Óvatosan kell járnunk-kelnünk a Fő téren az elkövetkező két hétben, ugyanis kortárs művészek hagyták névjegyüket a friss, szombathelyi köveken.
A tizenhat impozáns szobor a hétvégén került ki központunk térköveire. A második alkalommal megrendezett szabadtéri szoborkiállítást dr. Ipkovich György nyitotta meg szombat délután. Azóta a tér elgondolkodó, nevető vagy épp szájtátva bámuló tömegek otthonává vált.
A legsűrűbben hallható mondtatok a Mi a fene ez? vagy az Én is tudok ilyet csinálni!. Hogy a kiállított szobrok közül bármelyik is állandó bútorává válik-e a Fő térnek, még nem tudni, polgármesterünk enged a tömegek követelőzésének, ha valamely szobrot szívesen látnánk a későbbiekben is.
Mozdulatlan tér
Ha már adott volt egy szoborkiállítás és egy megnyitó, körítésnek egy kis főtéri banzáj is dukált. Fiatalok tekertek a Centrum előtt, hogy passzoljon a szobrok mozdulatlanságához, földhöz ragadt biciklijük fáradságos tekerés ellenére is egyhelyben maradt. A spining mellé hastánc és három különös figura került még terítékre. Mindhárman robotmozgásban korzóztak köztünk, majd meg-megálltak igazi szoborként funkcionálva. Egyikük a Nemzeti Színház előtti szobor szakasztott mása, csak most a faunjaink társaságában élvezte a napsütést.
A mindenképp érdekesnek mondható alkotásokat szeptember 16-ig áll módunkban megcsodálni. A többiről azonban annak, aki szombaton nem járt a Fő téren, sajnos le kell mondania...
