Mikor tartották a legtöbb magyartarkát az országban?
Volt időszak, hogy szinte csak magyartarkát tenyészettek Magyarországon. A II. világháború után az 1972-es fajtaváltásig volt a legerősebb a magyartarka vonal, ezt követően azonban megpecsételődött a fajta sorsa. Egyrészt a holsteinfríz nagyobb tejelőképessége miatt, másrészt, mert elindult egy bizonyos szakosodás is a magyartarkán belül a kettős hasznosítás és a húszhasznú tartás irányába. Ugyanakkor bejöttek francia és angol fajták is, amelyek tovább szűkítették a magyartarka állományt. A tejelő magyartarka állományokat pedig keresztezték holsteinfrízzel.
Mi a helyzet manapság?
A magyartarka létszáma növekedett az elmúlt években, elsősorban a húshasznú felé orientálódva. A rendszerváltás után még ösztönözték is a marhák levágását, melynek legnagyobb áldozata éppen a magyartarka volt, főként a háztáji gazdaságokban. A falvakból nagyrészt kihaltak a tehenek. Ugyanakkor kialakult a nagyüzemi tartásnál egy magyartarka törzsállomány. A tehéntartó gazdák egy része felszámolta az állományt, de voltak, akik bízva a jövőben inkább fejlesztettek.
Mennyire támogatják a szarvasmarha tartását, ezen belül is a magyartarka-tenyésztést?
Ha valaki feji a magyartarkát, akkor tejelőtehén támogatást kaphat, a húshasznosításúak pedig anyatehén támogatásra jogosultak. A magyartarkára - mivel veszélyeztetett és védett fajta lett - őshonos támogatás is igényelhető bizonyos feltételek megléte esetén. Ez országos szinten 6 ezer ilyen egyedet érint. A támogatás összege 300 euró lett tehenenként. Elsősorban a kettős hasznosítású magyartarka veszélyeztetett, s ilyen „A” törzskönyves tehén csak legfeljebb 3500 van az országban.
Milyen jövő vár a magyartarka fajtára?
Országosan a magyartarka állomány ma úgy 50 ezer körüli, de valaha volt 600-700 ezres is. Reméljük a védettség életben tartja ezt a fajtát. Az állattartásban is egyre nagyobb gond a munkaerőhiány, s az a fajta fog hosszú távon megmaradni, amely a legújabb technológiákra jól reagál. A magyartarka megtartásában egyébként van bizonyos hagyománytisztelet, ragaszkodás is. Az sem mellékes körülmény, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a génmegőrzésre, s ennek is része a magyartarka.
Hallhatnánk valamit az egyesületről is?
A mi egyesületünk az egyetlen ma Magyarországon, amelynek saját tulajdonában vannak a tenyészbikák, s azok szaporítóanyaga. Ami nagyon fontos: a tenyésztő egyesületek más megítélés alá esnek, mint egyéb más társaságok, mert az ilyen egyesületek a mindenkori tenyésztőké. Aki kilép, az nem igényelhet részarányt, a belépő pedig ugyanazt megkapja, mint a többi tag. A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete nagyjából a tehénállomány 60 százalékára terjed ki, a taglétszám pedig 1500.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
