Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Meghalt Jankovics Marcell

Rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a Nemzet Művésze.

Életének 80. évében elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a Nemzet Művésze – jelentette be a közösségi oldalán a Magyar Művészeti Akadémia. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotót szombat reggel érte a halál.

Jankovics Marcell 1941-ben született Budapesten. Családját 1951-ben kitelepítették Öcsödre, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. 1955-ben a pannonhalmi bencés gimnáziumba íratta be, ott is érettségizett. Kétszer egymás után a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára jelentkezik. Nyíltan édesapja „bűnei" miatt nem vették föl. 1959–1960-ban az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat (ERŐKAR) Anyagvizsgáló Laboratóriumában dolgozott, előbb anyagmozgató segédmunkásként, majd betanított csőtágítóként. Ezt az időszakot is élete meghatározó élményének tekintette.

Ennek a munkahelyének köszönheti a továbblépést is egy munkatársa ugyanis „közvetíti" a Pannónia Filmvállalathoz (utóbb Pannónia Filmstúdióhoz, majd Pannóniafilm Kft.-hez), ahol 1960-tól fázisrajzoló-gyakornokként kezdhetett dolgozni. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.

Pályája innentől kezdve egyenesen ívelt fölfelé. A Gusztáv sorozat népszerűséget és gyakorlatot biztosított számára, de hamar tovább tudott fejlődni. Újabb és újabb (nemzetközi sikereket és szakmai elismertséget hozó) kisfilmeket készíthetett, közben kialakult saját művészi koncepciója, ars poeticája is.

1971–72-ben már tanított is, a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban animációt oktatott.1973-ban elkészült az első, egészestés rajzfilmje, a János vitéz, mely a magyar rajzfilmtörténet életében is fordulópont, mérföldkő, és mindmáig siker a magyar nézők körében.

Az egészestés filmek mellett a kisfilmek készítését sem hagyta abba, sorra nyert velük a nemzetközi szakmai megmérettetéseken; a Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra is jelölték. 1977-ben elkészítette a Küzdők című rövidfilmjét (Cannes-i Arany Pálma Díj).

A három fekete-fehér rövidfilmje (Mélyvíz, Sisyphus, Küzdők) valamiféle triptichon részeinek tekinthetők, a témák mitológiai allegóriákba vannak kódolva. Formabontó, lecsupaszított, egyedi rövidfilmjeivel Jankovics katartikus hatást akart kiváltani, megrendít, elgondolkoztat – méltatja a művészt az MMA.

1977-ben elkezdte a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondozott. Ezeken a népmese-animációkon generációk sora nőtt fel, és ma már hungarikum lett. Emlékezzünk rá a János Vitéz egy részletével.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra

Tovább az oldalra