Történt egyszer a SOTE intézményében, hogy az emberi nyál összetételét vizsgálták az ifjú orvostanhallgatók.
A mikroszkóp lencséje alá helyezett tárgylemezen helyet foglaló minta képét szép nagy formátumban kivetítették a falra és a prof az illusztráció segítségével magyarázott hosszasan. Egy idő után azonban - az anyag illékony volta miatt - újabb mintára volt szükség. A prof megkérte az egyik csinos medikát, hogy legyen segítségére a hiányzó minta pótlásában. A hölgy a felkérésnek maradéktalanul eleget tett, majd a mikroszkóp alá helyezték ismét a tárgylemezt.
Na ezt a pillanatot a leányzó egy életre megjegyezte... Ugyanis a kép közepén feltűnt egy jól felnagyított, vergődő, egysejtű ostoros... A leányzó tűzvörösen rohant ki az óráról. A prof nézett utána egy kicsit, majd ennyit fűzött a dologhoz: "Hát igen. Ideális körülmények között hetekig is elélnek."
