Körmenetek országszerte

A keresztények legnagyobb és legősibb ünnepe, a húsvét keretében szombaton országszerte körmenetek indulnak a katolikus templomokból, a feltámadás előtti napon hagyományosan ezzel emlékeznek Jézus Krisztus halálára. A nagyszombat, amikor Jézus a sírban feküdt, a csendes szomorúságé és az önkéntes böjté. A Katolikus lexikon leírása szerint a föltámadási körmenet nem szorosan vett liturgikus szokása Európában a X. században, Közép-Európában a XVII. században jelent meg. Magyarországon - az esztergomi rituáléban - már 1625-ben fellelhető a máig élő hagyomány nyoma. Napjainkban szokássá vált, hogy ezen a napon a körmenet útvonalán az ablakokba égő gyertyát tesznek. "A fény mint jel azt hangsúlyozza, hogy a húsvét átmenet a halál és a bűn sötétségéből az élet és a kegyelem világosságára" - áll a lexikon szövegében. A leírás ennek kapcsán kitér arra, hogy a körmenetet sok helyütt közvetlenül megelőzi az úgynevezett fényünnepség. Ennek kezdetekor a templomban minden fényt eloltanak, majd az épületen kívül vagy annak bejáratánál - lehetőség szerint tűzszentelés után - meggyújtják a húsvéti gyertyát. Ennek lángjáról lobbantják fel a többi gyertyát, majd a templom valamennyi fényforrása kigyullad - olvasható az összefoglalóban. Nagypénteken és nagyszombaton a harangok nem szólalnak meg. Vasárnap, Jézus Krisztus feltámadásának napján, valamint hétfőn a katolikusok országszerte szentmisével, a protestánsok istentisztelettel ünnepelnek
A keresztények legnagyobb és legősibb ünnepe, a húsvét keretében szombaton országszerte körmenetek indulnak a katolikus templomokból, a feltámadás előtti napon hagyományosan ezzel emlékeznek Jézus Krisztus halálára. A nagyszombat, amikor Jézus a sírban feküdt, a csendes szomorúságé és az önkéntes böjté. A Katolikus lexikon leírása szerint a föltámadási körmenet nem szorosan vett liturgikus szokása Európában a X. században, Közép-Európában a XVII. században jelent meg. Magyarországon - az esztergomi rituáléban - már 1625-ben fellelhető a máig élő hagyomány nyoma. Napjainkban szokássá vált, hogy ezen a napon a körmenet útvonalán az ablakokba égő gyertyát tesznek. "A fény mint jel azt hangsúlyozza, hogy a húsvét átmenet a halál és a bűn sötétségéből az élet és a kegyelem világosságára" - áll a lexikon szövegében. A leírás ennek kapcsán kitér arra, hogy a körmenetet sok helyütt közvetlenül megelőzi az úgynevezett fényünnepség. Ennek kezdetekor a templomban minden fényt eloltanak, majd az épületen kívül vagy annak bejáratánál - lehetőség szerint tűzszentelés után - meggyújtják a húsvéti gyertyát. Ennek lángjáról lobbantják fel a többi gyertyát, majd a templom valamennyi fényforrása kigyullad - olvasható az összefoglalóban. Nagypénteken és nagyszombaton a harangok nem szólalnak meg. Vasárnap, Jézus Krisztus feltámadásának napján, valamint hétfőn a katolikusok országszerte szentmisével, a protestánsok istentisztelettel ünnepelnek
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hírek