Bár a Szabad Európa Rádiót (SZER) és az elsősorban a Szovjetunióba sugárzó Szabadság Rádiót az amerikai kormány hozta létre 1949-ben, az első magyar nyelvű adás 1950 augusztusában hangzott el, idén éppen 75 éve. Eleinte New Yorkból, 1951. októberétől már Münchenből közvetítették a magyar adásokat is.
A SZER – amelyet kezdetben a CIA, később az amerikai kongresszus finanszírozott – elsősorban a Szovjetunió kelet-európai csatlós államait vette célba A magyar osztály 81 fővel működött, és 1951. október 6-án kezdte meg rendszeres adását. A hírek, politikai háttérműsorok mellett – elsősorban a fiatal korosztály megnyerésére – zenés műsorral is szolgáltak, melynek a mai napig emlékezetes műsorvezetője a 90 éves korában Münchenben elhunyt Cseke László (eredeti nevén Ekecs Géza) volt, aki könyvet is írt azzal a címmel, amit annak idején a Délutáni randevú és s Teenager party minden adása kezdetén lehetett hallani: „A mikrofonnál és a lemezjátszónál Cseke László”.
Jómagam is rendszeres hallgatója voltam, gyakran termetes Videoton gyártmányú Lido táskarádiómat a vállamhoz szorítva hangosan hallgattam akár az utcán is, még a híreket sem halkítottam le. Szerencsére nem volt belőle bántódásom, bár hivatalosan csak a lakáson belül lehetett büntetés nélkül hallgatni a SZER műsorait, azt is csak úgy, hogy ne hallatszódjon ki az utcára.
Cseke Lászlón kívül természetesen voltak más emblematikus munkatársai is a Szabad Európa Rádió magyar adásának, így például az ugyancsak tekintélyt parancsoló életkort, 86 évet megért, és szintén Münchenben elhunyt Kasza László, akinek „Gondolatforgató” című politikai háttérműsora elsősorban olyan témákkal foglalkozott, amelyeket a magyar média elhallgatott akkoriban a lakosság elől (lásd: csernobili atomkatasztrófa). De említhetném Hanák Tibort is, aki 1966-tól lett a SZER bécsi tudósítója, egyik leghallgatottabb műsora pedig a „Nyitott szemmel” volt. A korábban említett kollégákhoz képest mindössze 70 évet ért meg, amikor Bécsben elhunyt.
Nem lehetett elvárni az egypártrendszerű diktatúrától, hogy ölbe tett kézzel szemlélje a Szabad Európa Rádió működését. Több robbantásos merényletkísérletre is sor került, az egyiket, - amelyik nagy kárt és több sebesülést eredményezett – állítólag maga a román diktátor Ceausescu rendelte el. Az 1950-es években pedig – szintén feltételezhetően – KGB-s közreműködéssel meg akarták mérgezni a SZER munkatársait úgy, hogy a sószórókba tettek olyan anyagot, amely súlyos, bár nem halálos tüneteket produkált.
A Szabad Európa és a Szabadság Rádió adásait minden országban igyekeztek zavarni, így Magyarországon is, ennek intenzitása azonban változó volt. Jó példa erre, hogy rendelkezésemre áll egy általam készített kazettás felvétel az egyik 1986-os hírműsorról, amely tisztán, zavarás nélkül hallható.
A SZER magyar adása (is) évtizedeken át tette a dolgát. A keleti tömb országainak rendszerváltása után azonban működése okafogyottá vált, így a SZER 1993. október 31-én végleg elhallgatott. Igaz, voltak próbálkozások az újjáélesztésére, amelyet talán a történelem menete indokolttá is tenne.
