A keresztények legnagyobb és legősibb ünnepe, a húsvét keretében szombaton országszerte körmenetek indulnak a katolikus templomokból, a feltámadás előtti napon hagyományosan ezzel emlékeznek Jézus Krisztus halálára. A nagyszombat, amikor Jézus a sírban feküdt, a csendes szomorúságé és az önkéntes böjté. A Katolikus lexikon leírása szerint a föltámadási körmenet nem szorosan vett liturgikus szokása Európában a X. században, Közép-Európában a XVII. században jelent meg. Magyarországon - az esztergomi rituáléban - már 1625-ben fellelhető a máig élő hagyomány nyoma. Napjainkban szokássá vált, hogy ezen a napon a körmenet útvonalán az ablakokba égő gyertyát tesznek. "A fény mint jel azt hangsúlyozza, hogy a húsvét átmenet a halál és a bűn sötétségéből az élet és a kegyelem világosságára" - áll a lexikon szövegében. A leírás ennek kapcsán kitér arra, hogy a körmenetet sok helyütt közvetlenül megelőzi az úgynevezett fényünnepség. Ennek kezdetekor a templomban minden fényt eloltanak, majd az épületen kívül vagy annak bejáratánál - lehetőség szerint tűzszentelés után - meggyújtják a húsvéti gyertyát. Ennek lángjáról lobbantják fel a többi gyertyát, majd a templom valamennyi fényforrása kigyullad - olvasható az összefoglalóban. Nagypénteken és nagyszombaton a harangok nem szólalnak meg. Vasárnap, Jézus Krisztus feltámadásának napján, valamint hétfőn a katolikusok országszerte szentmisével, a protestánsok istentisztelettel ünnepelnek
A keresztények legnagyobb és legősibb ünnepe, a húsvét keretében szombaton országszerte körmenetek indulnak a katolikus templomokból, a feltámadás előtti napon hagyományosan ezzel emlékeznek Jézus Krisztus halálára. A nagyszombat, amikor Jézus a sírban feküdt, a csendes szomorúságé és az önkéntes böjté. A Katolikus lexikon leírása szerint a föltámadási körmenet nem szorosan vett liturgikus szokása Európában a X. században, Közép-Európában a XVII. században jelent meg. Magyarországon - az esztergomi rituáléban - már 1625-ben fellelhető a máig élő hagyomány nyoma. Napjainkban szokássá vált, hogy ezen a napon a körmenet útvonalán az ablakokba égő gyertyát tesznek. "A fény mint jel azt hangsúlyozza, hogy a húsvét átmenet a halál és a bűn sötétségéből az élet és a kegyelem világosságára" - áll a lexikon szövegében. A leírás ennek kapcsán kitér arra, hogy a körmenetet sok helyütt közvetlenül megelőzi az úgynevezett fényünnepség. Ennek kezdetekor a templomban minden fényt eloltanak, majd az épületen kívül vagy annak bejáratánál - lehetőség szerint tűzszentelés után - meggyújtják a húsvéti gyertyát. Ennek lángjáról lobbantják fel a többi gyertyát, majd a templom valamennyi fényforrása kigyullad - olvasható az összefoglalóban. Nagypénteken és nagyszombaton a harangok nem szólalnak meg. Vasárnap, Jézus Krisztus feltámadásának napján, valamint hétfőn a katolikusok országszerte szentmisével, a protestánsok istentisztelettel ünnepelnek
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!
