogalmazott: a mostani kabinetnek mennie kell. Mint mondta: az általa a felelőtlenség kormányának nevezett koalíció, a ´több, mint kormányváltás´ jelszó jegyében klienseit ültette a végrehajtó hatalom és az állami vállalatok kulcspozícióiba. Bírálta a kormányt a parlament írott és íratlan szabályainak egyoldalú felrúgása miatt.

Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt teljes felhatalmazást kapott az MSZP választási kampányának irányítására az országos választmánytól szombaton - közölte Jánosi György, a testület elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón. Elmondta: Medgyessy Pétert esetenként Juhász Ferenc alelnök helyettesíti majd, a kampány technikai hátterének megszervezése, valamint a központi kampánystáb működtetése Baja Ferenc feladata lesz. Jánosi György beszámolt arról: az országos választmány egyetértett a választási bizottság eddigi döntéseivel és a nyári politikai menetrend kialakításával. Hozzáfűzte: nyáron két irányban zajlik intenzív munka, egyrészt a fiatal korosztályoknak szerveznek programokat az esélyegyenlőség jegyében, másrészt az agrárium és a vidék problémáira keresnek megoldást. A választmányi elnök jelezte, hogy augusztus elején Balmazújvárosban az MSZP agrárprogramjának konkrét elemeit is közzé teszik. Jánosi György kitért arra: a testület ülésén meghallgatták Nagy Sándor frakcióvezető beszámolóját a parlamenti frakció elmúlt féléves munkájáról. Mint mondta, a választmány - hasonlóan a frakcióhoz - visszautasítja a Fidesznek a státustörvény kapcsán tett, Kovács László pártelnököt érintő "arrogáns és provokatív" nyilatkozatát. A frakció munkája kapcsán jelezte, hogy az MSZP helyi szervezetei feltérképezik a civil szervezeteknek kiosztott ingatlanok körül kialakult helyzetet, majd ennek összegzése után a botrányos döntések felülvizsgálatát kezdeményezik.

A jelentések szerint felfegyverzett rendőrök százainak asszisztálása mellett, de a tanácskozás helyszínének közelében rendzavarás nélkül vasárnap délután Salzburgban megkezdődhetett a keddig tartó európai gazdasági csúcskonferencia, a Világgazdasági Fórum rendezésében. Összesen több mint negyven ország vezető képviselői, köztük tucatnál is több államfő és kormányfő elsősorban az európai, ezen belül kiemelten a kelet-európai gazdaságok helyzetéről cserél eszmét, fejti ki gondolatait, különös tekintettel az EU várható bővítésére. A balkáni helyzet is kiemelt témakörként szerepel a tanácskozáson. Az Európai Unió brüsszeli bizottságát Verheugen csatlakozási biztos képviseli. A hivatalos résztvevők száma mintegy 660 fő - jelentette az osztrák hírügynökség. A megnyitás előtt az osztrák rendőrségnek sikerült mintegy félezer tiltakozót megakadályozni, hogy a tanácskozás színhelyére jusson. A jelentések szerint Salzburg utcái vasárnap kihaltnak tűntek.

Vélhetően szerelemféltésből ölte meg 35 éves volt élettársát egy 40 éves győri férfi, majd Honda motorkerékpárjával minden bizonnyal öngyilkossági szándékból teljes sebességgel, sisak nélkül a győrszigeti temető téglakerítésénék hajtott. A férfi a kórházba szállítás közben meghalt - közölte vasárnap a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Kiss Imréné elmondta: a szombaton késő este történt balesetről a rendőrség nyomban értesült, a halálba vezető motorozás indítékára azonban csak vasárnap derült fény, amikor Temető utcai lakásában vérbe fagyva megtalálták a férfi volt élettársát. A rendőrség emberölés bűntette miatt megkezdte a nyomozást.

Az odaadás, a hivatásszeretet, a becsületes munka, az önbizalom és az önbecsülés fontosságát hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Rendőrtiszti Főiskolán (RTF) végzett hallgatók tiszti esküjén, szombaton, a budai Várban. - A legfontosabb az, hogy pillanatnyi szünet nélkül dolgozzon az önbecsülés, az a tudat: az emberek szeretik, és igényt tartanak munkájukra, sőt a bajban számítanak Önökre - mondta a kormányfő. Orbán Viktor szólt arról, hogy az elmúlt néhány év alatt nagy utat tettünk meg a közrend védelme területén, de még sok a teendő. Hozzátette: még mindig túlságosan sokan érezhetik úgy Magyarországon, hogy szeretteiket, munkájuk gyümölcsét nem tudhatják kellő biztonságban. Itt él velünk a múlt néhány káros és szomorú öröksége. Még mindig túl sokan gondolhatják, nem alap nélkül: a bűn és a büntetés nem feltétlenül jár együtt, gazdasági erővel és kapcsolatokkal indokolatlan védelmet lehet szerezni - mondta a miniszterelnök. Szándékunk szerint a jövő Magyarországa négy pillérre épül: a családra, a munkára, a tanulásra és a rendre - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki hozzáfűzte: Önöknek kell elérni, hogy az emberek biztonságban érezhessék szeretteiket és értékeiket. A szombati tisztavatáson összesen 226 nappali tagozatos hallgató tett tiszti fogadalmat: 136-an rendőr, 43-an pedig határrendészeti, vám- és pénzügyőri, illetve büntetés-végrehajtási szakon végeztek. A hallgatók közül 23-an kitüntetéses oklevelet vehettek át. A tiszti eskütételen Pintér Sándor belügyminiszter mellett részt vett az igazságügyi, a honvédelmi, a pénzügyi és az oktatási tárca, valamint a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség képviselője, s ott voltak a társszervek vezetői. A budai Várban immár nyolcadik alkalommal tartott ünnepi esemény érdekessége volt, hogy a végzett hallgatók az új formaruhában tettek esküt.

A társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek körében összességében 7 százalékos termelői áremelkedést érvényesítenek a gyártók július 1-től, miközben a készítmények 31 százalékának ára változatlan marad - tartalmazza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) közleménye. A tájékoztatás szerint az OEP fontos szempontja volt a ártárgyalásoknál, hogy minél több lejárt szabadalmú, úgynevezett generikus készítménnyel bővítse a hatékony, ugyanakkor olcsó készítmények listáját. Az egészségbiztosító által rögzített összegekkel támogatott termékek körébe 1161 generikus gyógyszer került, ezek közül 183 az új készítmény. A gyártók ebben a kategóriában a gyógyszerek 60 százalékánál emelték, ugyanakkor 10 százalékánál csökkentették áraikat. Az OEP kedvezőnek tartja, hogy a gyártók a fontos, gyakran használt gyógyszerek - pszichostimuláns szerek, vérnyomáscsökkentők, gyulladáscsökkentők, asztma elleni készítmények - esetében engedtek korábbi áraikból. Az OEP közleménye szerint az egészségbiztosító ragaszkodott ahhoz, hogy az életmentő és más kiemelt fontosságú gyógyszerek 90, illetve 100 százalékos társadalombiztosítási támogatottságát megőrizzék. A tárgyalások eredményeként a gyógyszerek, tápszerek és immunkészítmények 16 százaléka írható fel 90 százalékos, 10 százaléka pedig teljes mértékű támogatottsággal. A közlemény jelzi: a 90 és 100 százalékos támogatotti listára felkerült termékek száma mintegy duplája az onnan - nagyobbrészt forgalomból kivonásuk miatt - lekerült készítmények számának. Az OEP közölte azt is: az egészségbiztosítóhoz összesen 444 új készítményt nyújtottak be a gyártók elbírálásra. Ezekből 168 gyógyszer került a támogatotti listára. A tájékoztatás szerint a gyártók a tápszerek 60 százalékánál igényeltek áremelést, aminek következtében 6 százalék körül növekedhetnek az ebbe a körbe tartozó termékeket vásárlók kiadásai. Az alapanyagok és a galenusi - gyógyszertárakban elkészített - termékek ára július 1-től egységesen 10 százalékkal emelkedik. Az OEP kedvezőnek tartja, hogy a krónikus betegek által szedett gyógyszerek árnövekedése 4,5 százalékos. Az egészségbiztosító szakemberei szerint az antibiotikumok támogatottságának 70 százalékról 50 százalékra csökkenése 2-2,5 százalékkal növeli a lakosság gyógyszerkiadásait, mivel ezeket a szereket a betegek csak időszakosan, kúraszerűen használják. Az OEP közleménye felhívja a figyelmet arra: az esetek többségében az áremelkedés után sem kell feltétlenül többet fizetnie gyógyszereikért a betegeknek, ha az orvosok, patikusok a drágább helyett megfelelő hatékonyságú, de olcsóbb készítményeket ajánlanak számukra.

Az egységes fogyatékossági támogatásról szóló törvény július elsejétől, vasárnaptól lép életbe, a jogosultak először augusztusban kapják meg az új ellátást. Az egységes fogyatékossági támogatás bevezetéséről tavaly döntött a kormány. Az Országgyűlés idén június 19-én egy ellenszavazattal, csaknem egyhangúlag fogadta el a fogyatékkal élőknek adható egyes pénzbeli ellátásokkal összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot. Eszerint az egységes fogyatékossági támogatás alacsonyabb összege a nyugdíjminimum 50 százaléka helyett annak 65 százaléka lesz. A nyugdíjminimum - jelenleg 18 ezer 310 forint - 80 százalékát azok kaphatják, akik halmozottan vagy olyan súlyosan fogyatékosok, hogy nem képesek mások segítsége nélkül élni. Az összes többi esetben az ellátás alacsonyabb összegét állapítják meg. A törvény módosítására azért volt szükség, mert az eredeti törvény szerint a 18 évnél idősebb fogyatékosok július 1-jétől nem részesülhettek volna az emelt szintű családi pótlékban, amelynek 10 ezer 500 forintos összege magasabb volt az egységes támogatás korábbi 50 százalékos mértékénél. A módosítás értelmében a 18 évnél idősebb fogyatékosok 2002. december 31-ig kaphatják az emelt összegű családi pótlékot, és az addig hátralévő időben elvégeztethetik az új támogatás megállapításához szükséges orvosszakértői vizsgálatot. Akik korábban a fogyatékkal élők különböző ellátásaiban részesültek, azok tavaly szeptember óta igényelhetik az egységes támogatás megállapítását. Ehhez orvosszakértői bizottsággal kell állapotuk súlyosságát minősíttetniük. Ha nem akarnak áttérni az egységes támogatásra, a régi ellátást életük végéig kapják. A rendszerbe július elseje után bekerülők azonban már csak az egységes támogatásban részesülhetnek.

Júliusban már a 3,5 százalékkal megemelt ellátást kapják meg azok, akik öregségi nyugdíjban vagy más nyugdíjszerű ellátásban részesülnek - tájékoztatta a sajtót Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) vezetője. A kormány április elején döntött arról, hogy júliustól 3,5 százalékkal emelkednek az említett ellátások, januárig visszamenőleg Ennek megfelelően az érintettek júniusban kapták meg az első hat hónapra szóló különbözetet, júliustól pedig már a magasabb összeget folyósítják számukra. Az emelés az öregségi nyugdíj mellett érinti a rokkantsági, az özvegyi, a baleseti-rokkantsági, a szülői, a baleseti hozzátartozói nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti járadékot és a politikai rehabilitáció címén járó kiegészítést. Mészáros József felhívta a figyelmet arra, hogy az emelés az idén megállapított nyugdíjakra nem vonatkozik. Az ONYF főigazgatója beszámolt arról, hogy aki több jogcímen részesül nyugdíjban, azt az emelés mindegyik ellátás esetében megilleti. A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttfolyósítási összeghatára 35 ezer 870 forintra emelkedik júliustól. Az egészségkárosodási járadék emelt összege viszont nem haladhatja meg a havi 54 ezer 931 forintot. A főigazgató tájékoztatása szerint a vakok személyi járadéka 8 ezer 300 forintra emelkedik, míg a rokkantsági járadék összege 600 forinttal lesz több júliustól. A házastársi pótlék összege 400 forinttal, míg a házastárs után járó jövedelempótlék összege 250 forinttal nő a következő hónaptól. A rendszeres szociális járadék az 59. életévüket december 31-ig betöltő nők és 62. évüket elérő férfiak estében 600 forinttal emelkedik. Az említett életkornál fiatalabbak szociális járadéka 500 forinttal növekszik júliustól. A nemzeti helytállásért járó pótlék legmagasabb összege 62 ezer 100 forintra változik, míg az özvegyi jogon megállapított pótlék felső határa 31 ezer 50 forintra emelkedik a jövő hónaptól. Amennyiben az emelésre jogosult meghalt, az örökös kérelmezheti, hogy az időarányos részt a folyósító szervek egy összegben fizessék ki számára.

A Független Kisgazda Demokratikus Szövetség (FKDSZ) elnöke bízik abban, hogy Torgyán József mielőbb belátja visszavonulásának szükségességét, talán már nincs is sok idő addig. Szabó János honvédelmi miniszter - a májusban megalakult FKDSZ elnöke - pénteken Hódmezővásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján közölte: tekintettel a jövő évi választásokra, szeptember végéig mindenképpen el kell dőlnie annak, hogy Torgyán József marad-e a Független Kisgazdapárt elnöke. - Ha a Független Kisgazdapártban nem következik be az a változás, amit mindenki, még Torgyán József legközvetlenebb munkatársai is remélnek vele kapcsolatban, akkor az FKDSZ esetleg párttá alakulva indul a választásokon - tudatta a szövetség elnöke. Szabó János elmondta, hogy a szövetség vezetői az invitálásoknak eleget téve járják az országot, s mindenütt jelentős érdeklődést tapasztalnak az FKDSZ iránt. - Mi vagyunk a nem veszekedő kisgazdák, célunk a viták helyett érvekkel meggyőzni a kisgazdákat és a szimpatizánsokat arról, hogy még nem késő a Független Kisgazdapártban megvalósítani a demokráciát - mondta a kisgazda politikus. Az FKDSZ első emberei egész nyáron dolgoznak azon, hogy legkésőbb augusztus 20-ig befejezhessék az országos szervező munkát, amivel azt szeretnék elérni, hogy egyetlen jobboldali szavazat se vesszen kárba - közölte. Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda parlamenti frakcióvezető, az FKDSZ etikai bizottságának elnöke arról szólt, hogy azért került a szövetség nevébe a "demokratikus" szó, mert a Független Kisgazdapárt néhány ember diktatúrája alá került, s így nem működik demokratikusan. Balogh Gyula országgyűlési képviselő, a szövetség főtitkára arról számolt be, hogy a szervező munka augusztusi határidejéig szeretnék a kisgazdáknak mintegy 70 százalékát megnyerni, s nyitottak minden olyan párt, szerveződés előtt, amelyeknek valamilyen kötődése van a kisgazdapárthoz. Az FKDSZ vezetői fórumot tartottak Hódmezővásárhelyen.

A sors iróniája, hogy éppen Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök emelte be Szerbia alkotmányába azt a cikket, amely megteremtette a jogi alapot a szerb kormány számára Milosevic kiadatásához. Vojvin Dimitrijevic jogi szakértő pénteken újságíróknak elmondta: a szerb alkotmányba 1990-ben beemelt cikk kimondja, hogy Szerbia elutasíthatja a szövetségi döntéseket, ha ezek fenyegetik érdekeit. 1990-ben Slobodan Milosevic Szerbia elnöke volt. Dimitrijevic szerint éppen ez a cikk tette lehetővé a szerb kormány reformerőinek, hogy még csütörtökön felülbírálják a jugoszláv alkotmánybíróság aznapi döntését, amely befagyasztotta a jugoszláv kormány múlt szombaton elfogadott rendeletét. A szóban forgó rendelet hivatalos szintre emelte Belgrád és a hágai Nemzetközi Törvényszék kapcsolatait, és megnyitotta az utat a Hága által háborús bűnökkel gyanúsított Milosevic kiadatása előtt. Zoran Djindjic szerb kormányfő Szerbia érdekeinek védelmével magyarázta a szerb kormánydöntést, mondván, hogy a hágai együttműködés megszakítása, halogatása beláthatatlan következményekkel járt volna az ország jelenére és jövőjére nézve. A jugoszláv alkotmánybíróság tagjait még a milosevici időkben nevezték ki.

Tudtam a miniszterelnök és a Legfelsőbb Bíróság elnöke találkozójának tényéről, a napirendjéről azonban nem, a történtekről a média beszámolójából szereztem tudomást - nyilatkozta Dávid Ibolya pénteken. Az igazságügy-miniszter hozzátette: számára a találkozó és annak eredménye szokatlan és elgondolkodtató. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a kormány foglalkozott-e ilyen előterjesztéssel, Dávid Ibolya azt mondta: nem, és korábban nem is volt tudomása ilyen támogatási szándékról. A miniszterelnök és a Legfelsőbb Bíróság elnökének találkozóját követő csütörtöki sajtótájékoztatón Orbán Viktor kijelentette: az ország jó gazdasági teljesítménye lehetőséget ad arra, hogy több milliárdos csomagban költségvetési forrásokat biztosítsanak például új bírósági titkári és alkalmazotti helyek létesítéséhez, a köztisztviselői törvény bírósági dolgozókat érintő végrehajtásához és bírósági épületek rekonstrukciójához.

Eredményes, hasznos és előremutató volt az Országgyűlés Külügyi Bizottsága tagjainak kétnapos bukaresti tárgyalássorozata - közölte Szent-Iványi István, a parlamenti testület, egyben a küldöttség vezetője a delegáció hazatérése után a Ferihegyi repülőtéren tartott pénteki sajtótájékoztatón. A külügyi bizottság szabad demokrata elnöke megelégedéssel nyugtázta, hogy mindkét ország politikusai fontosnak tartják a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztését, és mindkét félnek szándékában áll befejezni a nyilatkozat-háborút. Hozzátette: megállapodtak a román tárgyalópartnerekkel abban is, hogy a státustörvény ügyében kirobbant ellentétet nem viszik a nemzetközi fórumok elé, és kétoldalú konzultációk során rendezik a vitatott kérdéseket. A parlamenti küldöttség kormánypárti és ellenzéki tagjai egyöntetűen előremutatónak minősítették a delegáció bukaresti tárgyalásait

Reményt keltő jegyzőkönyv aláírása várható a bősi kérdéssel foglalkozó magyar-szlovák delegáció pénteki találkozóján, amelynek eredményeként rövid időn belül az évek óta tartó parttalan vita érdemivé válhat - fogalmazott Székely László dunai kormánybiztos, a budapesti tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón. A kormánybiztos elmondta, hogy az 1977 óta tartó bősi kérdést két részre bontották fel annak érdekében, hogy a hosszú időre elhúzódó jogi viták ne akadályozzák a továbbiakban a rövid távon fenyegető környezetvédelmi ártalmak orvoslását. - A létrehozandó nemzetközi jogi munkacsoport a 24 éve kötött kormányközi egyezmény módosítását készítené elő a két ország álláspontjainak egyeztetésével, míg a folyógazdálkodási munkacsoport a Szigetközt érintő környezetvédelmi javaslatokat vitatná meg szakértői szinten, és készítené elő egy kormányközi megállapodás létrejöttét - hangsúlyozta a kormánybiztos, aki konkrét időpontokról a jegyzőkönyv aláírásáig nem kívánt nyilatkozni.

A jobbközép pártok összefogását sürgeti Pusztai Erzsébet, a Magyar Demokrata Néppárt elnöke, aki szerint "meg kell akadályozni", hogy a 2002-es választásokon csak három párt, a Fidesz, a MIÉP és az MSZP jusson be a parlamentbe. Ezt a politikus pénteken, Nyíregyházán tartott sajtótájékoztatóján fogalmazta meg. - Amennyiben három párti lenne az országgyűlés, akkor olyan koalíciós gondok alakulnának ki, amelyek ártanának az ország érdekeinek - hangsúlyozta Pusztai Erzsébet. Úgy vélte, hogy "ha például a Fidesz és a MIÉP együtt vállalná a kormányzást", akkor az hátráltatná, sőt akadályozná Magyarország európai uniós csatlakozását. A Fidesz és az MSZP esetleges nagykoalícióját pedig "lehetetlennek" tartotta az ország további fejlődése szempontjából, mivel teljesen különböző nézeteket kellene összehangolni. A pártelnöke szerint a jobbközép pártok összefogására van szükség. Utalt arra, hogy e célból alakította meg az MDNP és a Vállalkozók Pártja a Béke Jobb Demokratikus Uniót. Megismételte korábban kifejtett álláspontját, miszerint az uniót bővíteni szeretnék a Kereszténydemokrata Néppárttal, a Kisgazda Szövetséggel, sőt azt remélik, hogy a Magyar Demokrata Fórum élére áll az együttműködésnek. Szólt arról is, hogy a jobbközép pártok összefogásának társadalmi támogatottságáról készített közvélemény kutatás szerint egy ilyen összefogásra jelenleg a szavazók 8 százaléka voksolna. A programkészítés állásáról közölte: jól haladnak az alkotók, akik különösen a mezőgazdaság és a vállalkozások fejlesztését tartják a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdésnek. Az elképzelések közül kiemelte: mindenekelőtt megfelelő méretű családi birtokok kialakítását szorgalmazzák, amit a Nemzeti Földalap létesítésével szándékoznak elérni, továbbá az új típusú szövetkezetek megerősítésére és értékesítő szövetkezetek alakítására dolgoznak ki programot. A vállalkozások fejlesztéséhez pedig a külföldi befektetők támogatásával azonos mértékű adókedvezményt terveznek, illetve célzott beruházási forrást biztosítanának számukra, a szükséges saját tőke létrehozásához pedig hozzájárulást is adnának.

A brüsszeli jugoszláviai megajánlási konferencián részt vevő országok pénteken ígéretet tettek arra, hogy 1,28 milliárd dolláros segélyt nyújtanak a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak a 2001. évre. Az EU-bizottság és a Világbank közös közleményében üdvözölte a megállapodást, mert ez az összeg több, mint az eredetileg tervezett 1,25 milliárd. A régóta halogatott konferencia egy nappal azután ült össze, hogy átadták a hágai Nemzetközi Törvényszéknek Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnököt. A nyugati országok, különösen az Egyesült Államok Milosevic kiadatásához kötötték a Jugoszláviának nyújtandó segélyeket