Hurráoptimizmussal ültünk be az ülésre, a napirenden ugyanis csupán 9 pont szerepelt. Jókedvünk fokozódott, amikor Ipkovich György polgármester (MSZP) bejelentette, a Vagyonhasznosítási Zrt-vel kapcsolatos ügyet levételre javasolja, mivel az igazgatóság még egyszer át akarja nézni az előterjesztést.
Zárt ülés vagy nyilvánosság?
Aztán jöttek az indítványok. Marton Zsolt (Fidesz) kérte, hogy a volt HEMO
épületének felújításának tervét és a pályázatokról szóló anyagot
nyilvánosan tárgyalják, és vegyék napirendre az Aréna Savaria bérleti
szerződését is.
Gyimesi József (ESZE) ráerősített azzal, hogy a Sportliget bérleti szerződésének tervezetét is a
nyilvános ülésre hozzák be.
A szavazásnál minden javaslat többséget kapott, a polgármester kijelentette, hogy a
sportcsarnok bérleti szerződését zárt ülésen fogják tárgyalni. Marton Zsolt
azonban arra emlékeztetett, hogy a szavazáson a nyílt ülés mellett döntöttek. A
vitát Kazmarsky János jegyző később azzal zárta le, a szavazás valóban a
nyilvános tárgyalás mellett döntött.
Segít a megye
A napirend tényleges elkezdése előtt aztán ismét elindult a hozzászólás-dömping.
Rettegi Attila (Fidesz) az előző két ülésen is megemlített 56-os emlékhely
kialakításának helyzetéről érdeklődött, Ipkovich György elmondta, a temető
igazgatója támogatja az elképzelést, jelenleg egyeztetések zajlanak, ugyanis még az
56-os szervezetek sincsenek azonos véleményen a részletekről. Az ügyről a februári
ülésen döntenek majd.
Ágh Péter (Fidesz) tette fel a kérdést, volt-e egyeztetés a város és a kórház
között a kőszínház helyszínéről? Volt reagált gyorsan Ipkovich György.
Aztán kifejtette, a megyei önkormányzat segítséget ígért a
bérletértékesítésben és a látogatottság növelésében is. A megye leszögezte azt
is, hogy hosszú távon nincs szüksége az SZTK épületére, a részletekről február
7-én tartanak megbeszélést.
Majtényi László, a megyei közgyűlés alelnöke (Fidesz) mindezt megerősítette.
Fontos kérdés lesz viszont, hogy az ott működő járóbetegellátást hol tudják majd
elhelyezni.
Befektetők a szombathelyi egészségügyben?
Prugberger Emil (Pro Savaria) szerint fontos kérdés, adományként adja-e át a megye az
épületet, csereingatlant vagy pénzt kér-e érte. A térség 150 ezer lakójának
járóbetegellátását ugyanis nem lehet megvalósítani a kórházban. Majtényi
László kijelentette, az önkormányzat anyagi kondíciói miatt az adományozásnak
nincs reális esélye, a betegellátás iránt érzett felelősség is azt követeli, hogy
szerény díjazást kérjenek érte, amit vissza lehet forgatni az ellátásba.
Tarján Jenőnek viszont olyan információi voltak, amelyek szerint a város izraeli befektetőkkel tárgyalt szakorvosi rendelők létesítéséről. Szabó Gábor alpolgármester (MDF) elmondta, Izrael volt budapesti nagykövete kereste meg az önkormányzatot, aki most egy befektetői társaság igazgatója. A társaságnak valóban vannak befektetési szándékai a magyar egészségügyben, és Szombathelyen is vannak tervei. A megbeszélés azonban csak tájékozódás volt, részletekről később lehet beszélni.
Hány TISZK legyen a megyében?
Komolyabb vitát hozott a TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ). Rettegi
Attila hozta fel a témát azzal, hogy a polgármester a kereskedelmi és iparkamara
elnökével és a BPW Hungaria gyár igazgatójával tárgyalt, akik aggódnak a város
és a megye merev álláspontjai miatt. Ipkovich György elmondta, a munkaadók azt
kifogásolták, hogy a megye és a város is külön TISZK-et alapított a már meglévő
Savaria TISZK mellett.
Az ügy háttere, hogy a szakképzési törvény módosítása miatt 2010-től csak azok a szakképző iskolák jogosultak szakképzési támogatásra és pályázatok benyújtására, amelyek legalább 2 ezer diákkal rendelkeznek. Az új szabályozás lehetőséget ad arra, hogy több iskola TISZK-et alakítson, így közösen megfelelnek a feltételeknek. A Savaria TISZK, amelyet a megye és a város közösen működtet, más célra jött létre, ott gyakorlati oktatóhelyeket, műhelyeket, laborokat alakítottak ki.
Majtényi László kifejtette, november 5-én tartottak egyeztetést, ahol részt vettek a kamara, a Gyáriparosok Szövetsége és a város képviselői is. Itt egyetlen megyei szervezetről volt szó, néhány nappal később Szombathely közölte, nem akar a megyei TISZK-ben résztvenni, saját szervezetet hoznak létre. A megye azonban már előbbre tart, míg a városnak csak szándéknyilatkozata van, a megyei TISZK-hez viszont már csatlakozott a többi város, jelenleg az utolsó simításokat végzik a minisztériumhoz beadandó pályázaton. Hozzátette, jelenleg nincs döntési kényszer, hiszen 2009 első félévében kell meghozni a végleges döntéseket.
Utca István Lajosról?
Mint később kiderült, Molnár Miklós az ülés egyik hívószavát mondta ki azzal,
hogy a város két színházat akar építeni. A HEMO felújítására kiírt közbeszerzési pályázaton egy
jelentkező volt, aki bruttó 1,5 milliárd forintért vállalná a munkát. Elhangzott a
másik hívószó is: bábszínház. A képviselő szerint túl sok ez az összeg a
bábszínházért. A polgármester kérte, hogy napirendi pontban szereplő ügyről majd
annak idejében beszéljenek.
Takátsné Tenki Mária ismét a régi börtönt hozta fel, szerinte a celláknak
helyet adó épületre a városnak be kellett volna adni az igényét, a bíróság csak
az irodaépületre tart igényt. A polgármester viszont kijelentette, a teljes
komplexumnak az igazságügyi tárca, így közvetve a bíróság a tulajdonosa, a
cellaépületet pedig le fogják bontatni. Ha ez megtörténik, a területre be lehet
jelenteni az igényt.
Horváth Csaba a Polgári Egyesület levelét ismertette, a szervezet azt kéri, hogy a
közelmúltban elhunyt István Lajos professzorról utcát nevezzenek el, ahol majd
lehetőség lesz szobor állítására is. Kifogásolta, hogy a hivatal nem reagált a
levélre. Erre Kaczmarsky János jegyző válaszolt, aki elmondta, a közterületek
elnevezése a közgyűlés joga, jelenleg viszont nincs név nélküli utca Szombathelyen.
730 milliós hiány a tavalyi költségvetésben
Fél 12 volt, amikor a képviselők befejezték a felszólalásokat, és a közgyűlés
rátérhetett a tényleges munkára. Ipkovich György kérte, hogy pörgessék fel a
tempót, mivel a kőszínház helyszínéről még a délelőtt folyamán dönteni
kellene, ugyanis jelen van Jordán Tamás igazgató.
A 2007-es költségvetés módosítása azonban olyan mértékben kavarta meg a levegőt, hogy erre nem került sor. Németh Kálmán alpolgármester (SZDSZ) elmondta, a tavalyi év végére 730 milliós hiány keletkezett a költségvetésben, amely jóval több a tervezettnél. Igaz, az illetékekből 300 millióval több folyt be a kasszába, az iparűzési adóbevétel viszont 580 milliárddal elmaradt. Így a hiány fedezetét be kell építeni az idei költségvetésbe.
Molnár Miklós kifogásolta, hogy a költségvetési rendeletet nem hozták első
olvasatban a közgyűlés elé. Németh Kálmán emlékeztetett rá, hogy az utóbbi
években sem, ennek az oka, hogy más utat választott az önkormányzat. Mégpedig azt,
hogy a rendeletet a bizottságok elnökeiből és a városvezetésből álló grémium
értékeli, és februárban szavaz róla a közgyűlés. Az ellenzék nemmel szavazott a
költségvetés módosítására, a 2007-es év zárszámadásáról egyébként
márciusban tárgyal a testület.
Déli 12 órakor, némiképp váratlanul a polgármester három órás szünetet rendelt
el. Ekkor már láttuk, hogy megint hosszú műszakra készülhetünk, ami délután
következett, arra viszont nem számítottunk.
Fizessen az amerikai kongresszus!
A hosszúra nyúlt ebédszünet után Kutyánszky László főépítész a lakossági fórumhoz hasonlóan bemutatta a kőszínház
szóba került helyszíneit, kiemelve, hogy a szakma egyhangúlag a Március 15-e teret
javasolja. Fiala István főépítész, a tanulmányt készítő csoport vezetője
hozzátette, az SZTK épületét nem kell feltétlenül elbontani, mert szerkezete jó,
felújítás után funkciót is lehet adni neki. Egy kérdésre pedig kijelentette, a
színházat akkor is fel lehet építeni a téren, ha megmarad az épület. Kutyánszky
László ezt megerősítette, ő viszont úgy vélte, ebben az esetben az MSH épületét
mindenképpen le kell bontani és újat építeni.
Takátsné Tenki Mária váratlan javaslattal állt elő: a város az 1945-ös
bombázás okozta károk miatt forduljon segítségért az amerikai szenátushoz. A
bombák rombolták le ugyanis az egykori színház épületét, és óriási károkat
okoztak. A képviselő asszony kijelentette, a bombázás a hadi helyzet miatt barbár és
indokolatlan tett volt.
A polgármester egyetértett a javaslattal, mint mondta, a nagytemplom háború utáni
rekonstrukciójakor az amerikaiak 6 ezer dollárt adtak. Aztán kijelentette, kérjék el
egy bomba árát, abból talán két színházat is fel lehetne építeni.
A Március 15-e tér a helyszín
Molnár Miklós felhördülést váltott ki, amikor arra emlékeztetett, hogy egy MSZP-s
országgyűlési képviselő, miután viccelődött a háborúban történtekkel,
lemondott mandátumáról, később pedig más ügyekben vált hírhedtté.
Feiszt György (SZDSZ) viszont kifejtette, mielőtt levelet írnának az amerikai
kongresszusnak, kérjék ki a külügyminisztérium véleményét. 1947-ben ugyanis
lezárultak a háborús kártérítéssel kapcsolatos ügyek, a szombathelyi bombázás
idején pedig komoly harci tevékenység volt még az országban. Az más dolog lenne, ha
amerikai magánszervezetek támogatnák az építkezést.
Felmerült, hogy kétfordulós pályázatot írjanak ki a tervezésre. A városi
főépítész szerint azonban így fél évet csúszna az ügy, Fiala György azzal a
javaslattal állt elő, hogy az első fordulót tekintsék ötletpályázatnak, a
másodikra pedig már csak a nyertes pályázókat hívják meg, így a két forduló
csupán egy havi késedelmet okozna.
A Március 15-e teret végül ellenszavazat nélkül választotta meg a közgyűlés a
kőszínház helyszínének.
Kés a hátunkba?
Aztán a TISZK-ügy kavarta az indulatokat. Az előzményeket már leírtuk, az
előterjesztésben a Savaria Egyetemi Központ (SEK), azaz a volt Berzsenyi főiskola
csatlakozási szándéka szerepelt. Rettegi Attila (Fidesz) hiányolta az
együttműködés részleteit, kijelentette, elérkezett az idő, hogy átalakítsák a tavaly átadott Savaria TISZK-et. a megyével azonban
fontos lenne együttműködni, mivel a régiós osztozkodásban nagyobb lenne a súlya a
közös szervezetnek. Egyetértett azzal, hogy a szombathelyi középiskoláknál meg kell
tartani a városi dominanciát, azaz, a hozzájuk érkező szakképzési támogatás ne a
megye kasszájába folyjon be.
Sági József viszont félelemről beszélt. Mégpedig azért, mert úgy vélte, hogy a
SEK csatlakozása kés lenne a hátukba. Ugyanis az egyetem ahelyett, hogy felfelé,
azaz a master-kurzusok felé terjeszkedne, lefelé, a felnőttképzés, a felsőfokú
szakképzés felé kacsintgat, így fennáll a lehetőség, hogy elveszi a szakképzési
támogatást a középiskoláktól.
Gyebrovszky János (MSZP) a félelmeket indokolatlannak nevezte, mivel elemi érdek hogy
bővüljön a felsőfokú szakképzés, erre van szüksége a gazdaságnak.
Nincs biankó meghatalmazás
Czeglédy Csaba javasolta, a csatlakozás részleteit az áprilisi ülésig dolgozzák ki,
kiemelte, nem kis pénzről van szó, a városba jelenleg évente 250 millió forint
érkezik a szakképzési támogatásból.
Gadányi Károly, a SEK elnöke megpróbálta megnyugtatni a képviselőket, hogy az
egyetem senkinek a pénzét sem akarja elvenni, a lényeg abban van, hogy az erőket
megkoszorúzzuk.
Molnár Miklós ekkor elővette az ülés harmadik hívószavát, kijelentette, a
polgármester mindenáron meg akarja szavaztatni a csatlakozást, az ellenzék azonban ezt
nem akarja. Megingott a bizalom, nincs biankó meghatalmazás a polgármesternek
mondta.
A képviselők még hosszú percekig elvitatkoztak a határozat szóhasználatán, aztán
a többség támogatásával elfogadták, hogy támogatják a SEK csatlakozási
szándékát, a részletekről áprilisban tárgyalnak.
Döntsön Prugberger Emil!
A közbeszerzési rendelet tervezett módosítása aztán botrányt okozott. Marton Zsolt
jelentette ki, hogy a közbeszerzési bizottság döntései a polgármesteri
asztalon rendszeresen megváltoznak. A polgármester egyre inkább kézi vezérléssel
akarja irányítani a közbeszerzéseket, a tervezett módosítás pedig éppen ezt a
folyamatot erősítené.
A frakcióvezető javaslatot terjesztett be, amelynek a lényege, hogy a közgyűlés
vegye el a döntési jogot a polgármestertől, és azt ruházza át Prugberger Emilre.
Marton Zsolt szerint az elmúlt időszak eseményei ezt követelik meg, megemlítette a
HEMO felújítására kiírt pályázat elbírálását (lásd később).
Molnár Miklós csatlakozott a javaslathoz, úgy vélte, megingott a bizalom Ipkovich
Györgyben, mivel többször is felülírta a bizottság határozatait.
Gyebrovszky János kelt a polgármester védelmére, aki kijelentette, a rendszer olyan,
hogy a bizottság előkészít, a polgármester dönt. Azt támogatta, hogy a
polgármesternek meg kell indokolnia a döntéseket.
Prugberger Emil Ipkovich György kérdésére kijelentette, semmiféle feladat elől nem
hátrál meg, így ha a közgyűlés megbízza, ellátja a feladatot.
A polgármester ekkor tíz perc szünetet rendelt el, hogy tanulmányozni tudják a
vonatkozó törvényeket.
Leszavazzák a polgármestert
A balhé a szünet után is folytatódott, közben egy ellenzéki képviselő súgta a
fülünkbe, hogy az 1998-2002-es ciklusban Ipkovich György ellenzéki képviselőként
hasonló esetekből csinált országos ügyeket.
A polgármester váratlanul bejelentette, a vitát elnapolja, a folytatás előtt kikérik
a Közigazgatási Hivatal véleményét. Az ellenzék hangosan tiltakozott, a szavazáskor
aztán csak 14-en támogatták Ipkovich György javaslatát, Szabó Gábor alpolgármester
tartózkodott. Új szavazás történt, ugyanazzal az eredménnyel, így nem kapott
többséget a polgármester javaslata.
Ipkovich György ekkor hangsúlyozta, törvénysértő határozatot nem tesz fel
szavazásra.
Most Gyimesi József sietett a segítségére, aki a jegyzőnek a figyelmét hívta fel
arra, hogy neki lenne kötelessége a törvényesség felügyelete. Ha a szavazás
törvényes, meg kell tenni, ha nem, el kell utasítani.
(Zárójelben jegyezzük meg, az önkormányzati törvény úgy fogalmaz, hogy a
képviselő-testületet a polgármester képviseli, a közbeszerzési törvény korábbi
változata szintén a polgármester kezébe adta a döntés jogát.)
Közben három ellenzéki képviselő neve mellett gyulladt ki az ügyrendi
hozzászólási szándékot jelző lámpa. (Szintén zárójelbe: ügyrendi
hozzászólásra soron kívül kell szót adni, de ekkor a képviselő csak az ülés
menetéről szólhat maximum egy percben.)
Ez a botrány kategóriája
Molnár Miklós hangsúlyozta, a hivatal közbeszerzési tanácsadó cégének vezetője
arról tájékoztatta őket, semmi akadálya, hogy másik képviselő kapja meg a
döntési jogot. Ezért a javaslat nem törvénysértő.
A civilben jogász Szakács Dávid (Fidesz) a jegyző véleményét kérte arról,
megteheti-e a polgármester, hogy egy módosító indítványt nem tesz fel szavazásra.
Szerinte nem, ki is jelentette: ez már a botrány kategóriája.
Kaczmarsky János jegyző elmondta, az új közbeszerzési törvényből már nem
állapítható meg, ki a döntéshozó. Kérte, hogy az ügyet a jogi és ügyrendi
bizottság tárgyalja meg.
Szakács Dávid megismételte a kérdését, Ipkovich György pedig feltette szavazásra,
hogy a vitát elnapolja, a folytatás előtt a jogi és ügyrendi bizottság véleményét
kérik ki. Ez már többséget kapott, Szabó Gábor is meggondolt magát.
Pöffeszkedés a polgármesteri székben
A balhé azért nem ért még véget, Szakács Dávid újabb ügyrendi hozzászólást
kért, kijelentette, a rendszerváltás óta nem történt ilyen fokú törvénysértés a
közgyűlésben. Javasolta, hogy fél órás szünet következzen, ezalatt pedig a jogi
és ügyrendi bizottság hozza meg állásfoglalását. A polgármester azonban
kijelentette, a közgyűlés megszavazta, hogy a bizottság döntése után folytassák az
ominózus vitát, azt pedig hadd döntsem már el én, hogy mikor ül össze a
bizottság.
Mint várható volt, a hivatal létszámbővítése sem ment át vita nélkül. Marton
Zsolt a közbeszerzési csoport két fős bővítését kifogásolta, mondván, a
önkormányzat külsős céggel végezteti a közbeszerzésekkel kapcsolatos munkát. A
demokratikus szabályok figyelembevétele nélkül lehet pöffeszkedni a polgármesteri
székben mondta.
Molnár Miklós szerint az előterjesztés újabb bizonyíték arra, hogy a
polgármester szórja a pénzt, ez jó példa arra, miért nem hisznek Ipkovich
Györgynek.
A polgármester a külső szakértőkkel kapcsolatban hangsúlyozta, időszakos
problémákat kell megoldani, most sok munka van a közbeszerzésekkel, amint lecseng a
hullám, lehet létszámot csökkenteni.
Marton Zsolt viszont úgy vélte, Ipkovich György keveri a tényeket, nem történt olyan
jogszabály-módosítás, ami indokolná a létszámbővítést. Az előterjesztés a
többség szavazataival ment át végül.
Új elképzelés a HEMO-ra
Ezzel véget ért az eredetileg nyílt ülésre tervezett napirend, következtek az ülés
elején megszavazott ügyek. A polgármester kisebb meglepetésre megszavaztatta, hogy az
Aréna Savaria bérleti szerződését mégis zárt ülésen tárgyalják, nagyobb
meglepetést hozott, hogy ebbe az ellenzék is belement. Úgy tűnik, van olyan eset, ahol
működik a konszenzus
A volt HEMO felújításánál azonban nem, közel két órás vita kezdődött. Czeglédy Csaba alpolgármester váratlan bejelentést tett, kérte, hogy az egyedüli pályázó anyagát ne fogadják el, mivel két nappal az ülés előtt központi pályázati lehetőség nyílt, amelyen sikerrel indulhat a város, és ennek segítségével megoldható a felújítás. A pályázaton 15 megyejogú város indulhat, pólusközpontokat kizárták, a keret 14,5 milliárd forint, a cél pedig regionális kulturális központok létrehozása. Az alpolgármester szerint az ideiglenes színház terveit lehet úgy módosítani, hogy megfeleljen a kiírásnak.
Szégyenteljes teljesítmény
Az ellenzék láthatóan nem készült fel a bejelentésre, ugyanis a vita során
folyamatosan az eredeti előterjesztést kritizálta. Marton Zsolt említette meg, hogy a
közgyűlés 500 millióban határozta meg a felújítás költségeit, az egyedüli
pályázó ajánlata viszont már bruttó 1,5 milliárdról szólt. Ami köszönhető a
Vagyonhasznosítási Zrt.-nek, a szakértőknek és a városvezetésnek.
Úgy vélte, kapkodás és teljes fejetlenség jellemzi a városvezetést, ami
szégyenteljes teljesítmény. Megjelent az egyik hívószó: biankó csekket nem
állítunk ki a polgármesternek.
Molnár Miklós ráerősített, szerinte először egy színházról volt szó, most már
kettőről. Ő is megígérte, hogy nem adnak biankó csekket, kijelentette, a HEMO
épületére 1,5 milliárdot elkölteni kész öngyilkosság.
Ipkovich György hangsúlyozta, az ellenzék szellemképpel viaskodik, már nem az eredeti elképzelésről kell dönteni. Ha meg lehet oldani a felújítást pályázati támogatással, akkor érdemes kivárni az eljárás 40 napját. Sági József tragikomédiának minősítette a terveket, úgy vélte, ha a HEMO-ra pályáznak, elveszik a lehetőséget a Savaria mozitól.
A polgármester szerint a mozi külső felújítása 300 millióból megoldható, a HEMO-ra ennél jóval többre van szükség, ésszerű, ha nagyobb összegre pályáznak, ugyanis nincs szükség önerőre.
Szeretem az ellenzéket
Szakály Gábor (Fidesz) kijelentette, sok egy Lego-épületből kialakítandó
bábszínházra 1,5 milliárd. Ekkora összegről nem lehet egy gombnyomással dönteni. A
kormányoldalról közbeszóltak: nem is akarunk.
Prugberger Emil egykori tanárát idézte, az embernek két nagy problémája van. Az
egyik, ha nem teljesülnek a vágyai, a másik, ha teljesülnek. Hozzátette,
mindenképpen meg kell valósítani a színházat, de a költségek tekintetében
önmérsékletet kért.
Szeretem az ellenzéket kezdte felszólalását Feiszt György. Aztán
részletezte: közel egy éve konszenzussal fogadták el a színházalapítási
szándéknyilatkozatot. Azóta minden ülésen volt két-három ember, aki
azt követelte, ne a város pénzén, hanem a kormány támogatásával jöjjön létre a
színház. A polgármester egymilliárdot szerzett az előkészítésre, most pedig itt a
lehetőség, hogy az ideiglenes helyszínhez is kapjanak támogatást. Ennek ellenére a
mai közgyűlés semmiben sem különbözik az előzőktől, pedig éppen a kritizált 1,5
milliárdot lehet csökkenteni a pályázattal.
A szombathelyi kőszínház sírja
Marton Zsolt azt javasolta, a közgyűlés nyilvánítsa ki, hogy 500 milliót vállal, a
többit pedig más úton biztosítsák. Lazáry Viktor szerint pedig meg kell kérdezni a
szombathelyieket arról, akarnak-e két színházat. A parttalan vita folytatódott, Sági
József például kijelentette, a lényeg, hogy a polgármester a ciklus végére
valamilyen eredményt tudjon felmutatni. Hozzátette: most ássuk meg a leendő
szombathelyi kőszínház sírját.
Czeglédy Csaba alpolgármester békülékenyebb hangnemet ütött meg, kijelentette,
megérti az ellenzéket, hiszen kevés információval rendelkeznek. A pályázati
kiírás csak két nappal ezelőtt jelent meg, a tenderen 1 és 1,7 milliárdos
támogatást lehet elnyerni. A HEMO-n kívül másra nem igazán tudnak pályázni, a mozi
felújítása kevesebbe kerül, az MMIK közös a megyével. A kiírás több pontban
megegyezik a tervekkel, az eltérések miatt kell módosítani a jelenlegi terveket.
Végül, két órás vita után a közgyűlés az ellenzék tartózkodása mellett
elfogadta, hogy forráshiány miatt sikertelennek minősítik a pályázatot, új, a
pályázatnak megfelelő közbeszerzési eljárást indítanak, a februári ülésre pedig
behozzák a beadandó pályázat dokumentumait.
10 év, vagy 25, vagy 30, vagy 50
A nyilvános ülés utolsó pontja a Sportligetre benyújtott pályázat volt, ami
bohózatba fulladt. Czeglédy Csaba javasolta, a szerződésbe építsék be, hogy 25 év
múlva tárgyalják újra a szerződést, és a városnak legyen lehetősége a
megvásárlására.
Gyimesi József hangsúlyozta, a közgyűlés már támogatta az egyetlen pályázatot, a
nyertes többletvállalást is tett, 40 szobás szállodát épít a területen. Ez
azonban megkérdőjelezi, hogy a vállalkozás valóban a Sportligetet akarja-e
fejleszteni. Bejelentette, a közgyűlés döntése miatt törvényességi panaszt nyújt
be a Közigazgatási Hivatalhoz.
Szabó Gábor alpolgármester viszont rövidnek tartotta egy többmilliárdos
beruházáshoz viszonyítva a 25 évet, mivel a bankhitel is csak akkor jár le. Így
fennállna a veszélye, hogy a vállalkozó nem írja alá a szerződést.
A bohózat a szavazáskor kezdődött. A 25 éves határidőt nem szavazták meg, ekkor
licitálás kezdődött. Volt, aki 10, volt, aki 30 évet javasolt, egyik sem kapott
többséget. A végén az eredeti, 50 éves változatot tették fel, ezt
szocialista-szabaddemokrata tartózkodás mellett végül elfogadták.
Ezzel ért véget este hét órakor az alig néhány napirendi pontot tartalmazó januári közgyűlés. Ha komolyan vesszük a jóslatot, hogy az év eleje meghatározza a folytatást, szép kis évnek nézünk elébe.
| Közgyűlés utáni sajtótájékoztatók Törvénysértő
előterjesztés? Donald kacsa A polgármester joga a döntés Jóindulatú koalíciós képviselők A polgármesteri pozícióból is visszahívható Újságíró kérdésre Marton Zsolt elmondta, az általuk kifogásolt
közbeszerzési esetek között van a HEMO-felújítás ügye, ahol két hónap alatt
háromszorosára nőtt a költség. |