Bár a napokban még kissé szeszélyes lesz az időjárás, de azért kezd kibontakozni a tavasz. Ilyenkor talán már a finnyásabb természet szerető ember is a jó túralehetőségeket boncolgatja. Szerencsére Magyarország is tele van természeti kincsekkel, amelyeket egyszerűen látni kell!
Ilyen például a Bakony déli lejtőin fekvő Úrkút és a mellette magasodó Csárda-hegy, ahol leereszkedhetünk egy 100 millió éves őskarsztba. Abba az időbe, mikor a Bakony területén trópusi időjárás uralkodott és tenger borította. A látványosság nemzetközi szinten is rendkívül ritka és szinte egyedülálló, hiszen eredeti állapotban került napvilágra. Csábító, nem?
Az őskarszt lélegzet elállító formáinak felfedezését egyébként az 1918-tól kezdődő mangánérc bányászatnak köszönhetjük, valamint annak, hogy mindezt kézi fejtéssel és viszonylag kevés robbantással tették. Így nem pusztult el ez az 1951-ben védetté nyilvánított érték.
az őszkarsztot hat állomásból álló tanösvényen keresztül fedezhetjük fel, felülről is körüljárhatjuk, a katlanba egy most már egyre rozogább, hosszú lépcsősoron juthatunk le.
Itt egy kicsit más, kissé hűvösebb mikroklíma uralkodik. Olyan, mintha a Jurassic park elevenedne meg előttünk, ahogy leereszkedünk a gyomrába. Nem is csoda, hogy a jurakori mészkőben tengeri állatok mészvázas maradványai is előbukkannak.
Még egy kis barlangot is felfedezhetünk, bár a járat annyira szűk, hogy bemenni nem nagyon lehet és talán nem is ajánlott.
A sziklákon mohák és páfrányok feszülnek, amik igazán megszínesítik a látványt. Bevallom, nekem valamiért a kedvenceim ezek az egyszerű ősi növények. De több védett növény is kedveli ezt a párás klímát.
Az őskarszt szerencsére egész évben szabadon látogatható. A sziklák tetején azért vigyáznunk kell arra, hogy ne merészkedjünk túl közel a peremhez, mert az acélsodrony védőkorlátot már bizony megrágta az idő vasfoga és több helyen is leszakadt.
És hogy merre érdemes még kirándulni, arra a következő cikkekben próbálunk meg még tippeket adni. Addig pedig a fotókra kattintva tekintsék meg teljes galériánkat.
A karszt olyan kőzettest, amelyben a korrózió és az erózió a vizet jól vezető, viszonylag tágas kavernák, illetve barlangok rendszereit alakította ki (tehát a fogalom egyszerre jelöl kőzettestet és az ahhoz szorosan kötődő formaegyüttest).
Karsztjelenségek csak a gyenge savakban is oldódó, repedéses vízvezető kőzetekben alakulnak ki – ilyen elsősorban a mészkő, jóval kevésbé a dolomit. A porózus vízvezető kőzetek (például evaporitok, kősótelepek) oldási jelenségeit is karsztosodásnak nevezzük, de ilyenkor jelzős összetétellel (gipszkarszt, sókarszt) érzékeltetjük, hogy nem mészkő a karsztosodó kőzet.
(Wikipedia)
