Ahogy arról lapunk is beszámolt, múlt vasárnap a Veszprém megyei rendőrök a 8-as főúton Veszprém és Várpalota között bemértek egy 226 kilométeres sebességgel haladó személyautót. Ezen az útszakaszon 110 km/h a megengedett maximális sebesség. Ráadásul a 22 éves sofőrnek jogosítványa sem volt.
A hír és a hozzá kapcsolódó rendőrségi fotó bejárta az országos sajtót.
Az utóbbi hamar megindította az internetezők fantáziáját. A képen ugyanis jól látszik, hogy a rendőrségi autó órája 216 kilométert mutat.
Ez elvileg nem lett volna probléma, ha a rendőrség használja a megkülönböztető jelzést. Csakhogy az „elvegyüléses” módszer lényege az, hogy a hatósági is civil autónak tűnik, másrészt a Police.hu-n megjelent hír mindössze ennyit mond:
A 22 éves diósdi sofőrt megállították a megkülönböztető jelzéssel szerelt, civil jellegű szolgálati gépkocsival a rendőrök.
Azaz nem egyértelmű, hogy használták-e a rendőrök a megkülönböztető jelzést.
Mindez azért is érdekes, mert a 24.hu mai írása egy bíróság elé kerülő, hasonlóan mobiltraffipaxos ügyről számol be.
A rendőrség álcázott Audi A3-as autója egy másik Audiról készített felvételt valahol a főváros közelében.
A videó azt örökítette meg, hogy az autó 90 kilométeres sebességgel haladt a 30-as táblánál. A vezetőt a helyszínen megállították, 4 büntetőpontot levontak tőle és be kellett fizetnie 60 ezer forintot.
Igen ám, de a megbüntetett autós később kikérte a videofelvételt, amin nemcsak a saját sebességátlépése látszik, de a rendőröké is. Akik nem használtak megkülönböztetett jelzést, úgy sikerült 97 kilométeres sebességgel száguldaniuk a harmincas táblánál.
A sofőr feljelentette a rendőröket.
A fenti esetektől függetlenül is több kritika érte a rendőrség tavaly bevezetett menet közbeni sebességmérését.
Van, aki szerint a mérés elavult műszerekkel történik, így nem pontos, mások arról panaszkodtak, hogy maga a rendőrség provokálja ki a gyorshajtást, megint mások szerint az autópályák leállósávjában is megállítják az autókat, ami veszélyes gyakorlat.
A rendőrség eddig minden ilyen állítást cáfolt, és továbbra is kitart amellett, hogy az ilyen jellegű ellenőrzések hatékony eszközei a gyorshajtás elleni küzdelemnek és segít biztonságosabbá tenni a magyar utakat.