Az alkonyba metszo hátszorszál hasogató üvöltés újra felharsant, ezúttal még közelebbrol, mint legutóbb. A menekülo gyermek nyakába szedte a lábát, majd miután rájött, hogy ez a póz akadályozza a futásban, újra kiegyengette alsó végtagjait, és továbbiramodott az elhagyatott épületek között. Irama annyira eros volt, hogy szájából kilógó nyelve szinte a fülét nyaldosta, boséges csapadékmennyiséggel telítve hallószervét. De nem törodhetett vízesésként funkcionáló hallójárataival, tovább kellett futnia. A tét nem volt kicsi. Egy farkasember üldözte.
Hamarosan vad dübörgésre lett figyelmes. Bepánikolt arccal kémlelte környezetét (már amennyire futás közben ez lehetséges), s rájött, hogy csak a szívét hallja, ahogy az bordáit igyekszik átpréselni a borén. De önmaga ellen elkövetett merényletgyanús melléktevékenységei dacára továbbtrappolt.
Újabb vonyításokat nem hallva agyában már kezdett az a képzet felmerülni, hogy sikerült leráznia üldözojét, amikor az egy hirtelen H-kanyarral bevágódott mögé. Az üldözött tudta, hogy itt csak csel segíthet.
Megfordult és farkasszemet nézett. Rögtön kettot is.
A farkasember megzavarodott. Az íratlan szabályok alapján o csak hátulról támadhatott, így nem tudta, mitévo legyen. Jobb megoldást nem találva nagy ívben újra potenciális prédája mögé került.
Üldözoje idoveszteségét kihasználva a menekülo váratlanul leült a földre, táskájából eloszedett két szorös varázslábbelit, majd felvette a nyúlcipoit.
Hiba volt. A cipok - emlékezve a bor elozo gazdájának taktikájára - cikkcakkban kezdték el vezetni a menekülo lábait. Bal oldalra ejtett jobb lába keresztbe tett bal lábának, mely épp a jobb oldalon szándékozott kikötni. Ha a bal láb nem is, de a nyúlfülekbol alkotott cipofuzo kikötodött - s a menekülo egy látványosan félbesikerült tigrisbukfenc után a kemény talajon találta magát. Üldözoje is ott találta ot, s fölényesen találmánya arcába lihegett.
Bizonyítva gyozelmét újra elbodült, s fogait vicsorgatta. Sárgás fogain keresztül türemkedo nyála olyan boségesen ömlött a pofájából, mintha egy fogorvos már öt órája a szájában matatott volna a bennfelejtett fúrófejet keresve. A földön hevero áldozat magatehetetlenül turte a farkas feju démon felol felé áradó illatorgiát, s hallgatta, ahogy az nyálat fröcsögve így szólt hozzá:
- Vesztettél. Te vagy a fogó!
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
