A Kőszegi-hegységben található az 589 méteres Szent Vid-hegy, ahol az elmúlt napok mínuszai téli mesevilággá változtattak mindent. A Szent Vid-kápolnáig vezető út még ilyenkor is jól járható, a fehérbe burkolózott ágak és a szürkébe hajló fatörzsek remek kontrasztot alkottak, míg a köd szép lassan felfalta a látóhatárt. Ebben a közegben emelkedik, mint őrszem, a kápolna.
Azonban nem a Szent Vid-kápolna volt az első építmény ezen a területen, hiszen a bronzkorban nagy jelentőségű város terült el a hegygerinc körül. A házakat mesterséges teraszokra építették, majd később a rómaiak is kiszemelték maguknak ezt a területet. Ők őrtornyot építettek itt, mert innen jól lehetett védeni a vízvezeték-rendszert. Ez a vezeték látta el ivóvízzel az ókori Savariát is.
A Római Birodalom hanyatlása után az avarok vették birtokukba a területet, de még az Árpád-korban is erődített hely volt. Ezt a státuszát később is megőrizte, Jurisics Miklós a kőszegi várral együtt a Szent Vid-hegy „erődítményét” is védte a törökökkel szemben.
Hilerian szerzetes 1713-ban épített itt remetelakot és kápolnát, a mai barokk egyhajós formát azonban 1859-ben nyerte el. A Szent Vid-kápolna mellett egy lépcsősor vezet le a mélybe. A kápolna bejáratával szemben és a lépcsősoron is megfigyelhetők a teraszok nyomai.
Magaslatokra, hogy mindent lásson
Krisztus után 290 körül a szicíliai Mazzara del Valla faluban született Szent Vitus, avagy Szent Vid. S bár a születési dátumára csak következtetni lehet, a halál 303. június 13-án érte utol. Vid mindössze hétéves volt, amikor Modestusszal, a nevelőjével és Crescentiával, a dajkájával Lucaniába szökött, mivel apja kényszerítette volna, hogy tagadja meg a hitét. Ott azonban elfogták őket és Diocletianus római császár udvarába kerültek.
A fogságban a kis Vid több csodát is tett, többek között a császár fiát is meggyógyította, ám ez sem volt elég ahhoz, hogy elkerülje a kivégzést. Végül forró olajjal teli üstbe vetették. A legenda szerint egy angyal visszavitte Lucaniába, segíteni azonban már nem tudtak rajta.
Közel 300 évvel később, a 600-as években kezdtek terjedni a legendák a vértanúságáról. Ekkor épült meg az első templom Rómában, melyet neki szenteltek. 756-ban a relikviáit a párizsi Szent Dénes kápolnába szállították, népszerű azonban inkább a szláv nyelvterületeken lett. A tiszteletére emelt templomokat és kápolnákat rendszerint valamilyen magaslatra építették, hogy Szent Vid „mindent lásson”. Nem mellesleg ő a gyógyszerészek, a vendéglősök, a sörfőzők, a vincellérek, a rézművesek, a táncosok és színészek, a fiatalok, a háziállatok, a csehek, ezeken felül pedig Prága, Fiume, Szászország és Szicília védőszentje is.
A Szent Vid-hegy történelmi és szakrális öröksége, szinte odafagyott a térbe, így a dermedt erdő csendjében fel-felsejlenek a múlt darabkái. Így ez túra nem csak a fizikai síkon zajlott, egyfajta spirituális utazás is volt egyben.
Szent Vid története után az egykori vízmosásban vezetett az utunk a fagyott erdőben. A dermedt csendben teljesen kikapcsol az ember agya, olyannyira, hogy majdnem el is vétettük a Szentkút forráshoz vezető utat. Mentségünkre szóljon, hogy a római vízvezetéket is tápláló forrás táblácskája csak a másik irányból látható. Az egykori épületeknek azonban már csak a romjait találtuk.
Az elmúlt időszak viharai újabb fákat döntöttek ki, így a Szentkút forráshoz elég nehéz eljutni. A látvány több mint elkeserítő, bár azt nem gondolnánk, hogy az elmúlt évezredek során ne történt volna hasonló eset. Igaz, a régészeti feltárások eddig csak a római vízvezeték nyomait találták meg ott, más épületét nem.
A közeli kis épületet teljesen romba döntötte a legutóbbi fakidőlés. Információink szerint az erdészet munkatársai már dolgoznak a probléma elhárításán, de ez sem lesz egy fáklyás menet. A területet nagy munkagépekkel nem lehet megközelíteni, ami nehézkessé teszi a helyzet gyors megoldását.
Így csak kézi erővel lehet a kidőlt fákat eltüntetni és a romokkal valamit kezdeni, ezért a változásra jelen esetben még egy darabig várni kell. Amíg az erdészet munkatársai fel nem darabolják a kidőlt fákat, addig csak óvatosan a környéken! Ugyan nem egy nyaktörő mutatvány átjutni a torlaszon, de azért nem árt figyelni a biztonságra, meg a tájra is.
A Kőszegi-hegység nemcsak természeti szépségével, hanem történelmi mélységeivel is lenyűgözi az ide látogatókat. Bár az elmúlt évek viharai nyomot hagytak a tájon, a hegy és a kápolna továbbra is őrzi azt a szellemiséget, amely évszázadok óta vonzza az embereket. Akár egy séta, akár mélyebb elmélyülés céljából érkezik valaki, a Szent Vid-hegy biztosan nem hagyja érintetlenül.