Na, menj vissza a helyedre szépen - noszogatja az elkóborolt kacsát a Göcseji Skanzen egyik munkatársa, a kacsa pedig engedelmesen kacsázik vissza az egyik műemlék ház udvarára, a többiek közé.
A zalaegerszegi falumúzeumban a hét elején jártunk egy ingatlanos ügy 
Helyi vállalkozók tehetnek keresztbe a zalaegerszegi falumúzeum bővítésének? May 07. 07:05 miatt, de ha már körbejárhattuk, nem tudtunk eljönni a hangulat megörökítése nélkül.
A késő tavaszi délelőtt még viszonylag hosszúak az árnyékok, nincs kánikula, de a nap erejét már érezni lehet. A közeli erdős terület ide is beköszönt, már zeng-zúg a levegő, tele van nyüzsgő élettel a környék, ez a természet hangja.
A skanzenen végigfut a Zala holtága, vízben apró halak úszkálnak, vízinövények zöldellnek, arrébb a zalalövői hosszúház és hajlított ház fehérlik. Nyitás előtt vagyunk, az utolsó simításokat végzik a skanzen munkatársai, hamarosan jönnek a látogatók, a bejárat mellett lelkes kecskék is várják őket.
A Göcseji Skanzen az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye. Előkészítése 1963-ban kezdődött, végül 1968-ban nyílt meg. A Göcsej népi építészetét bemutató szabadtéri kiállítás tudományos terveit Barabás Jenő egyetemi docens, Szentmihályi Imre néprajzos múzeumvezető és Tóth János építészmérnök készítette.
A skanzenben negyven különböző építmény (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. Az épületek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, szétbontva szállították ide és építették újra fel.
Korábban is itt állt a vízimalom, melynek északi, fából készült része 18. századi, a déli fele 1902-ben készült. A skanzen valójában egy elképzelt falu, amelynek épületei így soha nem álltak együtt, de a mai kor embere számára hitelesen tudnak szemléltetni egy 19. század végi egyutcás településtípust.
