STYLe Nacht: Másfél milliárdnyi közpénz tűnt el Szombathely egyik legrégebbi és legpatinásabb gyárában

De hova lett ez a pénz, miért táncol a Styl ruhagyár még mindig a szakadék szélén és milyen szerepe van mindebben a Fidesz egyik kedvenc felszámolójának? Kibogoztuk az utóbbi évek legkacifántosabb szombathelyi történetét.
 
 

STYLe Nacht: Másfél milliárdnyi közpénz tűnt el Szombathely egyik legrégebbi és legpatinásabb gyárában

De hova lett ez a pénz, miért táncol a Styl ruhagyár még mindig a szakadék szélén és milyen szerepe van mindebben a Fidesz egyik kedvenc felszámolójának? Kibogoztuk az utóbbi évek legkacifántosabb szombathelyi történetét.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

STYLe Nacht: Másfél milliárdnyi közpénz tűnt el Szombathely egyik legrégebbi és legpatinásabb gyárában

De hova lett ez a pénz, miért táncol a Styl ruhagyár még mindig a szakadék szélén és milyen szerepe van mindebben a Fidesz egyik kedvenc felszámolójának? Kibogoztuk az utóbbi évek legkacifántosabb szombathelyi történetét.

1 milliárd 470 millió forint. Három éve ennyi pénz jelent meg hirtelen a szombathelyi önkormányzat bankszámláján, minden előzetes jelzés nélkül. Csak később derült ki, hogy mire is érkezett ez az összeg a Belügyminisztériumtól: a Styl ruhagyár megmentésére. A szombathelyi gyár ekkor már egy évtizede felszámolás alatt állt, ebből a pénzből főleg az ott dolgozó 600 ember munkahelyét kellett volna megőrizni. Ez egy ideig sikerült is, de 2017-re újból válságba kerültek a munkahelyek és a gyár is. Az 1 milliárd 470 millióból 970 milliónak látszólag nyoma veszett, mert a Stylre csak 500 milliót fordítottak.

De hova tűnt ez a rengeteg pénz? Miért szólt bele ennyire keményen a politika a Styl körüli döntésekbe? Hogy lehetséges az, hogy bár az önkormányzat felügyelte, mégis újból válságba került a cég? Hogyan érintette mindez a gyárban dolgozókat? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat:

A Styl az 1900-as évek közepén Szombathely egyik ékköve volt

Vas megye viszonylag későn került be az iparosított megyék közé, mégis fontos vállalatokkal, azóta már látványosságokká vált gyárépületekkel találkozhatunk megyeszerte. Igazán a könnyűiparban volt erős a nyugati megye, ezek az ágazatok tízezreknek adtak munkát.

Szombathelyen sem volt ez másképp, a textilágazathoz tartozik a Styl ruhagyár is, amely már bő fél évszázada üzemel a megyeszékhelyen. A gyár gazdasági elődje 1952-ben alakult meg, mindössze tizenöt kisiparos összefogásával. Ekkor még úgy hívták, hogy a Női Ruházati Vállalat. A gyárban eredetileg állami üzleteknek termeltek, majd nem sokkal az alapítást követően már a férfi felsőruházat gyártását is megkezdték.

1967-ben vették fel a ma is ismert Styl nevet, két évvel később pedig már 1200 ember dolgozott náluk. A cég a nemzetközi piacon is együttműködőkre talált, angol, német és még amerikai vállalatokkal is dolgoztak együtt.

A '90-es évek végére a nyugat-európai textilipar válsága Szombathelyre is elért

1989-ben, a rendszerváltáskor, a Styl az elsők között lett részvénytársaság. A Styl Ruhagyár Rt. két évvel később a tőzsdére is belépett. Ez volt a cég aranykora, több mint 2000 munkavállalóval üzemeltek. A ’90-es évek végén azonban újkeletű problémákkal kellett szembenézniük: egyre több Kelet- és Dél-európai gyártóüzem jelent meg, amelyek olcsóbban dolgoztak.

Ennek következményeként a Styl addigi rendelői, például a Cerutti, az Escada és a Laurel egyre kevesebbet rendelt a szombathelyi gyártól.

2002-től a cég folyamatosan veszteséggel üzemelt, 2004-et már 313 millió forintos hiánnyal zárták. A legnagyobb sokk akkor érte a vállalatot, amikor becsődölt az egyik legnagyobb nyugat-európai megrendelőjük, a Georges Rech.

A Styl ezután nem kapott segítséget a részvények 70 százalékát birtokló tulajdonostól, a Bäumler AG-től. Igaz, a Bäumler megszüntette a termelését Németországban és Ausztriában, 2003-tól csak Magyarországon, Romániában és Bulgáriában gyártatott, így több munka lett Szombathelyen is. A német cégnek bejött a stratégia, ők 2004-et 85 millió eurós nyereséggel zárták, azonban a magyar textilpiac tovább szűkült, kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy mi lesz a Styl sorsa.

2005-ben egymilliós tartozásért kezdték meg a felszámolást

2004-ben eladták a cég ingatlanainak 60 százalékát, 560 millió forintért és ebből ki tudták fizetni a cég hiteleinek 80 százalékát. Úgy látszott, kijönnek a gödörből. Ekkor azonban újabb csapás érte a céget. Egy pénzügyi közvetítéssel foglalkozó társaság, a Factum '99 Gazdasági és Pénzügyi Szolgáltató Rt. felszámolási eljárást kezdeményezett a Styl ellen.

A felszámolást egy hatezer dolláros, az akkori árfolyamok szerint nagyjából 1 millió forintos kifizetetlen számla miatt indították. A budapesti cég állítólag a Styl egyik amerikai beszállítójának a követelését vette meg, ezzel elgáncsolva a cég megmentésére tett törekvéseket.

Szombathelyen azonban azt pletykáltak, hogy a Bäumler már előre eltervezte, hogy becsődölteti a gyárat. A végcéljuk állítólag az volt, hogy felhagyjanak a túl drága magyarországi gyártással, hiszen Romániában és Bulgáriában sokkal alacsonyabb költségekkel dolgoztak.

A pletykák szerint a felszámolás kirobbantására komplett forgatókönyvvel készült a német cég.

A felszámolást irányítását a Vectigalis Általános Vállalkozási Kft. kezdte el, a cég akkori ügyvezetője szerint egy éven belül értékesíteni akarták a Stylt. Nem így történt.

2005-ben fél év alatt 430 embert küldtek el

2005-ben, a felszámolás bejelentése után többszáz embert küldtek el a cégtől. Először 130, a szalag mellett dolgozó nőt, pár hónappal később pedig 300 szalag mellett dolgozó férfit bocsájtottak el.

A felszámolás bejelentésének évében 450-500 millió forintnyi tartozása volt a cégnek. Ebből 250-300 millió köztartozás volt, a maradékkal a beszállítóknak tartoztak. A dolgozók elbocsájtása további 500 millióba került, erre azonban volt fedezete a vállalatnak.

Nonszensz, hogy 10 évig állt felszámolás alatt

A felszámolási törvény alapján egy cég maximum 2 évig állhat felszámolás alatt, ám jogi következménye nincs annak, ha túllépik ezt az időkorlátot. Így húzódhatott a Styl felszámolás 10 évig.

Ezalatt gyártás továbbra is folyt, igaz már sokkal kevesebb emberrel. Folyamatos adóhátralékot halmoztak fel, és - mivel felszámolás alatt álltak - a NAV nem tudta behajtani ezt a pénzt. A dolog odáig fajult, hogy a Styl 2012-ig huszonegyszer került be a legnagyobb adóhátralékot felhalmozók listájára. A feketelistán egyébként egyetlen Vas megyeiként jelent meg a cég.

A Nyugat.hu-nak adott, 2017. decemberi interjújában Molnár Miklós, a Styl egykori vezetője (1993-2001), Szombathely jelenlegi alpolgármestere azt mondta, hogy szerinte nonszensz, hogy egy cég ilyen hosszú időn keresztül felszámolás alatt álljon, miközben továbbra is működik. Mint elmondta, ezalatt az idő alatt nem lehetett fejleszteni a céget, viszont több kötelezettség alól is úgymond felmentést kaptak. Nem kellet például iparűzési adót fizetniük, ahogy gépjárműadót és építményadót sem.

Egyszer csak megjelent másfél milliárd a város számláján

A bizonytalan időszaknak végül 2014 utolsó napjaiban lett vége, ekkor robbant a bomba:

a Belügyminisztérium 1,47 milliárd forintot adott Szombathelynek azért, hogy megmentse a Stylt. Egészen pontosan arra, hogy a város tulajdonrészt szerezzen a cégből, így kihúzva a gyárat a csődből.

Akkoriban nagyjából 600 ember dolgozott a Stylnél, a városvezetés célja volt az is, hogy megtartsák ezeket a munkahelyeket, további munkahelyeket teremtsenek a gyáron belül, és hogy megóvják a város könnyűipari kultúráját.

Hende Csaba Fideszes országgyűlési képviselő még ugyanazon a sajtótájékoztatón, amin bejelentették, hogy támogatást kaptak a Pintér Sándor vezette belügyminisztériumtól, felszólította a helyieket, hogy vásároljon mindenki Styl-termékeket, mert azzal is hozzájárulnak a gyár további működéséhez. Persze ezt nem minden szombathelyi engedheti meg magának, hiszen a Styl-termékek jó minőségéhez súlyos árcédulák is tartoznak.

Senki sem tudta, hogy mihez kezdjenek a pénzzel

Maga a pénz elég furcsa módon jött Szombathelyre. Molnár Miklós a fent említett interjúban arról számolt be, hogy csak úgy megjelent a számlán 1 milliárd 470 millió forint a Belügyminisztériumtól.

A városban először nem is tudták, hogy miért érkezett ilyen hatalmas mennyiségű pénz, csak később derült ki, hogy mire szánták.

Végül Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere a következő év elején írt levelet a Belügyminisztériumnak utasításokat kérve arra nézve, hogy hogyan írják meg az együttműködési szerződést azzal a céggel, amelyik megvásárolja a Stylt.

A szerződés 2015 májusára készült el, ekkor derült ki az is, hogy egy új cég, a Styl Fashion Invest 2009. Kft. jelentkezett azzal a szándékkal, hogy megveszi a ruhagyárat. A cég megállapodást kötött, miszerint a ruhagyár eredeti cégét megszüntetik, az ingó és ingatlan vagyont pedig a cég veszi meg 970 millió forintért a felszámolótól. A megállapodás megkötése után a Styl Fashion Invest tulajdonosainak 75, az önkormányzatnak 25 százalékos tulajdonrésze lett a ruhagyárban.

2015 végére egy kis fellendülést hozott, hogy végre befejezték a felszámolást

Szeptember végén végül hivatalosan is megtörtént a bejelentés: befejeződött a cég egy évtizeden át tartó felszámolása. A 600 dolgozót sikerült megtartaniuk. A támogatásért cserébe a Belügyminisztérium megszabta, hogy a Styl Fashion Invest három éven belül nem hajthat végre csoportos létszámleépítést, és később is csak a szombathelyi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor erre. Valamint azt is bejelentették, hogy a közeljövőben fejlesztéseket akarnak véghezvinni.

Nem kellett sokat várni, novemberben már át is adtak egy tanműhelyt a gyár épületében. Nagy dolog volt ez, hiszen 1992 óta nem tanítottak ilyen módon diákokat a Stylben. Az új műhelyben 730 négyzetméteren három gyakorlati műhely, három elméleti oktatást szolgáló terem és egy szabászat jött létre. Szükség is volt erre, hiszen a szabó és a ruhaipari technikus igazi hiányszakma Szombathelyen.

A felszámolás alatt, tehát nagyjából tíz évig, nem változtak a dolgozók bérei, viszont amikor ez lezárult, kénytelenek voltak tíz százalékot emelni. Erre azért is volt szükség, mert a dolgozók elvesztették a munkáltatóba vetett bizalmukat, ezt újból ki kellett építeni.

Alighogy fellélegeztek, jöttek az újabb viharfelhők

Ezután a céget megpróbálták normálisan működtetni, hiszen már az önkormányzat érdeke is az volt, hogy minél több nyereséget termeljen. Ez viszont nem ment olyan könnyen, mert az egy évtizeden keresztül védett állapotban lévő cég nehezen tudta megvetni a lábait a szabadpiacon.

Az önkormányzat eközben maga is megoldásokat keresett, megpróbált lobbizni a Stylért. Állami megrendelésekben, például különféle egyenruhák rendelésében bíztak, de ezeket nem tudták elérni.

Közben Hende Csaba vokálisan is támogatta a céget, több sajtótájékoztatón is a gyár mellett szólalt fel. Egy idő után azonban mindenkinek tisztává vált; a Styl nem tud pusztán piaci alapon tovább élni.

A fellendülés tehát nem tartott sokáig, 2017 tavaszán már olyan hírek keringtek a városban, hogy újból gondokkal kell szembenéznie a cégnek. A szombathelyi közgyűlés május 26-án, zárt ülésen tárgyalta meg a problémákat, előtte azonban még elhangzott, hogy a felszámolás alatt is adótartozást halmozott fel a cég.

A közgyűlés után még egy meghökkentő dolog kiderült: a Belügyminisztériumtól érkezett pénzből 970 millió forintot a felszámoló kapott, így a Stylhez csak 500 millió jutott a közel másfél milliárd helyett.

Azt is megtudtuk, hogy a felszámolás tíz éve alatt egyetlen releváns információt sem kapott az önkormányzat, csupán egyetlen közbenső vagyonmérleget adtak le, amit a NAV el sem fogadott. Ekkorra már tisztán látszódott, hogy a céget nem megmentették ebből a másfél milliárdból, csak segítséget adtak nekik, a többi pedig már azon múlt, hogy mennyire tudnak megélni tisztán piaci alapon. Az alpolgármester arra is rámutatott, hogy a felszámolásból veszteségesen jött ki a cég, pedig ez eleve nem is lehetett volna lehetséges. Szakemberek szerint a kiadások csökkentésével, illetve megfelelő piacot találva sokat lehetett volna javítani a helyzeten.

2017: a meggondolatlan kommunikáció lejjebb lökte a gyárat a szakadékban

Éles váltásként jött ezután, hogy Hende Csaba hirtelen szembefordult a Styllel. A szombathelyi képviselő 2017 júniusától nyíltan támadta a céget, felháborító titkokról tartott sajtótájékoztatókat, amelyekre többnyire csak a kormánypárti sajtó képviselőit hívták meg.

A politikus felszólalásai csak rontottak a helyzeten.

A beszállítók egy idő után már nem voltak hajlandók hitelre szállítani, elmaradoztak a megrendelések.

Az általános bizonytalanságot végül a cég legnagyobb megrendelője, a Tommy Hilfiger is megelégelte, bejelentette, hogy távozik a Styltől.

Hatalmas érvágás volt ez a Stylnek, a Hilfiger lépésének következtében megnőtt a kihasználatlan kapacitásuk, hiszen az amerikai cég megrendelései tették ki a termelés ötven százalékát. Hiába a hatalmas kapacitás, a gyárban még ma sem tudnak teljes gőzerővel termelni, egészen egyszerűen nincs senki, aki rendelne tőlük. Ha esetleg mégis új vevőket találnak, akkor sem indulhat meg egyszerre a gyártás, hiszen a próbarendelések, próbagyártások miatt nagyjából egy évig tart, mire megkötik a megállapodásokat.

A dolgozók egy része is megelégelte az áldatlan helyzetet

A sajtóban megjelenő félinformációk nem csak a megrendelőket riasztották el, hanem a dolgozókat is. Ez szinte egyetlen egy cikknek köszönhető, ami azt taglalta, hogy szeptembertől nem biztos, hogy megkapják a dolgozók a bérüket. A cikk megjelenése után több produktív dolgozó is felmondott, tovább nehezítve a gyár életét. Ez pont nyáron történt, akkor, amikor a legnagyobb megrendelések érkeznek.

Jelenleg közel ötszáz ember maradt, ők teszik ki a Styl állományi létszámát. Ebbe azonban beletartoznak a nem produktív dolgozók is, mint például a GYES-en lévő kismamák. A tényleges létszám 420 körül áll, ők azok, akik a termelést végzik.

Nagyon gyorsan kellett előrukkolni a válságintézkedésekkel

Miután lezárult a felszámolás 2015-ben, a cég az első 7 hónapban folyamatosan veszteséget termelt. 2016 elejére 200 millió forintnyi hiány alakult ki. Ezután jelentős költségcsökkentésbe kezdtek, de ez nem volt elég.

A szombathelyi közgyűlés végül 2017 júniusában egy 120 milliós segélykölcsön mellett döntött. Molnár Miklós alpolgármester már a közgyűlésen felhívta a képviselők figyelmét, hogy semmi garancia nincs arra, hogy a cég vissza is fogja fizetni a kölcsönt, de mégis bizalmat szavaztak a Stylnek. A helyzetet ennyi pénzből csak stabilizálni tudták, viszont a segély nélkül minden bizonnyal beborult volna a cég.

Az önkormányzat ennél több segítséget már nem tud nyújtani a Stylnek, a labda most már a Belügyminisztériumnál van.

„Egy olyan állatot eresztettek vissza a vadonba, ami már hozzászokott a kézből etetéshez”

Nem sokkal a rendkívüli közgyűlés után Molnár Miklós, Szombathely alpolgármestere ahhoz hasonlította a Styl helyzetét, „mint amikor egy rezervátumban született állatot kiengednek az erdőbe; meg kell tanulnia ott is megélni”.

Az alpolgármestertől azt is megtudtuk, ahhoz, hogy a cég ismét nyereséget termeljen, 800 milliónyi fejlesztést kellett volna végrehajtani. De ezt a pénzt a Styl nem is látta. Helyette 970 millió forintért megvették a felszámolótól a vagyont, ami nagyjából az ingatlan értékét fedezhette. Viszont a gyár mindeközben veszteséget termelt, ezért az üzleti értéke nullával volt egyenlő.

A Styl azonban csak 500 milliót, nagyjából a Belügyminisztériumtól kapott támogatás harmadát kapta meg. Viszont, ha beleszámoljuk azt, hogy ha el kell küldeni a 600 dolgozót, utánuk nagyjából 1,5 milliárd forint végkielégítést kell kifizetni. Összesítve, a cég mínusz 1 milliárd forintot kapott.

Egyik zsebből a másikba vándorolt a pénz

A közgyűlési ellenzék a döntést azzal kritizálta, hogy a közpénzből nyújtott támogatás egyik zsebből egy másikba vándorolt. A Belügyminisztériumtól az önkormányzathoz, az önkormányzattól a Styl Fashion Invest 2009. Kft.-hez. A cég 500 milliót megtartott, a maradék a felszámolóhoz került, ami végül a NAV-nál állapodott meg.

Gyakorlatilag arról van szó, hogy a felszámoló kifizette a saját adósságait, majd a saját cégét is becsődöltette.

Állítólag ez az oka annak is, hogy miért tartott a Styl felszámolása egy évtizedig: a felszámoló nem akarta, hogy az érdeklődés központjába kerülve kiderüljön, ő maga is hatalmas adósságokba keveredett.

A Fidesz kedvenc felszámolója vitte az ügyet: Pintértől Vargáig

A felszámoló nem más, mint dr. Varga Jenő, aki a Fidesz-korszak kedvenc felszámolójaként híresült el. Varga a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának elnöke volt, olyan vállalatok felszámolóbiztosa, mint a Malév, vagy a Gyulai Húsipari Zrt..

„A rendszerváltás előestéjén alakult helyi Fideszben is mint nyitott, »pulóveres« párttitkárra emlékeznek Vargára, aki 2010 után gazdasági szempontból is szorosabbra fűzte a szálakat a hatalomra került jobboldallal” – írja a HVG a Varga Jenőről készült, 2013-as portréjukban.

Varga neve szorosan kötődik Pintér Sándoréhoz, elég csak megnézni a férfi üzleti hálóját a cégnyilvántartásban ahhoz, hogy ez kiderüljön. Még 2010-ben megalakult a Civil Tender Kft., amelynek a két alapítója a Pannon Tender Kft. és a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. Varga a Civil Tendernek volt az ügyvezetője, míg a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. tulajdonos-elnöke nem más volt, mint Pintér Sándor, mindhárom Orbán-kormány belügyminisztere.

Pintér és Varga tehát üzleti partnerek voltak, jól ismerték egymást. És a Styl hirtelen kapott 1,47 milliárd forintot a Belügyminisztériumtól, amiből 970 millió a Styl felszámolójához, vagyis Vargához talált. Miközben a Belügyminisztériumnak az nem feladata, hogy csőd közelbe jutott cégeket megmentse.

Nem úgy tűnik, de meglepő módon több pozitívuma is van annak, hogy a Styl visszatalált a piacra. A cég ezalatt a bő két év alatt milliárdos nagyságrendben fizetett be adót, hiszen a gyártás továbbra is folyik, még akkor is, ha egyre nehezebben megy. A munkahelyek is megmaradtak, ami azért nagyon fontos, mert az ott dolgozók több mint fele nem tudna máshol elhelyezkedni. A gyár dolgozói között rengeteg az 50 év feletti nő, akiknek csak a ruhaiparban hasznosítható végzettsége van. Sokan már a nyugdíjkorhatárt közelítik, a cégnek rengeteg vidéki munkatársa is van. Őket egész egyszerűen nem tudná felszívni a piac, a Styl az egyetlen munkalehetőségük.

A történet felvet még egy érdekes kérdést: szabad-e egy önkormányzatnak tisztán piaci alapon működő cégben részesedést szereznie?

A történtek ismeretében nagyon úgy tűnik, hogy nem.

A cikk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés