Ahogy korábban megírtuk, a Magyar Iszlám Közösség (MIK) megvásárolta Szombathelyen, a Hunyadi János utcában a volt Hunyadi borozó helyiségét, ahol imaházat és közösségi teret alakítanak ki 
Mecsetet alakítanak ki Szombathelyen a Hunyadi János úton January 07. 17:50 . A bejelentést követően a közösségi médiában és a kommentszekciókban számos félreértés, félelem és indulat jelent meg, ezért kérdéseinkkel közvetlenül a Magyar Iszlám Közösséghez fordultunk.
A válaszokat Bolek Zoltán történész, a Magyar Iszlám Közösség elnöke adta meg.
Kik alkotják ma a vas megyei és szombathelyi muszlim közösséget, és hogyan élnek itt a mindennapokban?
„A Vas megyei és szombathelyi muszlim közösség tagjai jellemzően magyar állampolgárok – mondta Bolek Zoltán. – Vannak köztük olyanok, akik magyar származásúként tértek át az iszlámra, és olyanok is, akik külföldön születtek, de Magyarországon tanultak, családot alapítottak és itt dolgoznak.”
„Szombathelyen és környékén jelenleg körülbelül 12 muszlim vallású orvos praktizál, és 20–25 egyetemista is a közösséghez tartozik. Ők nyáron az egyetem udvarán tartják a közösségi imákat, de a hideg és csapadékos időjárás ezt télen ellehetetleníti. A magyarságtudat és az iszlám hit gyakorlása amúgy sem zárja ki egymást.”
Milyen történelmi gyökerei vannak az iszlám jelenlétének Magyarországon, és milyen szerepet játszottak muszlimok a magyar történelemben?
„Mivel történész is vagyok, doktori disszertációm témája az a történelmi időszak, amikor a muszlimok az Osztrák–Magyar Monarchiához tartoztak, különösen Bosznia-Hercegovina területén, és ezeknek a tartományoknak a katonáiról szól” – kezdte a történelmi áttekintés Bolek Zoltán.
„A honfoglaló magyarság László Gyula híres régész szerint már kapcsolatban állt az iszlám műveltséggel, kultúrával és öltözködéssel. Írott emlékeink (például a Gesta Hungarorum) szerint volgai bolgár nemzetségek költöztek be Taksony fejedelem hívására, mely közvetlen kapcsolatot ápolt a szomszédos Magna Hungáriával. Taksony fejedelem felesége egy muszlim volgai bolgár leány volt, így Szent István király nagyanyja is muszlim származású volt. A muszlim jelenlét az Árpád-ház kihalásáig folyamatos volt, eltűnésük pedig erőszakos kikeresztelkedések, kivándorlások és asszimiláció következménye.”
„A Hódoltság időszaka elsősorban politikai szembenállást jelentett a Habsburgok és az Oszmán Birodalom között. Számos történelmi példa mutatja, hogy a muszlimok hazánk történelmében menedéket nyújtottak vagy kaptak: Thököly Imre, Zrínyi Ilona és később a Nagyságos Fejedelem (II. Rákóczi Ferenc – a szerk.) is török földön talált menedéket, Kossuth és társai 1849-ben szintén az Oszmán Birodalom segítségét élvezték.”
„1878-ban Bosznia-Hercegovinát elfoglaltuk, majd 1908-ban annektáltuk, ami után sok muszlim család költözött a Magyar Királyság területére. A XIX. század végén bosnyák katonai alakulatok jelentek meg hazai városokban. 1916-ban a XVII. törvénycikk hivatalosan is elismerte az iszlám vallást a Magyar Királyságban, ezt az elismerést Ausztria már 1912-ben megtette.”
„1921-ben a Nyugat-Magyarországi felkelés során körülbelül 300 bosnyák és albán muszlim harcolt Prónay és Héjjas Iván parancsnoksága alatt. Egy Ahmet nevű bosnyák hősi halált halt az Őrvidék visszaszerzéséért. Szombathelyen több bosnyák első világháborús veterán telepedett le, akik részt vettek ezekben a harcokban. 1938-ban a Kárpátaljai bevonulás előkészítésekor a bosnyákok ismét Héjjas Iván parancsnoksága alatt harcoltak Ruszinszkóban, többen életüket vesztették, sírjaikat a mai napig gondozzák a helyi magyar falvakban.”
„1931-ben alakult meg a Magyar Mohamedánok Egyházközsége, melyet Gül Babáról neveztek el. Vezetője, Durics Hilmi Husszein K.u.K. őrnagy volt, a Monarchia idején a bosnyákok tábori muftija, és részt vett az 1921-es őrvidéki harcokban. A kommunizmus idején, 1948 után a muszlim összejöveteleket tiltották, így csak titokban tudtak együtt imádkozni.”
„1988-ban jegyezték be a Magyar Iszlám Közösséget elismert egyházként, 2012 óta pedig bevett egyháznak számít. Jelenleg a központ Budapesten van, de Siklós-Máriagyüdön, Győrben, Debrecenben és Tiszalökön is működnek mecsetek és közösségi házak a helyi magyar, bosnyák és albán származású muszlimok számára. Híres muszlimjaink közé tartozik Bem József/Murat pasa, Germanus Gyula professzor és a már említett Durics Hilmi Husszein.”
Pontosan milyen funkciót kap az egykori Hunyadi borozó, és mire számíthat a környék a jövőben?
„Szombathelyen nem klasszikus értelemben vett mecset épül – mondta Bolek. – Egy imaházat és közösségi teret alakítunk ki, elsősorban a pénteki imák, a vallási ünnepek és a ramadáni alkalmak számára. Emellett hétvégi oktatást is tervezünk a muszlim gyermekeknek. Nem lesz minaret, kupola vagy utcai imára szólítás, a vallásgyakorlás zárt térben zajlik majd.”
Hogyan szeretnék megszólítani a nem muszlim szombathelyieket, és milyen formában terveznek nyitni a város felé?
„Nyitottak vagyunk a nem muszlim érdeklődők felé – folytatta Bolek. – Tervezünk nyílt napokat, ismeretterjesztő előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Célunk, hogy a félelmeket és tévhiteket személyes találkozásokkal és párbeszéddel oldjuk. Elutasítjuk a rasszizmust és az antiszemitizmust, és elkötelezettek vagyunk az ábrahámi vallások közötti együttműködés mellett. Korábban több közös programot szerveztünk keresztény és zsidó közösségekkel.”
Összeegyeztethető-e az iszlám vallás gyakorlása a magyar jogrenddel és a mindennapi együttéléssel?
„A vallásunknak nincs olyan eleme, ami ne lenne összeegyeztethető a mai magyar jogszabályokkal – mondta Bolek Zoltán. – Akik nem ismerik az iszlámot, gyakran téves információkat terjesztenek. Magyarországon szabad a vallásgyakorlás, ezért minden törvényt kötelességünk betartani, hiszen ezek a szabályok védelmet biztosítanak számunkra.”
„Naponta ötször imádkozunk a megfelelő időpontokban, a Ramadán hónapjában böjtölünk, megfizetjük az éves zakatot, a szegényadót, és amikor lehetőség adódik, elzarándokolunk Mekkába – mindezt senki sem tiltja itt.”
„Vallásunk alapja a hitvallás, miszerint „Tanúsítjuk, hogy nincs más isten, csak Allah, és hogy Mohamed az Ő prófétája“. Nem foglalkozunk más vallások kritikájával, ugyanakkor elkötelezettek vagyunk az úgynevezett ábrahámi vallásokkal folytatott párbeszéd és együttműködés iránt, amit tettekkel is bizonyítottunk. Számunkra idegen a rasszizmus és az antiszemitizmus.”
Mit üzennek azoknak a szombathelyieknek, akik most hallanak először a közösségről, vagy bizonytalanok az imaház kapcsán?
„Mindig éltek itt muszlimok, csak nem voltak szem előtt – hangsúlyozta Bolek Zoltán. – Sokan nem is tudják, hogy orvosuk, üzleti partnerük vagy szolgáltatójuk muszlim vallású. A közösség tagjai ugyanolyan emberek, mint bárki más, és hosszú távon együttműködésre, közös városi életre törekszünk. A gyűlölet és a kirekesztés sokszor szavakkal kezdődik, ezért fontos a párbeszéd és a tájékozottság.”
„Együttműködve, közösen a városért, az itt és a környéken élőkért!” – zárta gondolatait Bolek Zoltán.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
