Tavaly novemberben írtunk 
750 ezres fűtésszámlát kaptak egy szobára 2012. November 03. 07:00 arról a kis, szombathelyi lakásról, aminek tulajdonosa 740 ezres fűtésszámlát kapott kézhez. Hiába fordult panasszal a Távhőhöz, ott azt mondták, semmit nem tehetnek, a költségmegosztó cégre hárították a felelősséget, ők viszont a mért adatokra hivatkoztak. Így végül ki kellett fizetnie azt az összeget, ami szinte az egész, 12 lakásos lépcsőház egy szezonbeli fűtését fedezné.
Vannak módszerek
Azzal mindenki egyetértett, hogy ekkora, egyszobás lakásban lehetetlen egy fűtési szezon alatt ekkora értékű hőenergiát és meleg vizet elhasználni. Korábbi cikkünkben 750 ezres fűtésszámlát kaptak egy szobára 2012. November 03. 07:00 részleteztük is, hogyan fordulhatott ez elő. Vannak praktikák, amelyekkel egy lakás fűtésszámláját csökkenteni lehet.
Lehet szó csúcsra járatott, mérés nélküli radiátorról, amikor a mért fűtőtestet elzárják közben. Ha valakinek a lakásán több fűtéscső halad át, azok is felfűthetik a levegőt úgy, hogy meg sem kell nyitnia a mérővel ellátott radiátort. Arról is van hír, hogy a csaló lakók vizes ruhával hűtik a költségmegosztó készülék környékén a radiátort, a készülék ugyanis a hőmérséklet-különbséget méri.
Így torzított adatok jutnak a költségmegosztókat működtető céghez, ahol aztán kiszámolják az egyes lakásokra eső költséget. A költségmegosztó készülékek ugyanis nem az elhasznált energia mennyiségét mérik, hanem egy arányszámot állítanak fel.
Csak a saját érdek számít
A közös mérőműszerre kötött lakások (alapjában véve egy-két lépcsőházról van szó) hő-felhasználását közösen mérik, és a költségmegosztók adta arányszámok alapján osztják meg a fizetendő összeget. Az említett esetben nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kis lakás tulajdonosa fizette ki a többi lakás számlájának jó részét.
2011-ben érvénybe lépett egy kormányrendelet, ami éppen az ilyen eseteket hivatott megelőzni. A rendelet értelmében az átlagnál maximum két és félszer nagyobb összegű számlázhatnak ki egy-egy lakásra. De ezt a rendeletet csak a hatályba lépését követően felszerelt költségmegosztós lakásoknál kötelező alkalmazni. A régebbi rendszereknél is lehet, de csak akkor, ha a lakóközösség is ezt akarja.
És miért is akarná? Hiszen ebben a lépcsőházban a többi lakástulajdonos csak minimális összeget fizetett a fűtésért ebben a néhány hónapban. Az meg nem érdekli őket, hogy egy egyszobás lakásra terhelték rá szinte a teljes költséget.
A kis lakást egyébként azóta eladta a tulajdonos, és a vételárból fizette ki a 740 ezer forintot.
