Last.fm – Zenefelebarátok kerestetnek

Bemutatjuk a közösségiportál-jellege miatt is szimpatikus Last.fm projektet. 15 millió ember használja világszerte, 280 millió dollárért kelt el május végén - kell ennél több, hogy kipróbáljuk?

Nagyon megy a közösségi-portálozás. Mi sem igazolja az állítást jobban, mint hogy az iWiWet a szombathelyi lakosságnak már minden negyedik tagja – több, mint 25 ezer regisztrált user – alkalmazza (no jó, igazság szerint leszámítva az idiótákat, akik csoportokat is regisztrálnak, legyen az vendéglátóhely, autósklub, bababolt vagy hobbikör, tehát számoljunk minden ötödikkel). És nagyon megy a zenehallgatás is, igaz, az párezer éves előnnyel indulva. Simán elkönyvelhetjük hát egészséges evolúciónak, hogy az ember társaságigénye és ösztönös zeneszeretete egy idő után már nem csak bárokban, klubokban, mezőkön és koncerttermekben kezdett összekapcsolódni, de a virtuális terekben is.

Ezekben aztán ment az internetes rádióhallgatás, a szimpla fórumosdi, és a zenei témájú info-blogolás gőzerővel. 2005 augusztusában azonban a hasonló szolgáltatást nyújtó Audioscrobbler-rel összeboronálódva mindezeket egy szinttel magasabbra repítette, és szép csendben házasította is az egyszerű playlist-generátorból kikupálódó webkettes alkalmazás, a Last.fm. A szisztéma a következő: az oldal egy, az aktuális lejátszónkhoz – Winamp, Media Player – épített spéci plugin segítségével rögzíti az általunk meghallgatott zeneszámokat, az információkat pedig továbbítja személyes profil-oldalunkra.

Zenei gusztusunk nyitott könyvvé lesz
Kérdezhetnénk: mire jó ez? Nos, biztosan mindenki próbálkozott már körülírni ízlés-univerzumát egy másik embernek. Ez a kísérlet szokott kudarcot vallani, hiszen az ilyet szavakba önteni a legnehezebb, mert hát senkinek sem jelenti tökugyanazt a dance music vagy a hardcore. A Last.fm kiválóan segít öndefiniálni: az érdeklődőnek elég egy pillantást vetnie profilunkra, és rögtön kap egy körülbelüli képet zenei ízlésünkre vonatkozóan. Az oldal ugyanis nem csak azt mutatja meg, mit füleltünk utoljára, de azt is, mely előadókat és dalokat preferáltuk összességében regisztrációnk óta – azaz kit és hány alkalommal –, továbbá ki volt a kedvencünk az aktuális héten. Voltaképpen toplistákat közöl rólunk.

Hallgassunk egyébként bármit is, egy naprakész adatbázis a pillanat törtrésze alatt elénkdobja az előadó biográfiáját, fényképét, és annak a lemeznek borítóját, amiről szól a song. Sőt, fogja magát, és hasonló zenéket ajánl, nem is rosszul: a Radiohead-hez Coldplay-t és Beck-et kapcsol, a soul-keresztapa James Brownhoz pedig Al Greent és Curtis Mayfieldet, de ugyanilyen jól trafál bele a kevéssé ismert művészek holdudvarába is. Nem kell tehát átrágnunk a fél internetet ahhoz, hogy nekünk tetsző újdonságokat fedezzünk fel - muzikális terülj-terülj asztalkánk előételt és desszertet is választ nekünk.

Ízlésközösségek
Az egyik legkedveltebb játszóeszköz a site-on az úgynevezett taste-o-meter, magyarítva „ízlésmérő”. Akárkinek a profiljára kattintunk rá, a jobb felső sarokban megjelenik ez a kis ablak, ami mint egy hőmérő, úgy mutatja meg, hogy az illetővel mennyire vág egybe zenei gusztusunk, azaz milyen mértékben van átfedés listáink között. Aztán ha nagyon, már lehet is örömködni.

A közösségépítő funkció is ezt a rokon ízlésvilágot veszi alapul: aszerint, hogy ki hallgat a mienkéhez hasonló előadókat, csoportokhoz csatlakozhatunk – amiknek szintén láthatjuk a legtöbbet hallgatott zenékből álló toplistáját –, fórumozhatunk, üzenhetünk, s természetesen barátokat invitálhatunk meg a rendszerbe (és még meghívóért sem kell puncsolni). Az Events menüpont még rátesz egy lapáttal: ezalatt ízlésünk és lakhelyünk szerint bogarászhatunk a közelgő zenei rendezvények között, jelezhetjük, részt veszünk-e rajta, és megnézhetjük, hogy ezt még ki jelezte rajtunk kívül.

Rádiózz műfajok, alműfajok, kulcsszavak alapján
Ha úgy adódik, hogy sokórányi munkavégzés után nem kívánunk azzal fáradozni, hogy magunk válogassuk ki a hallgatnivalót, vagy nincs is elég bedigizett zenénk a közelben, akkor ezt ugyancsak rábízhatjuk a programra: a „tune in” menüpont alatt olyan zenéket hallgathatunk rádiózásképpen, amik általunk megadott kulcsszavak mentén generálódnak, s még a zenék felcsendülésekor azonnal jelezhetjük, hogy tetszik-e a felkínált track, vagy ne játssza nekünk soha többet. De itt is feltűnően kevés a hibalehetőség: klimpírozzuk be akár a legádázabb stílusirányzatot, disco punktól a darkwave-ig meglepően hiteles találatokat és zenéket kapunk.

Ahogyan irdatlanul közelít a digitális televíziózás, amiben mi válogathatunk kedvünkre a műsorok közt, úgy nehéz nem észrevenni, hogy az itt felvázoltak pedig a rádiózás jövőjét jelenthetik. Nagyon úgy tűnik, hogy a szélessáv végérvényes elszaporodásával a hagyományos rádióknak néhány év múlva csak egyetlen fegyverük maradhat a hallgatók megtartásához: a beszélgetős műsorok. Vagy már az sem.

Vonatkozó linkek:
Last.fm hivatalos oldal
Last.fm a Wikipedián

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Életmód