A magyar külügy véleménye az ír nemről
Magyarország és a többi EU-tagjelölt ország szempontjából semmiképpen sem kedvező fejlemény, hogy Írországban "nemet" mondtak a nizzai szerződésre, de az ír polgárok a népszavazáson nem a bővítés ügyét ellenezték - mondta a külügyi szóvivő pénteken. Horváth Gábor kiemelte: sem az Európai Unió tagállamai, sem a tagjelölt országok nem erre az eredményre számítottak. A szóvivő utalt arra, hogy az ír kormány európai politikája és a bővítés ügyében tanúsított egyértelmű támogatása, valamint az eurobarométer felmérései sem jelezték előre az ír "nemet". - Csatlakozási törekvéseink szempontjából nem jó hír az ír elutasítás, hiszen a nizzai szerződés ratifikálásával teljesítik a tagállamok a bővítés utolsó uniós feltételét - fogalmazott Horváth Gábor. A nizzai szerződés jóváhagyása ugyanis feltétele annak, hogy az EU 2002 végére készen álljon az első közép-európai tagjelöltek befogadására. A szóvivő mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy az ír politika és az EU a következő, nizzai szerződésről szóló ír népszavazásig egyértelműen és meggyőzően be tudja mutatni a szavazóknak: a nizzai szerződés minden vonatkozásában nemcsak az írek számára előnyös, hanem Európa újraegyesítésének is sorsdöntő kérdése. Horváth Gábor emlékeztetett arra, hogy uniós tagsága óta Írország minden területen elért fejlődésével egyértelmű nyertese volt az európai integrációnak. A magyar külügyi szóvivő szerint ennek alapján mindenképpen van kiinduló pontja Írországban egy meggyőző kommunikációs stratégiának. - Az ír népszavazás eredményének összetevőit elemezni kell, de Magyarország ezt a kedvezőtlen fordulatot nem tekinti az EU-bővítés ír részről történő elutasításának - tette hozzá Horváth Gábor. Egyben reményét fejezte ki, hogy az írországi referendum eredménye nem jelent negatív üzenetet a többi tagország ratifikációs folyamata számára. Tavaly decemberben az EU 15 tagja azt vállalta, hogy 2002 végéig ratifikálják a nizzai szerződést. Horváth Gábor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ír "nem" Európa újraegyesítésének jövője alapján nem okozhat fennakadást az éppen most érdemivé vált csatlakozási tárgyalásokon. - Az eredményt komolyan kell venni, de nem szabad szélsőséges következtetéseket levonni, hiszen az európai integráció fejlődésében történt már hasonló eset - mondta a szóvivő. Dánia - EU-tagország létére - két alkalommal is elutasítóan foglalt állást európai ügyben népszavazásokon. - Az európai integrációba vetett hit azonban túllendítette az EU-t a nehézségeken - fűzte hozzá Horváth Gábor. Martonyi János külügyminiszter pénteken délután - még csak az írországi népszavazás exit-polljainak ismeretében - "nem jó hírnek" nevezte az ír elutasítást, ám hozzátette: a helyzet ebben az esetben is megoldódik majd.
Magyarország és a többi EU-tagjelölt ország szempontjából semmiképpen sem kedvező fejlemény, hogy Írországban "nemet" mondtak a nizzai szerződésre, de az ír polgárok a népszavazáson nem a bővítés ügyét ellenezték - mondta a külügyi szóvivő pénteken. Horváth Gábor kiemelte: sem az Európai Unió tagállamai, sem a tagjelölt országok nem erre az eredményre számítottak. A szóvivő utalt arra, hogy az ír kormány európai politikája és a bővítés ügyében tanúsított egyértelmű támogatása, valamint az eurobarométer felmérései sem jelezték előre az ír "nemet". - Csatlakozási törekvéseink szempontjából nem jó hír az ír elutasítás, hiszen a nizzai szerződés ratifikálásával teljesítik a tagállamok a bővítés utolsó uniós feltételét - fogalmazott Horváth Gábor. A nizzai szerződés jóváhagyása ugyanis feltétele annak, hogy az EU 2002 végére készen álljon az első közép-európai tagjelöltek befogadására. A szóvivő mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy az ír politika és az EU a következő, nizzai szerződésről szóló ír népszavazásig egyértelműen és meggyőzően be tudja mutatni a szavazóknak: a nizzai szerződés minden vonatkozásában nemcsak az írek számára előnyös, hanem Európa újraegyesítésének is sorsdöntő kérdése. Horváth Gábor emlékeztetett arra, hogy uniós tagsága óta Írország minden területen elért fejlődésével egyértelmű nyertese volt az európai integrációnak. A magyar külügyi szóvivő szerint ennek alapján mindenképpen van kiinduló pontja Írországban egy meggyőző kommunikációs stratégiának. - Az ír népszavazás eredményének összetevőit elemezni kell, de Magyarország ezt a kedvezőtlen fordulatot nem tekinti az EU-bővítés ír részről történő elutasításának - tette hozzá Horváth Gábor. Egyben reményét fejezte ki, hogy az írországi referendum eredménye nem jelent negatív üzenetet a többi tagország ratifikációs folyamata számára. Tavaly decemberben az EU 15 tagja azt vállalta, hogy 2002 végéig ratifikálják a nizzai szerződést. Horváth Gábor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ír "nem" Európa újraegyesítésének jövője alapján nem okozhat fennakadást az éppen most érdemivé vált csatlakozási tárgyalásokon. - Az eredményt komolyan kell venni, de nem szabad szélsőséges következtetéseket levonni, hiszen az európai integráció fejlődésében történt már hasonló eset - mondta a szóvivő. Dánia - EU-tagország létére - két alkalommal is elutasítóan foglalt állást európai ügyben népszavazásokon. - Az európai integrációba vetett hit azonban túllendítette az EU-t a nehézségeken - fűzte hozzá Horváth Gábor. Martonyi János külügyminiszter pénteken délután - még csak az írországi népszavazás exit-polljainak ismeretében - "nem jó hírnek" nevezte az ír elutasítást, ám hozzátette: a helyzet ebben az esetben is megoldódik majd.
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu