Kell nekünk a Magellán Center? Sínen a buszpályaudvar áthelyezése? – Ügyek a közgyűlés előtt

A korábbi hónapok viharos közgyűlései után viszonylag nyugodt volt az ülés.

Kissé nehézkesen kezdődött az ülés, a képviselők nem igazán akartak helyet foglalni, de aztán gyorsan csend lett. Ipkovich György polgármester (MSZP) ugyanis egyperces néma felállást kért a városháza volt alkalmazottja, Hajnal Ágota emlékére, aki a közelmúltban hunyt el.

Köszönet a közös ünneplésért
Az ünnepélyes pillanatok folytatódtak, a polgármester köszönetet mondott a március 15-i ünnepségek résztvevőinek, illetve a pártoknak, szervezeteknek, mivel „demonstrálva a város egységét, közösen ünnepeltek”.
Aztán gyorsan elkezdődött a vita. Marton Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője javasolta, hogy a közgyűlés foglalkozzon a regionális tévé eszközfejlesztésére szánt 200 millió forint felhasználásáról, mivel eldőlt a stúdió ügye.
Ipkovich György azonban kijelentette, nem támogatja az ötletet, mivel egyrészt „nem dőlt el még a regionális tévé sorsa”, másrészt májusban különben is módosítják a költségvetést, akkor kell visszatérni a dologra.

Kikapcsolt mikrofon
A közgyűlés első afférját Molnár Miklós (Pro Savaria) felszólalása okozta. A képviselő ugyanis – szintén a regionális tévé pénzügyi keretét említve – kijelentette: annak felhasználására a pénzügyi bizottság előző napi ülésén „a szocialista frakció több javaslatot is tett”.
A polgármester figyelmeztette a képviselőt, hogy most a napirendről tárgyalnak, nem érdemi kérdésekről. A figyelmeztetés hatástalan maradt, így hozzászólása közben kikapcsolták Molnár Miklós mikrofonját. A közgyűlés végül 15 nem és 13 igen szavazat mellett elutasította, hogy a 200 millió felhasználását napirendre vegyék.
Ipkovich György arra kérte a képviselőket, próbálják meg betartani a napirendet és az SZMSZ-t, hogy „ne legyen süketek párbeszéde”.
Horváth Zsolt (Fidesz) pedig jelezte, hogy „összekeveredtek a szavazógépek”, amit a hivatal műszaki gárdája orvosolt.

Jabil-leépítés
Németh Zsolt, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese a Jabil-ügyről adott tájékoztatást. Mint mondta, kedden kaptak hivatalos tájékoztatást arról, hogy a cég bezárja egyik szombathelyi telephelyét, és így 1075, határozatlan ideig szóló munkaszerződéssel rendelkező alkalmazottat bocsátanak el. Hozzátette, a munkaügyi hivatalnak a cég már korábban is jelezte, hogy gondok vannak a termékek értékesítésével, tavaly el is kezdődött egy folyamatos létszámleépítés, ami elsőként az ún. kölcsönzött munkaerőt érintette. Akik egyébként nem Vas megyei illetékességűek voltak, a leépítés utánuk a határozott idejű szerződésű munkatársakat érte el. A cég vezetése mindenki számára váratlanul döntött úgy, hogy bezárja a gyáregységet, és az itt folyó tevékenységet Tiszaújvárosba helyezi át. A másik szombathelyi gyáregységben azonban fejlesztéseket terveznek.

Németh Zsolt elmondta, a vállalat folyamatosan egyeztet az üzemi tanáccsal és a munkaügyi szervekkel. A részletes jogi szabályozás értelmében az első elbocsátásokra június közepén kerülhet sor, a teljes leépítés várhatóan két-három hónapot vesz igénybe.
A Jabil és az önkormányzat is elkezdte az egyeztetéseket a városban működő cégekkel, úgy tűnik, van igény a felszabaduló munkaerő egy részére.

Ki tudott a leépítésről?
Molnár Miklós szerint viszont „elképesztő”, hogy sem az önkormányzat, sem a munkaügyi hivatal nem tudott az üzem bezárásáról. Az ipari parkban működő cégek ugyanis éves jelentést készítenek – lobogtatta a papírt –, amelyből kitűnik, hogy tavaly decemberben a cég 1321 saját és 350 „bérelt” munkaerőt foglalkoztatott. „Hová tűnt két hónap alatt 600 fő a cégből?” – tette fel a kérdést, hiszen „valójában 1700 munkahely szűnik meg”. A cég tavalyi árbevétele pedig 70 milliárd forint volt, így az iparűzési adó kieséséből több 100 milliós vesztesége keletkezik a városnak.

A Pro Savaria frakcióvezetője ismét visszatért arra a bizonyos 200 millióra, kijelentette: „a szocialista frakció már el is akarta költeni az összeget”. Aztán ismét a gyárbezárásra célozva hangsúlyozta, a hasonló ügyekre úgy lehet felkészülni, ha „informálódik a városvezetés”, és nem csak „a politikára és a kommunikációra összpontosít”.

„Folyamatban van az ügyek kezelése”
Czeglédy Csaba alpolgármester (MSZP) szerint az ellenzék ezt a sajnálatos esetet is a saját kommunikációjára használja, miközben „folyamatban van az ügyek kezelése”. Kijelentette, a Jabil problémáival nem kereste sem a munkaügyi központot, sem az önkormányzatot, azokat belső ügyként kezelték. A határozott idejű szerződéssel rendelkező alkalmazottak leépítését nem kell bejelenteni a hivatalban, a Jabil pedig nem önkormányzati cég, így a városvezetés csak közvetítői szerepet tölthet be.

Ipkovich György hozzátette, a mai világban hozzá kell szokni, hogy „jönnek-mennek a cégek”. A város pedig ezt csak tudomásul veheti, illetve a gazdaság működésének feltételeit javíthatja. „Nincs ráhatásunk a világgazdasági folyamatokra” – mondta a polgármester.

„Az igazat és csakis az igazat!”
Nemény András (MSZP), a gazdasági bizottság elnöke kijelentette, „nem először fordul elő, hogy Molnár Miklós más értelmet ad a bizottság ülésén elhangzottaknak”. Az ülésen ugyanis az a javaslat hangzott el, hogy májusban döntsenek a pénz felhasználásáról, addig várják a javaslatokat. „Az igazat, és csakis az igazat, képviselő úr!”

Németh Kálmán alpolgármester (SZDSZ) hangsúlyozta, a cégvezetés bejelentésén a helyi igazgató is meglepődött. Úgy vélte, az önkormányzatnak elsősorban a szombathelyi munkavállalók ügyeivel kell foglalkoznia, akik száma „nem éri el az 500-at”. Felkérte Molnár Miklóst, „ha önnek vannak információi, javaslatai, akkor keressen meg”.
Molnár Miklós szerint „ismételten sikerült félremagyarázni a mondataimat. Nem mondtam, hogy a városvezetésnek felelőssége van az elbocsátásokban”. A képviselő a problémát a cégekkel való kapcsolattartásban látja. „Meg kell követelni, hogy az információk eljussanak a városvezetéshez” – jelentette ki.

„Az ipari parkot fejleszteni és nem kirabolni kellett volna”
Németh Kálmán kijelentette, az elmúlt évek tapasztalata, hogy struktúraváltás zajlik a város gazdaságában. „Megint egy olyan cég távozik, amelyik döntően szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatott”, azért kell tenni, hogy a magasabb képzettségű munkaerőt igénylő cégek jöjjenek a városba.

Ipkovich György ekkor felfüggesztette a vitát, mivel a teremben volt az egészségügyi bizottságba delegált külső tag. Prugberger Lászlót egyhangúlag választották meg bizottsági taggá, aki le is tette esküjét a közgyűlés előtt.
„Folytatjuk a vitát, szabad a pálya!” – jelentette ki a polgármester.
Nemény András azonnal szót kért: „Ki kell mondanom, hogy Molnár Miklós hazudik” – kezdte. A képviselő megismételte, a gazdasági bizottság azt szavazta meg, hogy ne döntsenek a 200 millió sorsáról. „Meg lehet nézni a jegyzőkönyveket, ha azok nem engem igazolnak, lemondok képviselői mandátumomról” – hangsúlyozta.
Horváth Zsolt szerint „való igaz, hogy az elbocsátás megakadályozására a városnak kevés lehetősége van”. De „az ipari parkot fejleszteni, és nem kirabolni kellett volna”.

Sínen a buszpályaudvar áthelyezése?
Németh Kálmán bejelentette, hogy egy magyar vállalkozó jelentkezett a buszpályaudvar vasútállomás mellé helyezésére és a tér kialakítására. Ezzel felszabadulna az Éhen Gyula és az Ady tér is, a beruházás a jövő év elején indulna, és mintegy két év alatt fejeződne be. A vállalkozás az autóbusz-pályaudvar mellett mélygarázsokat, kereskedelmi és szolgáltató egységeket is építene. A cég április közepére látványterveket ígért.

Oroszvári Péter (MSZP) kérdést tett fel, igaz-e, hogy egy képviselő pert indított a közgyűlés ellen? Megtudtuk, Molnár Miklós az ipari park felügyelőbizottsági tagságáról történt lemondatása miatt fordult bírósághoz. A beadványban a „törvényesség helyreállítását kérte”. (Molnár Miklóst azért szólították fel a lemondásra, mert összeférhetetlennek ítélték, hogy egy önkormányzati tulajdonú cég felügyelőbizottságának egy városi képviselő is tagja legyen.)

Ki is az oktatási bizottság elnöke?
Sági József feltette a kérdést, ki is az oktatási bizottság elnöke? A közelmúltban ugyanis három e-mailt is kapott, az elsőben Rettegi Attila (Fidesz), a másodikban Varga Tamás (SZDSZ) invitálta a bizottság ülésére, a harmadik Varga Tamás, mint „levezető elnök” írta alá.
Rettegi Attila elmondta, már „egy hónappal ezelőtt kilátásba helyezte” lemondását, „ez azonban nem ok arra, hogy jogsértő módon járjanak el”. Az elnök helyettesítését ugyanis „nem szabályozta a közgyűlés”.
A polgármester hangsúlyozta, korábban kérték a bizottságoktól, hogy a helyettesítést saját ügyrendjükben szabályozzák, ezt pótolni kell.

Kell-e nekünk Magellán Center?
Szabó Gábor alpolgármester (MDF) a Magellán Center ügyét hozta elő. Úgy vélte, „rendkívül súlyos” a terv, mivel a környék a város közlekedésileg legproblémásabb része. Az elkészült tanulmány szerint napi ezer személyautó és 50 kamion fordulna meg a bevásárlóközpont környékén, „erre nem alkalmas a terület”. Kijelentette, részletes közlekedési, környezeti hatástanulmányokat kell készíteni, és azt is meg kell vizsgálni, milyen hatással lenne a belváros kiskereskedőire.

Oroszvári Péter felszólította az „ügyben érintett képviselőket”, hogy döntéshozatalkor jelezzék érintettségüket, Vígh Gábor (Fidesz) be is jelentette, hogy nem fog szavazni. Vígh Gábor elmondta, az Építéshatósági Tervtanács több kifogást is emelt az elképzelések ellen, de azok alapján módosították a terveket. Megemlítette, hogy az üzletközpont évi 20 milliós adóbevételt, és száz új munkahelyet jelent majd a városnak.

„Miben kell döntenünk?”
Csermelyi András tanácsnok (MSZP) szerint felháborító a képviselők elé került előterjesztés, hiszen abban nincs határozati javaslat, és nincsenek szakmai érvek sem. Javasolta, hogy hatalmazzák fel a városfejlesztési bizottságot, hogy tárgyalja újra az ügyet. Rettegi Attila is feltette a kérdést: „Miről kell döntenünk?”
Az ügyben végül kompromisszumos megoldás született, a városvezetés megrendeli a Szabó Gábor által hiányolt hatásvizsgálatokat, és azok ismeretében a városfejlesztési bizottság dönt majd.

Gyors szavazások
A kétórás ebédszünet után mintha egy másik ülésterembe érkeztünk volna vissza. A hangulatot Nagy Tibor aljegyző alapozta meg, aki kezében csengővel, „kezdődik, kezdődik” buzdítással próbálta a képviselőket a helyükre terelni.
A közgyűlés pillanatok alatt szavazott több ügyről, az adóügyi dolgozók érdekeltségéről szóló előterjesztéssel kezdve. Az ügy nem kapta meg a minősített többséget, Szabó Gábor alpolgármester visszaérkezése után aztán minden simán ment. Az első komolyabb vitát a gyermekjóléti intézmények és a gyámhatóság működéséről szóló tájékoztató hozta.

Rettegi Attila kifogásolta, hogy – szerinte – egy bújtatott intézményátszervezés van az előterjesztésben. Ipkovich György viszont kijelentette, csupán egy lehetőség vizsgálatáról, nem döntésről van szó. Miután folytatódott a vita, a polgármester megjegyezte: „erre találták ki a süketek párbeszéde fogalmát”.

„Tisztázzuk, a dohányzásról szoktam le”
A drogellenes stratégia elfogadásakor Prugberger Emil (Pro Savaria) javasolta, hogy a későbbiekben a megelőzési munkába vonják be a dohányzást is, hiszen „a polgármester tudja, milyen az, le is szokott róla. Köszönjük!” – mondta általános derültség közepette. Ami tovább fokozódott, amikor Ipkovich György bejelentette, „tisztázzuk, a dohányzásról szoktam le, és nem a drogról”, majd hozzátette: „mielőtt címlapsztori lenne a dologból”.

Aztán újabb gyors munka következett, a Savaria Médiacentrum Kht. időszaki végelszámolása kapcsán azért – Harangozó Bertalan (KDNP) kérdésére – megtudtuk, ha nem lesz sikeres a Savaria Fórumra kiírandó közbeszerzési pályázat, akkor ideiglenesen a cég adja ki továbbra is a lapot.

„Aki készítette, annak térkép e táj”
Az országos és a megyei településrendezési tervek véleményezésekor zúdult fel újra a közgyűlés, ezúttal azonban egyetértés volt a frakciók között. Szabó Gábor szerint, aki a terveket készítette, „annak térkép e táj”, hiszen például hulladéklerakót minősítette bio-övezetté. Az alpolgármester felkérte a térség országgyűlési képviselőit, hogy az országos terv elfogadásakor képviseljék a megye érdekeit, az országos terv ugyanis lehetővé tenné a lignitbánya megnyitását. A javaslathoz Sági József is csatlakozott, Ipkovich György pedig távollévő képviselőtársai nevében is ígéretet tett a kérés teljesítésére.

Ki fizesse az óvodát?
A hangulat az óvodai nevelés ellátására kötött megállapodások felülvizsgálatakor forrósodott fel ismét. Annak ellenére, hogy Czeglédy Csaba alpolgármester azonnal módosító indítványt terjesztett be. Az eredeti elképzelés szerint ugyanis a nem szombathelyi lakosú óvodások után a lakhely szerinti önkormányzatnak kellene a támogatást fizetnie. Mármint, ha a gyerek a város által fenntartott óvodába jár. Az eredeti terv azt is tartalmazta, ha a helyi önkormányzat nem teljesíti fizetési kötelezettségét, azt a szülőkre hárítják át.

Czeglédy Csaba új javaslata szerint: a döntés végrehajtását halasszák el a 2008-2009-es tanévre, és vegyék ki belőle a szülői fizetési kötelezettséget. „Így közel egy éve lesz az oktatási osztálynak, hogy kidolgozza a részleteket” – mondta az alpolgármester.
Sági József viszont felhívta a figyelmet, hogy a kistelepülések is nagy gondban vannak, felajánlotta, hogy vita esetén szívesen közvetít köztük.

Rettegi Attila szerint különbséget kell tenni a települések között, ugyanis vannak, amelyek intézményt tartanak fenn, és vannak, amelyek nem. Hozzátette, ahol van óvoda, ott fel lehet mondani a megállapodást, de figyelembe kell venni azt is, hogy a város intézményeinek kell a gyereklétszám. A közgyűlés végül elfogadta Czeglédy Csaba módosító javaslatait.

Jutalék az adóügynek?
Ipkovich György ismét elővette a korábban – többség hiányában – elutasított előterjesztést, amely az adóügyi dolgozók érdekeltté tételéről szólt. Hosszabb vita után, amely arról szólt, hogy eldöntött ügyet elő lehet-e újra venni, megszavazták az előterjesztést. Amely értelmében a hivatal adóügyi dolgozói jutalékot kapnak a befolyt helyi adók után. Molnár Miklós szerint viszont nem így kellene az adóbevételt növelni, „mindenki tudja, hogy az adóügyön létszámhiány van”, tehát ott kell létszámot növelni.

Már csak két napirendi pont volt hátra a nyilvános ülésből, amikor a polgármester váratlanul 15 perc szünetet rendelt el. A folyosón az egyik kormányoldali képviselőtől érdeklődtünk a szünet okáról, aki annyit mondott: „komolytalan lenne a közgyűlés, ha ilyen gyorsan vége lenne”.
Persze, később kiderült, az oktatási bizottság elnökéről egyeztettek a frakcióvezetők a polgármester szobájában.

„Nem vállalom”
A szünet után Ipkovich György javaslatot tett Varga Tamás személyére, Molnár Miklós azonban kijelentette, „van még egy tagja a koalíciónak, aki nem bizottsági elnök”. Varga ugyanis már elnöke a sportbizottságnak, Marton Zsolt csatlakozott ahhoz a véleményhez, miszerint egy képviselő csak egy bizottságot elnököljön.
Szakály Gábor (Fidesz) ezért a bizonyos „egy tagot”, Oroszvári Pétert javasolta elnöknek, a képviselő viszont bejelentette: „Nem vállalom”. Így Varga Tamást választották meg az oktatási bizottság elnökévé.

Taps a nézőtérről
Utolsó napirendi pontként került a képviselők elé az Eötvös iskola ügye. Kiderült, az elmúlt egy hónapban sikerre vezettek az evangélikus egyházzal folytatott egyeztetések, Czeglédy Csaba ezért javasolta, a közgyűlés fogadja el a napirendi pontot. Amelyben az állt, hogy a következő tanévtől az egyház működteti az iskolát, az épületet megvásárolják. Az önkormányzat két év alatt összesen 76 milliós támogatást nyújt, és ingyen adja az ingóságokat és az eszközöket.
Az iskola számára kedvező közgyűlési döntést tapssal fogadták a nézőtéren helyet foglaló szülők.
Az ülés nyilvános része így tényleg aránylag korán, öt órakor véget ért. Pedig nem is volt teljesen komolytalan.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Közélet