Balhé, botrány, bohózat - Ülésezett a szombathelyi közgyűlés

Kés a hátunkba?
Aztán a TISZK-ügy kavarta az indulatokat. Az előzményeket már leírtuk, az előterjesztésben a Savaria Egyetemi Központ (SEK), azaz a volt Berzsenyi főiskola csatlakozási szándéka szerepelt. Rettegi Attila (Fidesz) hiányolta az együttműködés részleteit, kijelentette, elérkezett az idő, hogy átalakítsák a tavaly átadott Savaria TISZK-et. a megyével azonban fontos lenne együttműködni, mivel a régiós osztozkodásban nagyobb lenne a súlya a közös szervezetnek. Egyetértett azzal, hogy a szombathelyi középiskoláknál meg kell tartani a városi dominanciát, azaz, a hozzájuk érkező szakképzési támogatás ne a megye kasszájába folyjon be.

Sági József viszont félelemről beszélt. Mégpedig azért, mert úgy vélte, hogy a SEK csatlakozása „kés lenne a hátukba”. Ugyanis az egyetem ahelyett, hogy felfelé, azaz a master-kurzusok felé terjeszkedne, lefelé, a felnőttképzés, a felsőfokú szakképzés felé kacsintgat, így fennáll a lehetőség, hogy elveszi a szakképzési támogatást a középiskoláktól.
Gyebrovszky János (MSZP) a félelmeket indokolatlannak nevezte, mivel elemi érdek hogy bővüljön a felsőfokú szakképzés, erre van szüksége a gazdaságnak.

Nincs biankó meghatalmazás
Czeglédy Csaba javasolta, a csatlakozás részleteit az áprilisi ülésig dolgozzák ki, kiemelte, nem kis pénzről van szó, a városba jelenleg évente 250 millió forint érkezik a szakképzési támogatásból.
Gadányi Károly, a SEK elnöke megpróbálta megnyugtatni a képviselőket, hogy az egyetem senkinek a pénzét sem akarja elvenni, a lényeg abban van, hogy „az erőket megkoszorúzzuk”.
Molnár Miklós ekkor elővette az ülés harmadik hívószavát, kijelentette, a polgármester mindenáron meg akarja szavaztatni a csatlakozást, az ellenzék azonban ezt nem akarja. „Megingott a bizalom, nincs biankó meghatalmazás a polgármesternek” – mondta.
A képviselők még hosszú percekig elvitatkoztak a határozat szóhasználatán, aztán a többség támogatásával elfogadták, hogy támogatják a SEK csatlakozási szándékát, a részletekről áprilisban tárgyalnak.

Döntsön Prugberger Emil!
A közbeszerzési rendelet tervezett módosítása aztán botrányt okozott. Marton Zsolt jelentette ki, hogy a közbeszerzési bizottság döntései „a polgármesteri asztalon” rendszeresen megváltoznak. A polgármester egyre inkább kézi vezérléssel akarja irányítani a közbeszerzéseket, a tervezett módosítás pedig éppen ezt a folyamatot erősítené.
A frakcióvezető javaslatot terjesztett be, amelynek a lényege, hogy a közgyűlés vegye el a döntési jogot a polgármestertől, és azt ruházza át Prugberger Emilre. Marton Zsolt szerint az elmúlt időszak eseményei ezt követelik meg, megemlítette a HEMO felújítására kiírt pályázat elbírálását (lásd később).

Molnár Miklós csatlakozott a javaslathoz, úgy vélte, megingott a bizalom Ipkovich Györgyben, mivel többször is felülírta a bizottság határozatait.
Gyebrovszky János kelt a polgármester védelmére, aki kijelentette, a rendszer olyan, hogy a bizottság előkészít, a polgármester dönt. Azt támogatta, hogy a polgármesternek meg kell indokolnia a döntéseket.
Prugberger Emil Ipkovich György kérdésére kijelentette, semmiféle feladat elől nem hátrál meg, így ha a közgyűlés megbízza, ellátja a feladatot.
A polgármester ekkor tíz perc szünetet rendelt el, hogy tanulmányozni tudják a vonatkozó törvényeket.

Leszavazzák a polgármestert
A balhé a szünet után is folytatódott, közben egy ellenzéki képviselő súgta a fülünkbe, hogy az 1998-2002-es ciklusban Ipkovich György ellenzéki képviselőként hasonló esetekből csinált országos ügyeket.
A polgármester váratlanul bejelentette, a vitát elnapolja, a folytatás előtt kikérik a Közigazgatási Hivatal véleményét. Az ellenzék hangosan tiltakozott, a szavazáskor aztán csak 14-en támogatták Ipkovich György javaslatát, Szabó Gábor alpolgármester tartózkodott. Új szavazás történt, ugyanazzal az eredménnyel, így nem kapott többséget a polgármester javaslata.

Ipkovich György ekkor hangsúlyozta, törvénysértő határozatot nem tesz fel szavazásra.
Most Gyimesi József sietett a segítségére, aki a jegyzőnek a figyelmét hívta fel arra, hogy neki lenne kötelessége a törvényesség felügyelete. Ha a szavazás törvényes, meg kell tenni, ha nem, el kell utasítani.
(Zárójelben jegyezzük meg, az önkormányzati törvény úgy fogalmaz, hogy a képviselő-testületet a polgármester képviseli, a közbeszerzési törvény korábbi változata szintén a polgármester kezébe adta a döntés jogát.)
Közben három ellenzéki képviselő neve mellett gyulladt ki az ügyrendi hozzászólási szándékot jelző lámpa. (Szintén zárójelbe: ügyrendi hozzászólásra soron kívül kell szót adni, de ekkor a képviselő csak az ülés menetéről szólhat maximum egy percben.)

„Ez a botrány kategóriája”
Molnár Miklós hangsúlyozta, a hivatal közbeszerzési tanácsadó cégének vezetője arról tájékoztatta őket, semmi akadálya, hogy másik képviselő kapja meg a döntési jogot. Ezért a javaslat nem törvénysértő.
A „civilben” jogász Szakács Dávid (Fidesz) a jegyző véleményét kérte arról, megteheti-e a polgármester, hogy egy módosító indítványt nem tesz fel szavazásra. Szerinte nem, ki is jelentette: „ez már a botrány kategóriája”.
Kaczmarsky János jegyző elmondta, az új közbeszerzési törvényből már nem állapítható meg, ki a döntéshozó. Kérte, hogy az ügyet a jogi és ügyrendi bizottság tárgyalja meg.
Szakács Dávid megismételte a kérdését, Ipkovich György pedig feltette szavazásra, hogy a vitát elnapolja, a folytatás előtt a jogi és ügyrendi bizottság véleményét kérik ki. Ez már többséget kapott, Szabó Gábor is meggondolt magát.

Pöffeszkedés a polgármesteri székben
A balhé azért nem ért még véget, Szakács Dávid újabb ügyrendi hozzászólást kért, kijelentette, a rendszerváltás óta nem történt ilyen fokú törvénysértés a közgyűlésben. Javasolta, hogy fél órás szünet következzen, ezalatt pedig a jogi és ügyrendi bizottság hozza meg állásfoglalását. A polgármester azonban kijelentette, a közgyűlés megszavazta, hogy a bizottság döntése után folytassák az ominózus vitát, azt pedig „hadd döntsem már el én, hogy mikor ül össze a bizottság”.
Mint várható volt, a hivatal létszámbővítése sem ment át vita nélkül. Marton Zsolt a közbeszerzési csoport két fős bővítését kifogásolta, mondván, a önkormányzat külsős céggel végezteti a közbeszerzésekkel kapcsolatos munkát. „A demokratikus szabályok figyelembevétele nélkül lehet pöffeszkedni a polgármesteri székben” – mondta.

Molnár Miklós szerint az előterjesztés újabb bizonyíték arra, hogy a polgármester szórja a pénzt, ez jó példa arra, miért nem hisznek Ipkovich Györgynek.
A polgármester a külső szakértőkkel kapcsolatban hangsúlyozta, időszakos problémákat kell megoldani, most sok munka van a közbeszerzésekkel, amint lecseng a hullám, lehet létszámot csökkenteni.
Marton Zsolt viszont úgy vélte, Ipkovich György keveri a tényeket, nem történt olyan jogszabály-módosítás, ami indokolná a létszámbővítést. Az előterjesztés a többség szavazataival ment át végül.

Új elképzelés a HEMO-ra
Ezzel véget ért az eredetileg nyílt ülésre tervezett napirend, következtek az ülés elején megszavazott ügyek. A polgármester kisebb meglepetésre megszavaztatta, hogy az Aréna Savaria bérleti szerződését mégis zárt ülésen tárgyalják, nagyobb meglepetést hozott, hogy ebbe az ellenzék is belement. Úgy tűnik, van olyan eset, ahol működik a konszenzus…

A volt HEMO felújításánál azonban nem, közel két órás vita kezdődött. Czeglédy Csaba alpolgármester váratlan bejelentést tett, kérte, hogy az egyedüli pályázó anyagát ne fogadják el, mivel két nappal az ülés előtt központi pályázati lehetőség nyílt, amelyen sikerrel indulhat a város, és ennek segítségével megoldható a felújítás. A pályázaton 15 megyejogú város indulhat, pólusközpontokat kizárták, a keret 14,5 milliárd forint, a cél pedig regionális kulturális központok létrehozása. Az alpolgármester szerint az ideiglenes színház terveit lehet úgy módosítani, hogy megfeleljen a kiírásnak.

„Szégyenteljes teljesítmény”
Az ellenzék láthatóan nem készült fel a bejelentésre, ugyanis a vita során folyamatosan az eredeti előterjesztést kritizálta. Marton Zsolt említette meg, hogy a közgyűlés 500 millióban határozta meg a felújítás költségeit, az egyedüli pályázó ajánlata viszont már bruttó 1,5 milliárdról szólt. Ami „köszönhető a Vagyonhasznosítási Zrt.-nek, a szakértőknek és a városvezetésnek.”
Úgy vélte, kapkodás és teljes fejetlenség jellemzi a városvezetést, ami „szégyenteljes teljesítmény”. Megjelent az egyik hívószó: „biankó csekket nem állítunk ki a polgármesternek”.
Molnár Miklós ráerősített, szerinte először egy színházról volt szó, most már kettőről. Ő is megígérte, hogy nem adnak biankó csekket, kijelentette, a HEMO épületére 1,5 milliárdot elkölteni „kész öngyilkosság”.

Ipkovich György hangsúlyozta, az ellenzék szellemképpel viaskodik, már nem az eredeti elképzelésről kell dönteni. Ha meg lehet oldani a felújítást pályázati támogatással, akkor érdemes kivárni az eljárás 40 napját. Sági József tragikomédiának minősítette a terveket, úgy vélte, ha a HEMO-ra pályáznak, elveszik a lehetőséget a Savaria mozitól.

A polgármester szerint a mozi külső felújítása 300 millióból megoldható, a HEMO-ra ennél jóval többre van szükség, ésszerű, ha nagyobb összegre pályáznak, ugyanis nincs szükség önerőre.

„Szeretem az ellenzéket”
Szakály Gábor (Fidesz) kijelentette, sok egy „Lego-épületből” kialakítandó bábszínházra 1,5 milliárd. Ekkora összegről nem lehet egy gombnyomással dönteni. A kormányoldalról közbeszóltak: „nem is akarunk”.
Prugberger Emil egykori tanárát idézte, az embernek két nagy problémája van. Az egyik, ha nem teljesülnek a vágyai, a másik, ha teljesülnek. Hozzátette, mindenképpen meg kell valósítani a színházat, de a költségek tekintetében önmérsékletet kért.
„Szeretem az ellenzéket” – kezdte felszólalását Feiszt György. Aztán részletezte: közel egy éve konszenzussal fogadták el a színházalapítási szándéknyilatkozatot. Azóta minden ülésen volt két-három ember, aki azt követelte, ne a város pénzén, hanem a kormány támogatásával jöjjön létre a színház. A polgármester egymilliárdot szerzett az előkészítésre, most pedig itt a lehetőség, hogy az ideiglenes helyszínhez is kapjanak támogatást. Ennek ellenére a mai közgyűlés semmiben sem különbözik az előzőktől, pedig éppen a kritizált 1,5 milliárdot lehet csökkenteni a pályázattal.

A szombathelyi kőszínház sírja
Marton Zsolt azt javasolta, a közgyűlés nyilvánítsa ki, hogy 500 milliót vállal, a többit pedig más úton biztosítsák. Lazáry Viktor szerint pedig meg kell kérdezni a szombathelyieket arról, akarnak-e két színházat. A parttalan vita folytatódott, Sági József például kijelentette, a lényeg, hogy a polgármester a ciklus végére valamilyen eredményt tudjon felmutatni. Hozzátette: „most ássuk meg a leendő szombathelyi kőszínház sírját”.
Czeglédy Csaba alpolgármester békülékenyebb hangnemet ütött meg, kijelentette, megérti az ellenzéket, hiszen kevés információval rendelkeznek. A pályázati kiírás csak két nappal ezelőtt jelent meg, a tenderen 1 és 1,7 milliárdos támogatást lehet elnyerni. A HEMO-n kívül másra nem igazán tudnak pályázni, a mozi felújítása kevesebbe kerül, az MMIK közös a megyével. A kiírás több pontban megegyezik a tervekkel, az eltérések miatt kell módosítani a jelenlegi terveket.
Végül, két órás vita után a közgyűlés az ellenzék tartózkodása mellett elfogadta, hogy forráshiány miatt sikertelennek minősítik a pályázatot, új, a pályázatnak megfelelő közbeszerzési eljárást indítanak, a februári ülésre pedig behozzák a beadandó pályázat dokumentumait.