Tőkeinjekció Jugoszláviának

A vártnál valamivel több pénzt, összesen 1,495 milliárd eurót ígértek Jugoszlávia megsegítésére a hétvégi brüsszeli megajánlási értekezlet résztvevői - jelentette az Európai Bizottság hétfőn. Az értekezleten 43 ország és harminc nemzetközi szervezet vett részt. Az értekezlet társszervezője, az EU és tagállamai összesen 915,23 millió eurót adtak össze. Az EU-országok közül Olaszország ígérte a legtöbbet: 115,2 millió eurót. A második Németország 78,23 millió euróval, a harmadik Görögország 53,37 millió euróval, a negyedik helyezett Ausztria 33,2 millió euróval. Az Egyesült Államok 212,2 millió eurónak, Japán 58,42 millió eurónak, a nemzetközi pénzintézetek - köztük a brüsszeli értekezlet másik társszervezője, a Világbank - összesen 580,43 millió eurónak megfelelő összeget juttatnak. Svájc 26,23 millió eurónak, Magyarország 3,55 millió eurónak megfelelő összeggel járult hozzá az alaphoz - derült ki a brüsszeli bizottság hétfői jelentéséből. A jelentett teljes összeg nagyobb, mint a részígéretek összege. Ennek az az oka, hogy számos ország, legalább részben, a nemzetközi pénzintézetek közbejöttével járul hozzá a Jugoszlávia-alaphoz. Hétfői nyugati hírügynökségi jelentések borravalóként értékelték az adományokat Slobodan Milosevic kiadásáért, és megjegyezték, hogy az összeg csepp a tengerben Jugoszlávia szükségleteihez képest. Ráadásul az összegből legföljebb egymilliárd eurónyi kerül be a jugoszláv gazdaságba, a többit pedig adósságszolgálatra kell fordítani. Jugoszlávia GDP-je évi 8 milliárd dollár körül van, nettó küladóssága 12,2 milliárd dollár, a gazdaság átlagosan a kapacitása 50 százalékán működik, 30 százalékos a munkanélküliség és 80 százalékos az évi infláció. A NATO 1999-es légihadjárata csaknem 30 milliárd dollár kárt okozott, ehhez képest az ígért segély igen csekély. A Világbank ígérte 150 millió dollár teljes egészében adósságtörlesztésre szolgál, csakúgy, mint az EU és tagországainak segélyéből az összegnek közel a fele. A ténylegesen bejövő összegek sem mind költhetők közvetlenül gazdaságfejlesztésre, hiszen égető hiányokat kell csökkenteni mielőbb: törleszteni kell a tanárok, orvosok fizetését, segíteni a munkanélkülieket. Az Egyesült Államok a maga részéről azzal a feltétellel ígérte meg segélyét, hogy Jugoszlávia átad a nemzetközi bíróságnak további személyeket, akiket az amerikai kormány háborús bűnösnek tart.
A vártnál valamivel több pénzt, összesen 1,495 milliárd eurót ígértek Jugoszlávia megsegítésére a hétvégi brüsszeli megajánlási értekezlet résztvevői - jelentette az Európai Bizottság hétfőn. Az értekezleten 43 ország és harminc nemzetközi szervezet vett részt. Az értekezlet társszervezője, az EU és tagállamai összesen 915,23 millió eurót adtak össze. Az EU-országok közül Olaszország ígérte a legtöbbet: 115,2 millió eurót. A második Németország 78,23 millió euróval, a harmadik Görögország 53,37 millió euróval, a negyedik helyezett Ausztria 33,2 millió euróval. Az Egyesült Államok 212,2 millió eurónak, Japán 58,42 millió eurónak, a nemzetközi pénzintézetek - köztük a brüsszeli értekezlet másik társszervezője, a Világbank - összesen 580,43 millió eurónak megfelelő összeget juttatnak. Svájc 26,23 millió eurónak, Magyarország 3,55 millió eurónak megfelelő összeggel járult hozzá az alaphoz - derült ki a brüsszeli bizottság hétfői jelentéséből. A jelentett teljes összeg nagyobb, mint a részígéretek összege. Ennek az az oka, hogy számos ország, legalább részben, a nemzetközi pénzintézetek közbejöttével járul hozzá a Jugoszlávia-alaphoz. Hétfői nyugati hírügynökségi jelentések borravalóként értékelték az adományokat Slobodan Milosevic kiadásáért, és megjegyezték, hogy az összeg csepp a tengerben Jugoszlávia szükségleteihez képest. Ráadásul az összegből legföljebb egymilliárd eurónyi kerül be a jugoszláv gazdaságba, a többit pedig adósságszolgálatra kell fordítani. Jugoszlávia GDP-je évi 8 milliárd dollár körül van, nettó küladóssága 12,2 milliárd dollár, a gazdaság átlagosan a kapacitása 50 százalékán működik, 30 százalékos a munkanélküliség és 80 százalékos az évi infláció. A NATO 1999-es légihadjárata csaknem 30 milliárd dollár kárt okozott, ehhez képest az ígért segély igen csekély. A Világbank ígérte 150 millió dollár teljes egészében adósságtörlesztésre szolgál, csakúgy, mint az EU és tagországainak segélyéből az összegnek közel a fele. A ténylegesen bejövő összegek sem mind költhetők közvetlenül gazdaságfejlesztésre, hiszen égető hiányokat kell csökkenteni mielőbb: törleszteni kell a tanárok, orvosok fizetését, segíteni a munkanélkülieket. Az Egyesült Államok a maga részéről azzal a feltétellel ígérte meg segélyét, hogy Jugoszlávia átad a nemzetközi bíróságnak további személyeket, akiket az amerikai kormány háborús bűnösnek tart.
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hírek