Diszkó nem vész el, csak átalakul. Ez lehetne a mottója a Romkertnek, hiszen még egy gyurmaarcú titkosügynök sem képes annyiféle külsőváltásra, amennyit a szóban forgó szórakozóhely átélt.
A mai partyzók többsége még gondolatban sem fogant meg, amikor a Romkert már javában üzemelt a Borostyánkőút szomszédságában.
A "Romos" néha romos
Igaz, a hatvanas években legfeljebb csak nagyfater gramofonja látott bakelitetlemezt, néhány generációváltás után azonban már az Ady tér mellett is felsercent az első fekete korong. Az eleinte kimondottan underground jellegű klub a kezdetekben olyan, ma már országszerte elismert lemezlovasoknak adott lehetőséget a bemutatkozásra, mint a villámkezű DJ Cadik, a nőket house szettjeivel ma is jól megsikongató Tommyboy, vagy a masszív helyi rajongótáborral rendelkező Slam Junior. Az épületet időközben többször is kipofozták és átalakították, talán éppen ezért erjedt el minden egyes kényszerszünet alkalmával a rémhír, miszerint a Romkert végleg bezárja kapuit. A tények persze sokadszorra is megcáfolták a szóbeszédet, hiszen a hely minden egyes alkalommal újjáéledt, néha meglepően új köntösben.
Induljunk ki a kocsmából...
A legutóbbi metamorfózis során gyakorlatilag semmit sem hagytak meg a régi dizájnból, alkalmazkodva ezzel az új évezred szórakozási szokásaihoz: az alsó szinten gusztusosan kialakított, banánsárga belső falakkal körülvett bár és pizzéria szolgálja a kalóriabevitelt, ennek éles ellenpontozásaként pedig meghagyták a sokak számára nélkülözhetetlen kocsmát - ahol szeptembertől majd bárki szétkaraokézhatja a hangszálait.
A kettő törzsközönsége legalább annyira áll távol egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől, valóságos szociológiai törésvonalat képezve az épület aljában. A differencia leginkább a szocreál népitalok (kisfröccs és nagyfröccs) és az agydurrantó nedűk (tekila) fogyasztóinak eloszlásában, illetve általános nyelvhasználatuk esztétikai kérdéseiben mutatkozik meg, fejlesztve ezzel az - éjszakai periódus felé haladva egyre alacsonyabb átlagéletkorú - pultosok alkalmazkodóképességét. Az árak tekintetében a sörösök kimondottan jól járnak, míg egy jobbfajta koktélért bizony mélyebben kell nyúlnunk a pénztárcánkba.
Diszkó kétszer
A felső szintre vezető lépcső az éjszakai élet kibontakozása folyamán tökéletesen elsimítja az említett kontrasztot, eleve megoldja ugyanis az ittas egyének kiszűrését, mivel tíz lépcsőfok után már a legrafináltabb alkoholista sem bír továbbmenni egy spontán felindulásból elkövetett egyensúlyveszteség nélkül. (És ez nem a lépcső hibája...)
A legszembetűnőbb változás, hogy a diszkórészleget egy sejtelmes üvegfal közbeiktatásával két teremre választották szét. Noha a két helyszínen különböző zenei vonulatok csendülnek fel, az egykori Sugar Clubban megszokott rétegzenékre senki ne számítson; itt elsősorban a tömegigények kielégítése, nem pedig a gondolkodtató zenék erőltetése a cél.
Persze a legfontosabb tényező egy klub kialakítása során a minél nagyobb számban megjelenő vendégsereg, így érthető, hogy az egyik teremben dance és funky, míg a másikban elsősorban a plasztikus viva-vonal dominál. Említésre méltó továbbá a diszkókban ritkaságnak számító biztonságérzet: itt nem kell attól félnie az egyszeri partyzónak, hogy esetleg ok nélkül beledöngölik a földbe vagy leordítják a haját - eddig legalábbis nem tapasztaltam ilyet.
És a harmadszor a neten...
A Romkert kifejezetten szépen kivitelezett honlapján (www.romkert.com) egyéb információk is fellelhetők, a fénytechnikától elkezdve egészen a számítógépes grafikán keresztül bemutatott belső elrendezésig, vagy éppen a Tequila Sunrise koktél receptjéig. Gyenge pontként a magyar nyelv háttérbe szorítása említhető, melynek kiküszöbölésére már megtörténtek az első lépések. Kellemes böngészést!
|
|
|
|
Még több kép a Romkertről:
Szept. 1.
Szept. 6.
További helyek:
Levél a Kovácsból, avagy: miért üres a Nagyszálló?
Papaya - Az éjszaka gyümölcse
Art Café, hab nélkül
Helyek: Égszínkék paradicsom
Helyek: Pannónia dicsérete
Royal söröző
Helyek: Söröző a Vörös királyhoz
Helyek: Mátyás Pince
Helyek: Mojo
Helyek: Kávézó a Feketéhez
Helyek: Malombéli Fészek hangulat
Helyek: Vaosz
Helyek: Vajon miért ülünk itt mindig?
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
