Természetesen nincs ezzel semmi baj, a szakmával jár, nevezhetjük akár szakmai ártalomnak is. Csak a tisztánlátás végett azonban kénytelen vagyok megjegyezni, hogy december 18-i profi bokszgálák kritikus hangú értékelése finoman fogalmazva sem csak az én hóbortom volt. Hogy mást ne említsek a Sport+ újság e heti számában (2004. december 25.), négy elismert sportpublicista közremuködésével, kétoldalas fórumot szántak Ebbol mennyi volt az ökölvívás? címmel a témára.
Bocsák Miklós, a Sport+ foszerkesztoje szerint a kérdés napok óta az: gondolják, hogy ezt tényleg beveszi a közönség, beveszik a bokszrajongók. És aztán már az is: meddig lehet a képernyokön keresztül hülyíteni egy országot? Meddig lehet - a nézettség, a szponzorok megszerzése, a rivális csatornák legyozése érdekében - a közepest úgy beállítani, hogy zseniális, az érdektelent, hogy csodálatos? Jakab József, a Népszabadság sportrovatvezetoje Akinek nem öve címu írásában azon morfondírozott, hogy van neki egy Murányi András nevu kollégája, aki ugyan életében nem bokszolt, de azért jó lenne profi világbajnokot gyúrni belole... Már hirdethetnénk is gálát, csupán annak a címét kellene kitalálni. A címnek, hogy stílszeru legyek ütosnek kell lennie: valami olyasminek, hogy a Reváns revánsa, vagy a Nagy hírig, esetleg A leszámolás éjszakája. Az nem volna hátrány, hogy Murányi kolléga kezén még nem volt bokszkesztyu, továbbá a csapottat és a horgot rendre összekeveri, idonként a balkezét is a jobbal; ettol még gerjeszthetne nézettséget, foleg, ha a tévécsatorna napi öt reklámmal segítené a gerjedést.
A legjobban mégis talán Megyesi Gusztáv, az Élet és Irodalom fomunkatársa foglalta össze a szomorú, magyar (boksz)valóságot: jellemzo egyébként az ilyen profimeccsek súlyára, hogy az egyik újság Csonttöro kiütötte a Heti Hetest címmel kommentálta az ökölvívó-gálát, bulvárlap dacára rátapintva a lényegre, hiszen itt nem Csonttöro és ellenfele volt a fontos, hanem, hogy a TV2 legyozte az RTL-Klubot...
