Elég tíz évet lehúzni egy gyárban, és egy életen át lehet szedni a gyógyszereket

Lassan és csendben teszi tönkre a váltott műszak a munkavállalók egészségét - állítja dr. Buda Botond ideggyógyász, egyetemi docens.
 
 

Elég tíz évet lehúzni egy gyárban, és egy életen át lehet szedni a gyógyszereket

Lassan és csendben teszi tönkre a váltott műszak a munkavállalók egészségét - állítja dr. Buda Botond ideggyógyász, egyetemi docens.
 
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Elég tíz évet lehúzni egy gyárban, és egy életen át lehet szedni a gyógyszereket

Lassan és csendben teszi tönkre a váltott műszak a munkavállalók egészségét - állítja dr. Buda Botond ideggyógyász, egyetemi docens.

A mai napig rengetegen dolgoznak váltott, gyakran három műszakos munkarendben Magyarországon. Hosszú távú egészségügyi hatásai riasztóak, gazdasági okok miatt azonban nem valószínű, hogy szabályozni fogják ezt a fajta munkabeosztást.

Tíz év elegendő a súlyos egészségromláshoz

„Ha nem is gyökeresen, de lényegesen különbözünk egymástól alvás-ébrenléti ritmicitásunk, preferenciáink tekintetében. Ezért is változó, kit melyik műszak visel meg jobban” – tudtuk meg dr. Buda Botond c. egyetemi docenstől. „Az éjszakai bagoly típusú embereket a hajnalban kukorékoló kakas típusoktól úgynevezett morningness-eveningness skálák segítségével viszonylag pontosan meg tudjuk különböztetni ― bár ezt az érintettek többnyire maguktól is jól érzik.” Mint azt az ideggyógyász mondja, már az problémát jelent, hogy a társadalom hagyományosan elvárja, hogy a „baglyok” is korán keljenek, holott ők később lesznek aktívabbak, így a napi ritmusukat ez is megzavarja.

Őket például rendszerint kevésbé viseli meg az éjszakai műszak, pedig ez az, ami a legtöbb egészségügyi gondhoz vezet. „Két olyan súlypontja van a napnak, amely élettanilag kedvező az elálmosodás, elalvás szempontjából. A fontosabbik ilyen néhány órás sáv az éjfél előtti órákban kezdődik. Ezért is szokták hangsúlyozni, hogy aki hajnalban alszik el, annak az alvása – még ha időtartamban ugyanannyi is – minőségileg kevésbé pihentető. A másik ilyen idősáv a kora délutáni órákban van, nem véletlenül pillednek el az emberek ilyenkor, és ezt a mediterrán államokban ki is használják.”

A délutáni szunyókálásról szinte minden magyar munkavállaló lemondhat, akinek azonban az éjszakairól is le kell, annak súlyos következményekkel kell számolnia. „A tartósan megzavart alvás-ébrenléti ciklus gyakran úgynevezett túlzott napközbeni aluszékonysághoz vezet, koncentrációhiányt és teljesítménycsökkenést okoz, de sok esetben érzelmi változásokért is felelős lehet: ingerlékenység, nyomott hangulat, depresszió, vagy bizonyos szorongásos zavarok – mint például pánikbetegség, generalizált szorongás (ilyenkor a beteg gyakorlatilag egész nap aggódik) – is nagyobb eséllyel alakulhatnak ki.”

Ha egy munkavállaló éjszakai és nappali műszakja hetente váltja egymást, az sem ideális megoldás. Dr. Buda szerint ugyanis legalább tíznapos időtartamra lenne ahhoz szükség, hogy a műszakváltások okozta egészségi károkat, kockázatokat a lehetőségekhez mérten minimalizálni lehessen. „A helyzetet súlyosbíthatja, ha valaki olyan betegségben szenved, amely a megmaradt alvásstruktúrát is szétzilálja. Ilyen például az obstruktív alvási apnoé, amelyet a köznyelv kóros horkolásos betegségként ismer. Magyarországon az ebben szenvedők száma súrolhatja a félmilliós nagyságrendet. Ez a betegség feltördeli az alvásstruktúrát, mikroébredések következnek be; súlyosabb esetben 500-600 mikroébredésen is áteshet valaki egy éjszaka folyamán.”

Mi is az az obstruktív alvási apnoé?

Az alvási apnoé során a légzés alvás közben hosszú másodpercekre abba marad, majd újraindul ― talán ismerős lehet, hogy az egyre hangosabban horkoló egyén hirtelen akár fél percre is elhallgat, majd felhorkant és horkol tovább. Az obstruktív alvási apnoét a garatizomzat ellazulása és egyéb légúti akadályt okozó tényezők eredményezik, míg a centrális apnoé akkor alakul ki, ha a központi idegrendszer nem küld megfelelő parancsot a légzőizomzatnak.

A kialvatlanság – okozza azt akár a meglévő alvási apnoé, akár az éjszakai munka – hosszú távú hatásai is felettébb veszélyesek. Az alvásdeficit ilyen esetekben folyamatosan növekszik, hiszen egyfolytában görgetjük magunk előtt. Ennek súlyos következményei vannak. „Szív- és érrendszeri betegségek jelenhetnek meg, és tíz év elég ahhoz, hogy megjelenjen a non-dipper hipertónia.”

Ez utóbbi egész napos magas vérnyomást jelent. A magasvérnyomásúak többségénél éjszaka, alvás közben lejjebb esik a vérnyomás, ám a non-dipper típusú hipertóniásoknál ez elmarad. A krónikus alvásdeficit miatt nő a szívroham és a stroke kockázata, magasabb lehet a koleszterinszint, és az elhízás is igen gyakori.

Hogy okozhat az alváshiány elhízást?

Sokan találkoznak azzal az esettel, hogy sportolnak, figyelnek az étrendjükre, mégsem tudnak fogyni, esetleg még híznak is. „Az alvás bizonyos fázisai nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az anyagcsere lebontó funkciói rendesen működjenek. Ha az alvás tartósan vagy periodikusan tönkre van téve, akkor gyakran nem mélyül kettes fázis alá, pedig a megfelelő mennyiségű és minőségű hármas-négyes fázisú mélyalvás múlhatatlanul szükséges ahhoz, hogy ne rakódjanak ránk a kilók.”

Sokszor visszafordíthatatlanok a károk

Egy bizonyos idő után sajnos még akkor sem visszafordíthatók a károk, ha megszűnnek az alvással kapcsolatos problémák. Enyhülhetnek ugyan, de előfordulhat, hogy ugyanúgy szükség lehet vérnyomás- vagy koleszterinszint-csökkentő gyógyszerekre. Megelőzésre pedig sajnos kevés a lehetőség. „A legjobb lenne új munkahely után nézni” – mondja a doktor, de tudja, hogy ez sokszor nem megoldható. „Csak általános dolgokat lehet ilyenkor mondani. Több sport, egészségesebb étkezés… Esetleg melatonin tartalmú szerekkel lehet megkísérelni a nappali álmosság előidézését egy-egy éjszakai műszak után.”

Melyik életkorban bírjuk jobban?

A többműszakos munkarenddel összefüggő alvászavar és ennek lehetséges következményei tekintetében nincs lényeges különbség nők és férfiak között. Vannak viszont különbségek abban a tekintetben, hogy milyen életkorban vállalunk ilyen műszakbeosztású munkát. „Fiatalabb életkorban különösen nagy az élettanilag szükségestől tartósan és jelentősen eltérő alvásmintázattal járó kockázat. Hiszen ebben a sérülékeny korban még számos tekintetben fejlődőfélben van a szervezet. Az idősebb, nyugdíj közeli életévekben szintén az átlagnál több veszélyt rejt a tartós többműszakos munkarend. Ha valaki mindenképp dönteni kényszerül, hogy mikor szánjon tíz esztendőt egy ilyen munkára, akkor talán a 40 éves kor körüli időszakot lehetne javasolni, mert a szervezet már nem fejlődik, de az intenzív öregedési folyamatok sem indultak még meg.”

 

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés