Bár a civilek és az önkormányzat is mindent megtesznek azért, hogy a szombathelyi Parkerdő hulladékgondjai megoldódjanak, a helyzet időről időre elviselhetetlenné válik. Hiába a két konténer, a figyelmeztető tábla és a köztéri kamera, mindig akadnak olyanok, akik a hulladékudvar helyett a városnak ezt a csendes, zöld pontját szemelik ki arra, hogy megszabaduljanak a szemetüktől.
És ha már szóba került: a hulladékudvarban a szombathelyiek évente 600 kilogramm lomot adhatnak le ingyen. Igaz, azok, akik a Parkerdőbe hordják ki a szemetüket, valószínűleg nem a szövegértési kompetenciájukról híresek, ezért nem ment még át ez az üzenet mindenkinek.
Pedig nem kellene sokat változtatniuk: a lomot úgyis bezsákolják, bepakolják az autóba – csak nem a Parkerdőt kéne célba venni, hanem a hulladékudvart. Ráadásul oda jobb minőségű úton lehet eljutni, mint a parkerdőhöz – bár ez tényleg csak mellékszál.
Az is előfordulhat, hogy ezek a hulladékhuszárok évente egyszer kijönnek a természetbe, sétálnak egyet, és ha már ott vannak, akkor ott is hagyják az ökológiai lábnyomukat. Legalább nem bicskával vésik a fákba, hogy „Itt járt Feri”, „Love Bözsi”, vagy „elveszeta gisgugyám gericséteg elő”.
Természetesen mindenki alanyi jogon lehet korlátolt, a szemetelés viszont nemcsak plusz munkát ad a civileknek és az önkormányzatnak, hanem károsítja a természetet is – amelyre a jövőben egyre nagyobb szükségünk lesz.
Addig is marad az ismert forgatókönyv: az önkormányzat fizeti az extra hulladékszállítást, a Városrendészet megbünteti a szemetelőket, a Tiszta Szombathelyi Parkerdőért csoport pedig szemétszedő akciókat szervez. A hulladékhuszároknak meg már az oviban is kukászsák lehetett a jelük – annyira belevaló gyerekek.
