Amikor Joyce szegényen Szombathelyen bolyongott...

Száműzött Joyce címmel új színdarab készült. A téma a világirodalom egyik legtitokzatosabb regénye, az Ulysses,...

Az írek sokak által ismert, ám kevesek által olvasott kultikus szerzője, James Joyce legjelentősebb regényében, az Ulyssesben főhősét, Leopold Bloomot egy szombathelyi zsidó család sarjaként aposztrofálta. A tényen felbuzdulva a helyi civilek egy csoportja immár tíz éve, Bloom regénybéli bolyongásának napján, június 16-án összművészeti fesztiválon tiszteleg a fiktív regényhős előtt. A Bloomsday idei fő attrakciója minden bizonnyal az 1970-es évek végén emigrációra kényszerült művész, Najmányi László színdarabja, a Száműzött Joyce lesz, amelyet a szerző saját társulatával, a Les Fleurs du Mal-lal mutat majd be.

Mikor Leona Blum átment a szobán
Virág Lipót helyi tisztelői Najmányi Lászlóval és szürreális mozgásszínházával pár éve már találkozhattak, akkor "Leona Blum átmegy a szobán" című darabját mutatta be. (Az előadás külön érdekessége volt, hogy a darab zenéjét a szerző az első térvezérlésű, elektronikus hangszeren, a Lev Tyermen orosz tudós által, 1921-ben feltalált thereminen játszotta. A táncjáték néhány perc történetét mondta el: azokat a pillanatokat, amikor Bloom urat éppen elhagyja a felesége.)

Az ötlet, hogy az Amerikában élő művész Joyce életéről a város felkérésére darabot írjon, nem újkeletű. "Már tavaly megszületett - emlékezett a város alpolgármestere, Feiszt György - azonban erre az akkori városvezetés nem volt vevő." A Száműzött Joyce több lábon álló produkció lesz - tette hozzá az alpolgármester. Az előadást a szombathelyi önkormányzat, az Ír Köztársaság budapesti Nagykövetsége, szombathelyi és budapesti magántámogatók és egy New York-i alapítvány finanszírozzák. "Nagyon megtisztelő a felkérés" - mondta Najmányi László: "Szombathely mindig nyitott volt a kultúrára. Ne felejtsük el, hogy a múlt század elején Pablo Casals Budapesten kívül egyedül ebben a városban koncertezett. Azóta is számos, művészettörténeti jelentőségu esemény történt itt. Úgy érzem, élő közösség lakik a városban, sok értelmes, nyitott, tájékozott, jó humorú ember, akiknek öröm színházat csinálni. A város történetét kutatva izgalmas párhuzamokat fedeztem fel a régi, első világháború előtti és a mai Szombathely között. Az idő múlik ugyan, de az emberek, a helyzetek keveset változnak."

"...az őrület fenyegetése végigkísérte az életemet..."
Eredetileg Székely Ákos, a szombathelyi Bloomsday fesztiválok egyik szervezője arra kérte fel Najmányit, hogy állítsa színpadra Joyce Száműzöttek című darabját. A cselekménytelen, nehezen értelmezhető szövegekre épült drámát a művész nem találta megfelelőnek a Bloomsday üzenetéhez. Így merült fel a gondolat, hogy a Joyce mű alapállapotát, a száműzetést megtartva inkább egy új, Joyce és saját száműzetéséről szóló darabot ír, amelynek története 1915-ben, Szombathelyen játszódik. Adott volt a párhuzam Najmányi László saját emigrációs tapasztalatai és Joyce sorsa között is: "A kitaszítottság, kirekesztettség, örök idegenség, pénztelenség, kiszolgáltatottság, megalázottság, magány érzése, az őrület fenyegetése végigkísérte az életemet, mint annyi más művészét a történelem során. A túlélést csak az tette lehetővé, hogy mindig nevetni tudtam lehetetlen helyzetemen, az ellenséges környezeten, legfőképpen persze saját magamon.

A szürreális interakciójára épülő darabról
A Száműzött Joyce-t a szerző fekete komédiaként, abszurd játékként definiálta. egy nap, 1915 június 16-a eseményeiről szól. Az akkor már 11 éve Triesztben, önkéntes számuzetésben és nagy szegénységben élő, az Első Világháború kitörése miatt Olaszországból kiutasított Joyce és családja megérkeznek Szombathelyre, és egy kölcsön reményében bekopognak az általuk bőkezű mecénásnak gondolt, valójában pénztelen rongykereskedő Blum Lipót kapuján. Az abszurd helyzetekben gazdag, szélsőséges karakterek szürreális interakciójára épülő darab műfajilag talán a televíziós valóság show-k mufajához áll a legközelebb, de azok szétszórtságával, dimenziótlanságával ellentétben A Száműzött Joyce összefogott, sok szinten működő, minden apró részletében megkomponált őrület - nyilatkozta darabjáról a szerző.

Olasz operarészletekkel és ír tengerészdalokkal...
Najmányi és 2001-ben alakult társulata, a Les Fleurs du Mal (A Romlás Virágai) Budapesten és Szombathelyen próbálnak. A Száműzött Joyce főbb szerepeit Kósa Béla (Joyce), Ladik Katalin (Nora, Joyce felesége), Szakács Emese (Lucia, Joyce lánya), Szanitter Dávid (Giorgio, Joyce fia) és Sáfár Kovács Zsolt (Leopold Bloom) játsszák. Fontos szerepet kaptak szombathelyi énekművészek is, akik Nagy János operaénekes vezetésével a 20. század száműzött művészeinek kórusát alakítva olasz operarészleteket és ír tengerészdalokat énekelnek. James Joyce - aki művészi pályáját operaénekesként kezdte Dublinban - egykori kedvenceit. (A darab megírása során a szerző Orbán Róbert helytörténésztől kapott értékes segítséget.)

A Száműzött Joyce a szombathelyi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban kerül bemutatásra, 2003 június 16-án, este 7 órai kezdettel.

 

Najmányi László (1946)

1972-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem vízügyi mérnöki karán. 1971-ben kezdett muvészettel foglalkozni számos mufajban: költő, író, képzőmuvész, hangjátékokat írt, több filmet készített a TV-nek, az elsők között foglalkozott videóval Magyarországon, 1971-tôl díszlettervezőként dolgozott. 1972-től 1974-1976-ig a Kovács István Stúdió elnevezésű, általa legutóbb "színműsorozat"-ként definiált experimentális színházat vezette (írta és rendezte), valamint színházi performance-okkal lépett fel. 1974-1975-ben készítette el A császár üzenete című filmet (BBS). 1975-1976-ban filmelőadásokat tartott a Ganz-MÁVAG Művelődési Központban, 1977-ben közremuködött a SPIONS-ban. 1978-tól Párizsban, 1980-tól Torontóban, 1985-tôl New Yorkban élt, 1997-től ismét Magyarországon, és az USA-ban. Mindmáig a különböző művészeti ágak, műfajok ötvözésére törekszik, amit jól érzékeltetnek egyes műveinek meghatározásai: multimédia-installáció, interdiszciplináris látvány, intermédia-performance stb.

Írásai:
hat novella, in Eső a szilfák levelén. Fiatal prózaírók antológiája, Magvető, Bp., 1975, 202-218;
Kőarc és Fapofa, Mozgó Világ, 1975/1, 87-89;
Néhány gyakorlati tanács a videó-berendezés használatához, in Dokumentum, Ganz Mávag Muvelôdési Központ, 1977, újraközölve in Videomuvészet, Kossuth Mozi, Bp., 1988. november, 35-37;
Elvis Presley találkozik Adornóval. Adornó sohasem találkozott Elvis Presleyvel (Adorno önmaga Kasszandrája - Elvis önmaga közönsége), in Sznob International, szerkesztette Papp Tamás, Bp., 1981. december 4., 27-28;
A progresszívok, in Sznob International 3, szerkesztette Papp Tamás és mások, Bp., é. n. , 1-2;
Barátságos bánásmód, in Al/5, 1983. nyár, 52-56;
Barna Róbert, Interjú N. L.-val, in Hasbeszélő a gondolában, Bölcsész Index, Bp., 1987, 269-277;
Radames (operalibrettó), La maison de la peur (A félelem háza). Videojáték szövegkönyve, in Szógettó. Válogatás az új magyar avantgarde dokumentumaiból, Jelenlét, 1989/1-2 (14-15), 207-234;
Tilost csinálni. Marton László, Távolodó beszélgetése N. L.-val, Balkon, 1998/7-8, 10-15,
valamint írások, tudósítások hazai és külföldi folyóiratokban.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kultúra