750 ezres fűtésszámlát kapott az egyszobás szombathelyi lakás

A Távhő is sokallja, de azért kiszámlázta. Követhetetlen és igazságtalan a költségmegosztós rendszer.
 
 

750 ezres fűtésszámlát kapott az egyszobás szombathelyi lakás

A Távhő is sokallja, de azért kiszámlázta. Követhetetlen és igazságtalan a költségmegosztós rendszer.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

750 ezres fűtésszámlát kapott az egyszobás szombathelyi lakás

A Távhő is sokallja, de azért kiszámlázta. Követhetetlen és igazságtalan a költségmegosztós rendszer.

A 40 nm-es lakás tulajdonosa a fűtési szezonban fizette a havi átalányt, aztán szeptemberben megkapta a horribilis összegű, 750 ezer forintos számlát. Nem ő az egyetlen, akit súlyos összegek fizetésére szólítottak fel, de kétségkívül kiugró ez a példa. Sokan kaptak 200 ezer körüli utólagos számlákat, ennél jóval többen 100 és 150 ezer közöttieket.

Fizikai képtelenség

Amikor szeptember közepén a Távhő kiküldte az előző fűtési szezon összegző számláit, még az utcán is állt a sor a ügyfélszolgálati iroda előtt, rengeteg reklamáció érkezett. Az első hivatalos információ szerint azok a lakók kaptak ilyen magas számlákat, akik nem engedélyezték a költségmegosztók felszerelését. És így nem tudják mérni a fogyasztásukat, márpedig az elfogyasztott energiát valakinek ki kell fizetnie.

De itt nem erről van szó. Az említett egyszobás lakásban néhány éve digitális költségmegosztót szereltek fel, és a panelprogram segítségével kicserélték a nyílászárókat, sőt, az egész épületet hőszigetelték kívülről.

A tulaj persze azonnal reklamált, a Távhőnél azt mondták, ők is sokallták ezt az összeget, és tudják, hogy ekkora lakásnál fizikai képtelenség elhasználni ennyi hőenergiát egy fűtési szezonban. De ők nem bírálhatják felül az összeget, mert az alapul szolgáló adatokat a lakásszövetkezettől kapták. Meg is keresték a lakásszövetkezetet, ahol ragaszkodtak a kiszámlázáshoz, így ők meg is tették azt.

A cég ragaszkodik az adataihoz

A tulaj következő útja tehát a lakásszövetkezethez vezetett. Onnan azonban tovább is küldték, a költségmegosztókat üzemeltető Techem Kft-hez. Ahol azt közölték, hogy valós adatokat továbbítottak, és ragaszkodnak azokhoz. De segítséget ígértek, és azt, hogy megvizsgálják a készüléket. Ez meg is történt, majd azt mondták, minden rendben van, a készülék jól működik. És nincs helye módosításnak, ha a tulaj akarja, polgári peres úton próbálkozhat a számla összegének csökkentésével.

A költségmegosztók rendszeréről korábban már írtunk mi is. A dolog lényege, hogy a költségmegosztó készülékek nem a direkt fogyasztást mérik, hanem a radiátor és a szoba hőmérséklete közti különbséget, és csupán egy viszonyszámot továbbítanak a működtető céghez. A számlán szereplő összeg kiszámításakor ez az adat csupán egy a sok közül, hiszen – elvileg – a lakás légköbméretét, a lakók számát, stb - is figyelembe veszik.

És nem a tényleges fogyasztást kell fizetni, hiszen a közös helyiségeknek (lépcsőház, pld.) is van fogyasztásuk. Arról van szó, hogy az egy mérőórára kötött 10-20 lakás együttes fogyasztását osztják el ezen adatok alapján lakásonként. Ami azért rendesen torzít, de erről később.

Egyetlen lakásra sózták rá az összeget

A városi közgyűlés szeptemberi ülésén is foglalkoztak az üggyel. Czeglédy Csaba, a panelházakkal zsúfolt Derkovits lakótelep egyik képviselője kifogásolta, hogy a köztulajdonban lévő Távhő külsős magáncégekkel működteti a költségmegosztókat, és senki sem ellenőrzi az általuk közölt adatokat. Azt is kijelentette, hogy tudomása szerint a készülékek nincsenek hitelesítve, így torz adatokra alapozzák a számlákat. Hozzátette, hogy a Távhő nem háríthatja el a felelősséget, hiszen közszolgáltatóként a fogyasztók érdekeit is védenie kellene az önkormányzati tulajdonú cégnek.

Az adatok egyébként valóban torzítanak. Az említett egyszobás lakással közös mérőórán lévő többi lakás ugyanis – szinte kivétel nélkül – több tízezer forintot kapott vissza a havi átalányban befizetett összegekből, vagyis egyetlen lakásra sózták rá a plusz fogyasztásokat.

De hogyan történhet mindez? Nézzük meg azt a jelentést, amit a Távhő készített a közgyűlés októberi ülésére, erre még szeptemberben kötelezte a céget a képviselő-testület.

Szerencsés lakások

A cég vizsgálata szerint az alapvető okok a házak kialakítása miatt jelentkeznek. Említettük már, hogy a költségmegosztók a radiátor és a szoba hőmérséklete közti különbséget mérik. A panelházakban azonban a hő nagy részét nem a radiátorok, hanem a lakáson átvezető fűtéscsövek adják le, és ezekből az egyik lakásban több, a másikban kevesebb van.

Ráadásuk sok olyan lakás van, ahol a fürdőszobai radiátorra nem szereltek fel készüléket, és azt csúcsra járathatják úgy, hogy az ott elhasznált energia nem jelenik meg a készülékek adataiban. A panelprogram során felújított lakásokban ugyanis valóban jó a hőszigetelés, egy jó elhelyezkedésű lakásnál csak a fűtéscsövek és a nem mért radiátorok is képesek felfűteni az összes helyiséget. Akár az is elképzelhető, hogy egész télen nem nyitják meg a költségmegosztós radiátort.

Apropó, jó elhelyezkedés. A panelházakban a lakások között nincs hőszigetelés. Vagyis a közös falak átengedik a hőt, így egy olyan emeleti lakás, amit alulról, felülről és két oldalról is lakások vesznek körül, minimális fűtést igényel, gyakorlatilag a szomszédok fűtik. Rosszabb helyzetben vannak a földszinti, legfelső emeleti és a ház szélén lévő lakások. A példaként említett egyszobás is az utóbbiak közé tartozik.

Cseles praktikák

A jelentés fel is hívja a figyelmet arra, hogy előfordulhat, hogy valaki éppen csak a minimális mértékben fűt, de a vele közös mérőórán lévő többi lakás szerencsésebb helyzetben van, és az így elhasznált hőenergia miatt horribilis összegek jelennek meg a számláján. Megismételjük, nem a valós értékek alapján kell fizetni, hanem az összes elhasznált hőenergia árát osztják le az adatok alapján a lakások között.

Mi tesszük hozzá, hogy azért hallottunk cseles praktikákról is. Például vannak, akik vizes ruhával hűtik a radiátornak azt a részét, ahol a költségmegosztó fel van szerelve, így a készülék nem érzékel hőmérséklet-különbséget, noha a radiátor közben fűt.

A torzított adatokról persze, tud a szakma, és tudnak a döntéshozók is. Ezért is történt, hogy tavaly nyáron hatályba lépett egy kormányrendelet, ami kimondja, hogy egyetlen lakásnak sem szabad nagyobb összeget kiszámlázni, mint az átlag két és félszerese.

A többség ereje

A rendelet azonban csak a hatályba lépése után felszerelt költségmegosztókra vonatkozik. Van rá mód, hogy a régi rendszereknél is alkalmazzák, de ehhez a lakóközösség hozzájárulása kell. Ott pedig többségi szavazás van, és leszavazzák a hátrányos helyzetben lévő lakások tulajdonosait. Így történt ez az említett esetben is.

Ez azonban közel van a jogsértéshez, hiszen eredetileg a lakások a lakásszövetkezettel vagy a társasházzal szerződnek, utóbbiak pedig a Távhővel és a költségmegosztó céggel. Ám azokban az esetekben, amikor a lakóközösség úgy dönt, hogy nem fogadja el a költségmegosztás új rendszerét, vagyis a kormányrendeletet, ebből a sorból kihagyják a Távhőt. A cégnek pedig erről akár még tudomása sem lehet.

Így fordulhatott elő a példában szereplő lakásnál, hogy a tulaj először kapott egy 60 ezres elszámoló számlát. Ezzel nem is volt problémája, de közben a lakóközösség leszavazta a kormányrendelet alkalmazását, és jött a korrigáló számla 750 ezerről. A többi lakás pedig több tízezret kapott vissza az átalányban befizetett összegből.

Kétséges megoldás

A városi közgyűlés fellépése után aztán a Távhő kidolgozta a megoldási javaslatait is, de ezek megvalósítása kétséges. A már kiszámlázott irreális számlák esetében a tulajdonosok jogorvoslatot kérhetnek, ez történhet a fogyasztóvédelmi hatóságnál vagy polgári peres eljárással a bíróságnál. Ha a tulaj jelzi, hogy elindította a jogorvoslatot, akkor annak lezárásáig a Távhő eltekint az összegek behajtásától, és késedelmi kamatot sem számít fel.

Amennyiben azonban a jogorvoslati eljárás a tulajdonos szempontjából nem jár sikerrel, akkor ki kell fizetnie az összeget és a késedelmi kamatot is.

A későbbi viták elkerülése céljából pedig felkérik a közgyűlést, hogy győzze meg a lakásszövetkezeteket, társasházakat, hogy kössék újra a szerződéseket a költségmegosztó céggel. Ebben az esetben ugyanis kötelező lesz alkalmazni a kormányrendeletet, és a legmagasabb számla csak az átlagfogyasztás két és félszerese lehet. Ezeket a javaslatokat az októberi közgyűlésen el is fogadták.

A szomszédok helyett fizet

Kérdés, hogy a jó helyzetben lévő lakások tulajdonosai belemennek-e, hiszen így az ő számláik is nőnek majd valamennyivel. A közgyűlés az új szerződések megkötésére nem kötelezheti őket, mint ahogyan a Távhő sem.

Szóval, nyitott még az ügy, de úgy tűnik, a 750 ezres számla birtokosának nincs más választása, mint polgári peres eljárást indítani. Aminek alapja az a tény lehet, hogy olyan szolgáltatást akarnak kifizettetni vele, amit nem vett igénybe. Pontosabban nem ő vette igénybe, hanem a szomszédok.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

 

Hirdetés