A gyermeknap gondolata akkor született meg, amikor a világ elkezdett komolyabban odafigyelni a gyerekek jogaira. A 20. század elején a gyerekmunka még számos országban elfogadott volt, az iskolázottság pedig erősen társadalmi és földrajzi függvénye volt annak, hogy egy gyermek egyáltalán olvasni tud-e.
A nemzetközi gyermeknap első formája az “International Children’s Day” volt, amit 1925-ben hirdettek meg a genfi Gyermekjóléti Világkonferencián. Ekkor már egyre több ország kezdte el hangsúlyozni, hogy a gyerekeknek nemcsak védelmet, hanem külön figyelmet is kell szentelni.
Törökországból indult, de a szovjet blokk vitte tovább
Az első hivatalos gyereknapot 1920-ban Törökországban tartották meg – és nem is akárhogyan. Mustafa Kemal Atatürk, a modern török állam megalapítója úgy döntött: április 23-a a „Gyermekek Napja és a Nemzeti Szuverenitás Ünnepe” lesz, hangsúlyozva, hogy a jövő generációja a nemzet jövője.
Ezt követően több ország is beemelte saját naptárába a gyereknapot, de a kommunista országokban különösen hangsúlyossá vált. A Szovjetunió és szövetségesei – így Magyarország is – 1950-től kezdve június 1-jén tartották meg, a béke és a gyerekek nemzetközi napjaként.
Magyarországon 1931-től ünnepeljük
Hazánkban 1931-ben tartották meg először a „Gyermekek Hetét”, amely a későbbi évtizedekben fokozatosan „Gyermeknappá” szűkült. A dátuma viszont csak 1954-ben vált véglegessé, amikor az ENSZ közgyűlése javasolta a tagállamoknak, hogy minden ország tartson évente egy napot a gyermekek jogainak, jólétének és boldogságának előmozdítására.
A magyar szervezők végül május utolsó vasárnapját választották, részben azért, mert ez az időpont jó eséllyel már napsütést hoz, és beleillik az iskolai évzárás előtti eseménydús időszakba.
Ma már ünnep, de közben figyelmeztetés is
Bár a gyereknap sokak számára egyet jelent a vidám programokkal, az arcfestéssel és a vattacukorral, a nap eredeti célja nem csupán az ünneplés volt. A gyermeknap mindig is figyelemfelhívás akart lenni: emlékeztető arra, hogy a gyerekek jogai védelmet, az ő hangjuk pedig meghallgatást érdemel.
Világszerte több millió gyermek él ma is mélyszegénységben, dolgozik napi szinten vagy épp nem járhat iskolába. A háborús övezetekben élő gyerekekről, a menekültként bujkálókról vagy az otthonukban bántalmazottakról nem szokás szót ejteni a lufik és habcsókos Instagram-posztok között – de pont ezért lenne fontos időről időre visszatérni az ünnep lényegéhez.
És végül: mikor van gyereknap?
Ez attól függ, hol élünk:
