Pótszékeket kellett betenni a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár földszinti előadótermébe dr. habil Kalocsai Péter előadására. Az ELTE Savaria Egyetemi Központ tanszékvezető docense Szombathely egykori polgármesteréről, országgyűlési képviselőjéről, Éhen Gyuláról beszélt a hallgatóságnak. Az apropó: 170 éve született a politikus, aki modernizációs pályára állította a várost.
Éhen Gyula személye mindig is érdekelte az embereket, folyamatosan újrakutatják életét, munkásságát, kultuszát, köteteit. „A Berzsenyi-könyvtár helyismereti gyűjteményében a néhai városvezetőhöz kapcsolódó dokumentumok mindig mozgásban vannak” – mondta Szalainé Bodor Edit, a bibliotéka igazgatóhelyettese köszöntőjében. Így nem csoda, hogy ilyen sokan voltak kíváncsiak az Éhen Gyula és a város című előadásra.
Kalocsai Pétertől megtudtuk, Éhen Gyulát különösen érdekelte a modern városok fejlődése. Vizsgálta mind a nyugat-európai, mind az USA városainak a fejlődését a modernizáció időszakában, a 19. század második felében. Ez sarkallta őt arra, hogy megírja a Modern város című művét, amelyben egy programot dolgozott ki arra, hogy Magyarországon a nyugati példák alapján hogyan lehetne modern városokat létrehozni. Miután polgármester lett, ezt a programot igyekezett a gyakorlatban is megvalósítani.
Szombathelyen abban az időben nagyon rosszak voltak a közlekedési viszonyok. Igaz, korán megindult az omnibusz-közlekedés, de az utak nem voltak kiépítve, és esős, sáros időben előfordult, hogy a város főterén az emberek beszálltak az omnibuszba, ami beleragadt a sárba, végül pedig az utasoknak kellett kitolni.
A közlekedés javítása érdekében útburkolási, járdaburkolási programot indítottak, hidakat építettek: a Széll Kálmán, a Kisfaludy, a Szent Márton utcákban és a mai egyetem előtt is. 1899-ben elkészült a közúti aluljáró a Zanati útnál, a vasút alatt, amit igaz, hogy a vasút építtetett meg, de Éhen Gyula polgármestersége alatt történt.
Tény, hogy a város sok kölcsönt vett fel az infrastruktúra kiépítésére, ezért a polgármester tervei között szerepelt, hogy a személyszállítás jogát fenntartják. A város maga üzemeltette volna az omnibuszokat, automobilokat, és az ebből befolyt összeget a kölcsönök visszafizetésére fordították volna, de ettől a tervtől végül elálltak, vállalkozók kezében maradt az omnibuszok üzemeltetése. A villamos is, mint magánvállalkozás működött.
Kevésbé ismert, hogy Éhen Gyula volt az első olyan szombathelyi polgármester, aki gyermekvédelemmel foglalkozott. Arra törekedett, hogy egyesítse a karitatív szervezeteket, civil szervezeteket. Ez a törekvése nem sikerült, azonban létrehoztak egy intézményhálózatot, amely az árva és szegény gyermekek érdekében működött.
Az előadó külön kitért arra, hogy a politikus kiemelten figyelt a munkásosztályra. Úgy gondolta, azzal lehet visszatartani a munkásmozgalmakat, ha javítják ennek a rétegnek az életkörülményeit.
Úgy vélte, hogy a tulajdonhoz kell juttatni a szegény, nincstelen munkásokat, mert akkor lesz mit félteniük. Ezt az elképzelést aztán Nádas Róberttel, a MÁV Járműjavító Műhelyének főmérnökével együtt valósította meg.
Szombathely egyik legnagyobb foglalkoztatójának a munkásait, a munkahelyük közelében a Szövő utcától keletre letelepítették. Egy vasutas munkástelepet építettek ki számukra. Ez a városrész - amely a vasútállomás és az ipartelep között, a Zanati úttól északra található - most már Éhen Gyula nevét viseli.
Tehát közterületet is neveztek el róla, több szobor őrzi emlékét, festményeken örökítették meg, születésének évfordulóján mindig megemlékeznek az egykori polgármesterről. A Szent Márton Gálán pedig minden évben átadják az Éhen Gyula-díjat, amely annak a személynek adományozható, aki Szombathely város gazdaságának fejlesztése, városépítészetének, környezetvédelmének érdekében hosszabb időn keresztül végzett munkájával kiemelkedő érdemeket szerzett.
Amikor az előadás után arról kérdeztem Kalocsai Pétert, hogy szerinte mi lehet Éhen Gyula munkásságának üzenete a mai kor embere, politikusai számára, az előadó rögtön rávágta: „Hát, hogy vallás és politikai alapállás nélkül kell összefogni a városért.”
A 170. évfordulóra egyébként egy kamarakiállítás is készült Éhen Gyuláról, amely december 15-ig látogatható a Berzsenyi-könyvtárban. A tárlaton bemutatják a városvezető szakkönyveit, szépirodalmi alkotásait, a róla szóló cikkeket, tanulmányokat is.
Cikkünk végén pedig álljon itt az egyik legismertebb mondat tőle: „Mindent Szombathelyért, Szombathelyt semmiért”
