Tőkeinjekció Jugoszláviának

A vártnál valamivel több pénzt, összesen 1,495 milliárd eurót ígértek Jugoszlávia megsegítésére a hétvégi brüsszeli megajánlási értekezlet résztvevői - jelentette az Európai Bizottság hétfőn. Az értekezleten 43 ország és harminc nemzetközi szervezet vett részt. Az értekezlet társszervezője, az EU és tagállamai összesen 915,23 millió eurót adtak össze. Az EU-országok közül Olaszország ígérte a legtöbbet: 115,2 millió eurót. A második Németország 78,23 millió euróval, a harmadik Görögország 53,37 millió euróval, a negyedik helyezett Ausztria 33,2 millió euróval. Az Egyesült Államok 212,2 millió eurónak, Japán 58,42 millió eurónak, a nemzetközi pénzintézetek - köztük a brüsszeli értekezlet másik társszervezője, a Világbank - összesen 580,43 millió eurónak megfelelő összeget juttatnak. Svájc 26,23 millió eurónak, Magyarország 3,55 millió eurónak megfelelő összeggel járult hozzá az alaphoz - derült ki a brüsszeli bizottság hétfői jelentéséből. A jelentett teljes összeg nagyobb, mint a részígéretek összege. Ennek az az oka, hogy számos ország, legalább részben, a nemzetközi pénzintézetek közbejöttével járul hozzá a Jugoszlávia-alaphoz. Hétfői nyugati hírügynökségi jelentések borravalóként értékelték az adományokat Slobodan Milosevic kiadásáért, és megjegyezték, hogy az összeg csepp a tengerben Jugoszlávia szükségleteihez képest. Ráadásul az összegből legföljebb egymilliárd eurónyi kerül be a jugoszláv gazdaságba, a többit pedig adósságszolgálatra kell fordítani. Jugoszlávia GDP-je évi 8 milliárd dollár körül van, nettó küladóssága 12,2 milliárd dollár, a gazdaság átlagosan a kapacitása 50 százalékán működik, 30 százalékos a munkanélküliség és 80 százalékos az évi infláció. A NATO 1999-es légihadjárata csaknem 30 milliárd dollár kárt okozott, ehhez képest az ígért segély igen csekély. A Világbank ígérte 150 millió dollár teljes egészében adósságtörlesztésre szolgál, csakúgy, mint az EU és tagországainak segélyéből az összegnek közel a fele. A ténylegesen bejövő összegek sem mind költhetők közvetlenül gazdaságfejlesztésre, hiszen égető hiányokat kell csökkenteni mielőbb: törleszteni kell a tanárok, orvosok fizetését, segíteni a munkanélkülieket. Az Egyesült Államok a maga részéről azzal a feltétellel ígérte meg segélyét, hogy Jugoszlávia átad a nemzetközi bíróságnak további személyeket, akiket az amerikai kormány háborús bűnösnek tart.
A vártnál valamivel több pénzt, összesen 1,495 milliárd eurót ígértek Jugoszlávia megsegítésére a hétvégi brüsszeli megajánlási értekezlet résztvevői - jelentette az Európai Bizottság hétfőn. Az értekezleten 43 ország és harminc nemzetközi szervezet vett részt. Az értekezlet társszervezője, az EU és tagállamai összesen 915,23 millió eurót adtak össze. Az EU-országok közül Olaszország ígérte a legtöbbet: 115,2 millió eurót. A második Németország 78,23 millió euróval, a harmadik Görögország 53,37 millió euróval, a negyedik helyezett Ausztria 33,2 millió euróval. Az Egyesült Államok 212,2 millió eurónak, Japán 58,42 millió eurónak, a nemzetközi pénzintézetek - köztük a brüsszeli értekezlet másik társszervezője, a Világbank - összesen 580,43 millió eurónak megfelelő összeget juttatnak. Svájc 26,23 millió eurónak, Magyarország 3,55 millió eurónak megfelelő összeggel járult hozzá az alaphoz - derült ki a brüsszeli bizottság hétfői jelentéséből. A jelentett teljes összeg nagyobb, mint a részígéretek összege. Ennek az az oka, hogy számos ország, legalább részben, a nemzetközi pénzintézetek közbejöttével járul hozzá a Jugoszlávia-alaphoz. Hétfői nyugati hírügynökségi jelentések borravalóként értékelték az adományokat Slobodan Milosevic kiadásáért, és megjegyezték, hogy az összeg csepp a tengerben Jugoszlávia szükségleteihez képest. Ráadásul az összegből legföljebb egymilliárd eurónyi kerül be a jugoszláv gazdaságba, a többit pedig adósságszolgálatra kell fordítani. Jugoszlávia GDP-je évi 8 milliárd dollár körül van, nettó küladóssága 12,2 milliárd dollár, a gazdaság átlagosan a kapacitása 50 százalékán működik, 30 százalékos a munkanélküliség és 80 százalékos az évi infláció. A NATO 1999-es légihadjárata csaknem 30 milliárd dollár kárt okozott, ehhez képest az ígért segély igen csekély. A Világbank ígérte 150 millió dollár teljes egészében adósságtörlesztésre szolgál, csakúgy, mint az EU és tagországainak segélyéből az összegnek közel a fele. A ténylegesen bejövő összegek sem mind költhetők közvetlenül gazdaságfejlesztésre, hiszen égető hiányokat kell csökkenteni mielőbb: törleszteni kell a tanárok, orvosok fizetését, segíteni a munkanélkülieket. Az Egyesült Államok a maga részéről azzal a feltétellel ígérte meg segélyét, hogy Jugoszlávia átad a nemzetközi bíróságnak további személyeket, akiket az amerikai kormány háborús bűnösnek tart.
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Hírek