Ha március 15. és Szombathely, akkor Horváth Boldizsár. Ez a gondolat uralta délelőtt fél tízkor a volt szombathelyi főjegyző, volt igazságügy-miniszter szobra körül gyülekező, mintegy másfél tucat MSZP-szimpatizáns hangulatát. Amíg a baloldalé volt a városvezetés, addig innen indult a március 15-i ünnepségsorozat, hiszen Horváth Boldizsár fontos szerepet játszott az 1848-as tavasz szombathelyi történéseiben, majd később, a kormány tagjaként a konszolidációban.
Nem véletlen
A szobor előtt azért voltak virágok, kis zászlók, koszorúk, ez szervezett dolgot sejtet, az események azonban tényleg elkerülték a helyszínt. Ipkovich György volt polgármester, országgyűlési képviselő háromperces beszédében annyit emelt ki, nem véletlen, hogy most nincsenek itt ünneplők, hiszen anno az önrendelkezésért, a jogállamiságért, a sajtószabadságért, a hatalommegosztásért küzdöttek.
Aztán megkoszorúzták a szobrot, fejet hajtottak előtte, majd Ipkovich kijelentette:
és most menjünk, és vegyünk részt a városi ünnepségen
.Mi is így tettünk, a Március 15. téren végignéztük az országzászló felvonását, a kísérő katonai tiszteletadást és ünnepi műsort. Sok száz szombathelyivel együtt, tényleg nagyon sokan voltak, láthatóan jó program volt ez a kisgyerekes családoknak, hiszen volt itt fúvószenekar, korhű ruhákba öltözött szereplőgárda, menetelő és tisztelgő katonák, és nem utolsósorban huszárok, akik között több fiatal lányt is láttunk.
A legyőzésre ítéltetett rossz
Aztán ismét egy rövid séta az MMIK előtti térre, ahol a hivatalos ünnepség kezdődött. Kicsit hosszúra nyúlt ünnepi műsorral, ami nem okozott meglepetést, régóta ünneplünk már hasonló módon. Az idei szónok Ágh Péter (Fidesz) országgyűlési és városi képviselő volt, sajnos, beszédét nehezen lehetett érteni. (Később megtudtuk, hogy a hangosítással voltak gondok.)
Annyit sikerült kihámozni belőle, hogy mindenkinek megvannak a saját feladatai, 1848-ban ez a szabadság kivívásának vágya volt, és akik részt vettek benne, azokban erős volt az elhivatottság, legyűrték a félelmeiket, példát mutattak másoknak. Tisztelet jár azoknak, akik mertek tabukat dönteni, és erőt adtak a többieknek is. Megmutatták, hogy gyűlölködésből nem lehet országot építeni, ezért összefogtak és együtt küzdöttek azért, hogy ne legyenek másodrendű állampolgárok saját hazájukban.
Kijelentette, a márciusi ifjak is olyanok voltak, mint bármelyik fiatal, akiknek a döntő pillanatban a szívükből jött az elhatározás. Hozzájuk hasonlóan mi is érezzük magunkban az elhivatottságot és tudjuk, hogy le lehet gyűrni azt, ami rossz. Elszántsággal, kötelességtudattal most is teljesíteni fogják a feladatukat – fejezte be.
Puskás átadta a hatalmat
Majd Puskás Tivadar polgármester beiktatta hivatalába a néhány nappal korábban megválasztott diákpolgármester és diák-alpolgármestert. A választásról itt már beszámoltunk 
Csak a Hella! – Voksolt a szombathelyi ifjúság 2012. March 07. 18:35 , most csak az ünnepélyes kulcsátadáson volt a sor.
A beszéd után aztán koszorúzás a Petőfi-szobornál, a már ismert koreográfia szerint, városvezetők, pártok, intézmények, civil szervezetek, stb. Ránk meg újabb séta várt, hiszen következett a 2. Sajtófotó kiállítás megnyitója a Savaria mozi aulájában.
Második, hiszen tavaly volt az első „Bennünk él a reformkor” - (Frissítve) 2011. March 15. 15:55 , és akkor nagyon pozitív volt a fogadtatása a dolognak. A lényege, hogy felkérik a városban dolgozó fotóriportereket, hogy küldjenek be néhány képet az egy év terméséből, aztán ezekből kiállítást rendeznek. Most is szép számú fotót állítottak ki, a legkülönfélébb témájúakat, a sporttól a művészetig, a portrétól a természetképig.
Ha rossz a kép, nem mentél túl közel
A kiállítást Puskás Tivadar nyitotta meg, megemlítve a magyar sajtó napját, és kiemelve az egyetlen fotómontázst, ami nem sajtófotónak készült, rajta a város jelképeivel és a képeket beküldött fotósok arcképeivel. (Köztük lapunk munkatársaival is.)
A polgármester megemlékezett az első igazi fotóriporterről, a magyar származású Robert Capáról Tűzvonalban Robert Capa – Harcok, halálok és arcok a világhíres fotóriportertől 2011. January 28. 10:45 , aki munkája közben veszítette életét, mert betartotta saját hitvallását:
ha rossz a kép, nem mentél túl közel
.Megismételte tavalyi hasonlatát is, miszerint a fotósok olyanok, mint a mentők, mert hóban, fagyban, esőben, sárban, napsütésben, forróságban dolgozik, és keresi, kinek lehetne segíteni. Mert a híradás egyúttal segítség is, és nagy a fotós felelőssége, mert míg a leírt szöveget többféleképpen is lehet értelmezni, a kép önmagáért beszél és leplezetlenül mutatja meg a valóságot.
Álmos nyugalom
Puskás aztán elmesélte, melyik fotók tetszenek neki igazán, és nehéz volt a választás. Mert most zsűrizés is volt, a polgármester mellett több szakember értékelte a képeket, végül három kép és három fotós érdemelte ki a zsűri különdíját. Büki László (vaskarika.hu) A szem c. képéért, Cseh Gábor (westindex.hu) Visszapillantó tükör c. munkájáért, és Szendi Péter (Vas Népe) Körmend-Falco c. sportfotójáért kapta a díjat.
Még egy kis nézelődés a kiállításon, aztán irány haza, a Főtér és a környező utcák napsütésben fürödtek, és álmos nyugalmat árasztottak. Néhány óra múlva a fővárosi demonstrációkról jelentkezünk tudósításokkal, fotókkal. Valószínűleg nem ilyen békés hangulatban.
