Mindent olyan szépen elterveztem, drága, Egyetlen Szerelmem! Úgy számítottam, megérkezése után hagyok kis időt, míg rendbeszedi magát, majd elviszem vacsorázni a szombathelyi Nagyszállóba.
Egyrészt arra gondoltam, Maga is örül, ha láthat valami valódit ebben a dizájnos-píáros, gagyi-modern porfészekben, aztán meg - Magának igazán nem hazudhatok, Egyetlenem - egy ideje furdalt már a kíváncsiság: jár-e még valaki az egykori "Kovácsba"?
Jómagam az utóbbi hét-nyolc évben alig néhányszor fordultam meg itt. Ezek mind "szakmai" programok voltak, magánemberként eszembe sem jutott volna belépni ide. Egyszer az (akkor még liberális) Fidesz oktatási programját ismertette Pokorni és Sáska Géza; aztán volt egy regionális jegyzőtalálkozó, egy országos darts-fesztivál, más alkalommal pedig a vesebetegek javára vacsoráztam e régmúlt századok hangulatát árasztó épületben. (Jut eszembe: sajtóbálon is részvettem egyszer-kétszer. Hhja, akkor még volt e térségben sajtó is, amely ennen fontosságával tisztában lévén, március tizenötödikén az egyetlen méltó helyszínen ünnepelte önmagát.)
Most, hogy Magát vártam, egyetlen méltó helyszínként nem is juthatott eszembe más, csak a Nagyszálló, ami éppen úgy válik ki e város számtalan pszeudo-exkluzív nyilvános helye közül, ahogy Maga, Gyönyörűm kiválik a sorozatgyártott fiatalok tömegéből, vagy ahogyan - hogy a világ folyásán is keseregjek egy jó ízűt - a szecessziós századvég polgársága különbözik a hatalmi szóval kinevezett mai "polgároktól".
Elképzeltem sudár alakját az étterem szép arányú ablakai előtt, előre láttam szavakban visszaadhatatlan mozdulatát, amint damasztszalvétát emel ajka elé, láttam, amint egy napjainkra szinte kiveszett, de Magára olyannyira jellemző mosollyal megköszöni a pincérnek fáradozását...
Nos, aligha véletlen, hogy ez a szép tervem egyetlen röpke helyszíni felmérés alatt hamvába holt.
Oh, nem, Drága, nem az árak törték nyakát ábrándozásomnak. Végül is az Újházy tyúkleves 220 forintért, a roston sült lazac (fűszervajjal, mogyoróburgonyával, brokkolirózsákkal) 1580-ért, a rumos mártással leöntött grillázsos palacsinta 340-ért nem olyan drága - és semmiképpen nem olyan drága, mint Maga, Egyetlenem! (Másutt sem olcsóbb egy vacsora, igaz, a felkapott helyeken az itteninél azért nagyobb a választék.)
Az italárakon már inkább furcsálkodtam: a Smirnoff vodka 4 centje 640 forint, a Baileys-é 880, a viszkiket is 800-ért adják, a Hofbrau búzasör 720 forintot kóstál, a Dreher Pils, a Tuborg 440-et, két deci Coca-Cola, Fanta, Sprite 210 forint, míg a sima presszó kávé, az alma-, őszibarack, narancslé 140 forint. Ezt csak azért írom meg ilyen részletesen, hogy fogalma legyen, hogyan kaptam a szívemhez, amikor rájöttem: Maga, Gyönyörűségem soha nem fog itt finom, száraz hazai borokat inni velem! Oh, nem azért, mert a Figula Mihály pincéjéből származó, '99-es évjáratú Balatonszőlősi olaszrizling - akárcsak a Gere Attila-féle Villányi Kékoportó - palackja potom 1800 forintba kerül. (Úgyis tudja: Magától nem sajnáltam volna a Bock József Royal Cuvée-jét sem, legyen bár flaskánként 4500 forint az ára!)
Bármennyire fájlaltam, hogy nem költhetem Magára havi kosztpénzemet, a végzet erői közbeszóltak: a Nagyszálló étterme vasárnap csak 14.30-ig üzemel... (Úgy vélem, ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy a "Kovács" éttermében szinte soha nem ül senki.) Hétköznapokon akár este tízig is vacsorálhatnánk itt, de így, hogy Maga nem jöhet előbb, és - sajnos, sajnos - nem maradhat tovább, egyetlen javaslatot tudok tenni: vacsorázzon nálam! Ha nem is vagyok mesterszakács, azt a néhány étket, amit képes vagyok egyáltalán elkészíteni, viszonylag jól megcsinálom. (Ne nevessen, Drága! Legyen nagyvonalú, és felejtse el már végre azt az elsózott marhapörköltet...) Lesz odahaza száraz fehér és vörösborom, tejszínt is kap a kávéjához, és ígérem, minden egyebet csak akkor kezdeményezek, ha látom szép szemében a biztatás fényeit felszikrázni. Jöjjön hát: tudom, hogy szép esténk lesz megint. Repeső szívvel várom!
A Maga szerelmetes Czipriánja
Vonatkozó cikkünk: Savaria Szálló
További helyek:
Papaya - Az éjszaka gyümölcse
Art Café, hab nélkül
Helyek: Égszínkék paradicsom
Helyek: Pannónia dicsérete
Royal söröző
Helyek: Söröző a Vörös királyhoz
Helyek: Mátyás Pince
Helyek: Mojo
Helyek: Kávézó a Feketéhez
Helyek: Malombéli Fészek hangulat
Helyek: Vaosz
Helyek: Vajon miért ülünk itt mindig?
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
