A tanári faj jellemzői: ragadozó, általában nappal, a délelőtti és a kora
délutáni órákban vadászik, prédája a felkészületlen diák, élőhelye a város
nyugodtabb, csendesebb pereme. Expedíciónk célja felkutatni, énekhangunkkal jó kedvre
deríteni őket.
Kezdetnek a belvároshoz közelebb merészkedő példányokat kaptuk el. A rögtönzött
énekkórus meglepően jól szerepelt, nem is maradt jutalom nélkül, hamuba sült pogácsa,
nápolyi, félédes vörös, száraz fehér, minden mi szem szájnak ingere. Tömegközlekedve
jutottunk el Oladra, ahol a domb tetején cserkésztük be következő áldozatunkat,
repertoárunk is bővült, már a Micimackó is a szerenád nóták sorába lépett. A
kapott boros üveg szájhagyomány útján terjedt, a szerpentin aljára már csak visszaváltani
lehetett volna.
Oladi hegy és sivatag
Következő célpont Herény. A megfáradt társaság nagy része a buszra szavazott, de lelkes üvegszorongatók és az osztályfőnök unszolására a séta diadalmaskodott. Kis csalással szántáson, majd árkon-bokron átgázolva jutottunk el az elkerülőre, ahonnét már Herény fényei is látszottak. Családias környezetben telt el a következő óra, pár nóta után megtöltöttünk a nappalit és a konyhát. Az élménybeszámolókon az oladi domb már heggyé nőtt, a kis szántásból oladi sivatag lett, az útmenti árokból pedig szakadék.
Lomtalanítás, avagy szerenád kellékek olcsón
Következő állomásunkhoz, Gencs határába volt aki a lomtalanításból begyűjtött irodai kerekes széken jutott el. Visszafele se volt kevésbé izgalmas utunk, hogy kocsival minél kevesebbet kelljen fordulni, néhányan a csomagtartóban utaztak. Aztán a Fő téren - újra gyalogszerrel - kipróbáltuk, milyen is lehet, amikor az ember lába beszorul az úthenger alá. Kis éjszakai lakmározással és kedves régi videókkal zárult afrikai szafarira emlékeztető éjszakai túránk.
Sadness
