Lóránt Gyula 

"Hazatér" az Aranycsapat legenda, Lóránt Gyula

Pénteken – özvegye kérésére – szülővárosában, Kőszegen helyezik végső nyughelyére a legendás Aranycsapat tagjának, Lóránt Gyulának a hamvait. Ebből az alaklomból idézzük fel „A vasi olimpikonok” című kötetből az olimpia bajnok életútját.
 
 

"Hazatér" az Aranycsapat legenda, Lóránt Gyula

Pénteken – özvegye kérésére – szülővárosában, Kőszegen helyezik végső nyughelyére a legendás Aranycsapat tagjának, Lóránt Gyulának a hamvait. Ebből az alaklomból idézzük fel „A vasi olimpikonok” című kötetből az olimpia bajnok életútját.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

"Hazatér" az Aranycsapat legenda, Lóránt Gyula

Pénteken – özvegye kérésére – szülővárosában, Kőszegen helyezik végső nyughelyére a legendás Aranycsapat tagjának, Lóránt Gyulának a hamvait. Ebből az alaklomból idézzük fel „A vasi olimpikonok” című kötetből az olimpia bajnok életútját.

Lóránt Gyula Kőszeg egyetlen olimpiai aranyérmes sportolója. Édesapja Lipovics Károly néven Merseváton, édesanyja Pusztacsón született. A rendőr családot 1922-ben Sárvárról helyezték Kőszegre. A szülők három fiú gyermeket neveltek fel, Károly (1921-1973), Gyula (1923-1981) és Imre (1925) egyaránt kedvelte a sportot, leginkább a futball érdekelte őket. Lipovics Károly rendőrőrmester 1928-ban Belügyminisztériumi engedéllyel a maga és családja nevét Lórántra változtatta át.

Hősünk, akit Kőszegen mindenki „Gyukának” becézett, Odonits István és Nagy Gyula barátaival-kortársaival, több sportággal való ismerkedésük után, 1939. őszén bekopogtattak a Kőszegi SE labdarúgó öltözőjének ajtaján. Az első edzőjük Petrákovics Gyula keze alatt rohamosan fejlődtek. Közöttük Gyuka volt foci adottságai mellett a legcélratörőbb és már 1940. nyarán meghívták Siófokra, a fiatal tehetségek edzőtáborába. Ezt követőleg a kőszegi kis csapatból két alkalommal is játszhatott a magyar ifjúsági válogatottban.

1942. legelején Szombathelyre, az SZFC NB II-es együtteséhez igazolt át. Szülővárosában a Tanítóképző-Liceum 3 osztályát járta ki, majd a szombathelyi Kereskedelmibe iratkozott át, ahol érettségizett is. Új iskolája foci gárdáját 1942 júniusában, mint csapatkapitány a KISOK bajnokságban, a Szent László Kupa megnyerésére vezette. 1943 nyarán eligazolt a visszacsatolt Nagyváradra, a híres NAC-hoz, mellyel mint első vidéki csapat megnyerték az 1943/44. évi magyar NB I-t. Itt legtöbbször a jobbszél, jobbösszekötő posztján lépett pályára. A háború után az Aradi ITA-val, ahol a jobbhátvéd szerepkört töltötte be, megszerezte a román bajnoki címet is.

Sorsa 1847 nyarán a Bp. Vasasba vitte, ahol rendszeres szereplése mellett, a válogatott mezét hét alkalommal húzhatta magára.

Közben 1949. március 19-én az ÁVH letartóztatja tiltott határátlépési és disszidens magyar csapat szervezésének szándéka miatt. Ezért internáló-táborba zárják 1949. május 17-ig, ahonnét felsőbb sportvezetők segítségével kiszabadul. 1951. szeptemberétől a Bp. Honvéd színeiben láthatjuk viszont és itt három bajnokságot ünnepelhetett. Pályafutása során, összesen 37 esetben vehette magára a magyar válogatott, az „aranycsapat” piros-fehér-zöld szerelését. Ezen világszerte elismert gárda védelmének egyik biztonságát a sziklaszilárd középhátvéd, Lóránt Gyula, társai szerint a „Lóri” jelentette. A mérkőzéseken kitűnt kiemelkedő fejjátékával, jó rugótechnikája mellett helyezkedésével, amikor is mindig az egyszerű, célszerű megoldásokra törekedett. Jellemző, jó tulajdonsága volt, hogy a feladatokra, a mérkőzésekre mindig lelkiismeretesen készült. – 1952-ben a Finnországban rendezett olimpián, sorozatos győzelmekkel (Románia 2:1, Olaszország 3:0, Törökország 7:1, Svédország 6:0 és a döntőben Jugoszlávia 2:0) meneteltek és boldogan vehették át az aranyérmeket. A következő évben Rómában, újból 3:0-ra győzték le a hazaiakat és ezzel Magyarország számára megszerezték az Európa-kupát. És egy újabb óriási siker, amikor 1953. november 25-én a Wembleyben 6:3-ra, a világon elsőként otthonukban verték meg az angolokat és még a budapesti visszavágón is fölényesen 7:1-re diadalmaskodtak a magyar fiúk.

Az 1954-es svájci VB-n ragyogó sorozat után jutottak a döntőbe, útközben legyőzték Dél-Koreát 9:0-ra, a németeket 8:3-ra, a brazilokat és Uruguay-t egyformán 4:2-re. Sajnos a fináléban alulmaradtak 2:3-ra a németekkel szemben, és „csak” az ezüstérmet vehették át. A világbajnoki trófeáról, a négy év 32 mérkőzésén veretlen, addig a világ legjobbjának tartott magyar gárdában Lóránt Gyula és társai, minden magyar számára szomorúságot okozva, lemaradtak.

Ezen időkben Lóránt Gyulát tekintette a közvélemény, de a szakemberek is a világ legjobb középhátvédjének, „kullancsának”.

Edzőnek készült és a TF-n elvégezte az edzőképzőt, ami után az első jelentősebb csapata a Bp. Honvéd volt. 1963. december 26-án Németországba távozott, a híres kölni tréneriskolán szerzett oklevelet. Az évek során a Bundesliga tíz együttesénél is működött, köztük a leghíresebb a Frankfurt (vele 22 mérkőzésen át veretlenek maradtak) és a Bayern München. Lóránt Gyula a következetes, mindig szókimondó, igen kemény, sokat követelő és szigorú edző nem volt közkedvelt a játékosok, de a vezetők körében sem. Németországban nevéhez fűződik a területvédelem, a Raumdeckung bevezetése.

Közben 1975/76-ban görög bajnoki címet szerzett a PAOK Szaloniki csapatával, ahová négy év múlva, 1980 őszén visszatért.

A halál 1981. május 31-én, a görög PAOK Szaloniki kispadján érte utol szívroham következtében. Ott halt meg, ahol az életét élte, ott ahol eljutott a sikerek legmagasabb csúcsaira, ahol világhírre tett szert, a labdarúgó pályán. Németországban, Endingen am Kaiserstuhl-ban temették el, mivel itt teremtett otthont a maga és családja számára. Lóránt Gyula sohasem feledkezett meg kőszegi gyökereiről, amíg Budapesten élt, gyakran hazalátogatott. A legemlékezetesebb alkalom, 1952. augusztus 28-án, amikor alig három héttel az olimpiai arany megnyerése után eljött szülővárosába, hogy megossza a kőszegiekkel a siker örömét és hogy felejthetetlen élményt nyújtson beszámolójával a hallgatóinak. Halála előtt szinte napra pontosan egy évvel, útban Görögország felé még betért Kőszegre és egy kellemes estét töltött volt KSE társai körében. Másnap az utódok edzésére is kilátogatott, buzdítva őket a foci, a kőszegi foci szeretetére is.

A magyar sporttársadalom, valamint a szülővárosa is mindig arra törekedett, hogy tisztelettel adózzon Lóránt Gyula emléke előtt, azt megőrizve példaképül állítsák a fiatalok elé.

LÓRÁNT GYULA EMLÉKNAP

PROGRAM:

08.00 Emlékező gyászmise Jézus Szíve Plébániatemplom

08.00 – 9.45 Kegyeleti idő Lóránt Gyula urnájánál kőszegi temető ravatalozója

10.00 Lóránt Gyula búcsúztatója és hamvainak temetése kőszegi temető

10.00 I. Lóránt Gyula Labdarúgó Utánpótlás Kupa Lóránt Gyula Sporttelep

11.30 Lóránt Gyula Emlékkiállítás megnyitó Városi Múzeum, Tábornokház

12.30 Fogadás (csak meghívóval) Hotel Írottkő

15.00 Öregfiúk labdarúgó mérkőzések Lóránt Gyula Sporttelep

résztvevő csapatok:
Magyar válogatott – Budapesti Honvéd – Haladás VSE – Kőszegi SE

A mérkőzések szünetében az I. Lóránt Gyula Utánpótlás Labdarúgó Kupa díjátadása

20.00 Kőszegi Sportbarátok koszorúzása Lóránt Gyula Sporttelep, Lóránt-emlékmű

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés