Miközben a hét elején tartott szombathelyi lakossági fórumon arról esett szó, hogy határidőre és jó minőségben készül el az elkerülő négysávúsítása, a helyi vállalkozók egyre elkeseredettebbek. Itt is megjelent ugyanis a közpénzekből finanszírozott nagyberuházások módszere, a cégek egymásnak adják a munkát, aki végül el is végzi azt, futhat a pénze után.
A munkával és minőségével nem volt gond
Kezdjük az elején. Tényleg örömteli hír volt, hogy a 86-os főút szombathelyi elkerülőjén bővítik a négysávos szakaszt, és átépítik a Csaba utcai torkolatot. Ez utóbbi azért is fontos, mert az utca vasúti kereszteződését is modernizálják, vagyis felüljárót építenek Alul- és felüljáró Szombathelyen, a Csaba utcában – A lakók féltik nyugalmukat 2008. August 26. 19:16 . A munka tavaly kezdődött és szépen haladt, e hét elején bejelentették, hogy tartani tudják a július 30-i határidőt.
Összesen 1,2 km-nyi szakaszt nágysávúsítottak, átépítették az említett úttorkolatot és kialakítottak 800 méternyi bicikliutat is. A költség 400 millió forint, 85 százalékot uniós, 15 százalékot hazai, állami támogatásból fedeznek. A beruházó a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt., a kivitelező pedig – a közbeszerzési pályázat eredményeként – a Colas Építő Zrt.
A Colas aztán alvállalkozóként bevonta a keszthelyi székhelyű Dizobautrans Kft-t. A kft. pedig a munka nagy részét helyi vállalkozókkal végeztette el. Pontosabban a helyi vállalkozóktól bérelt munkagépeket kezelőikkel együtt. Eddig minden rendben is van, a munka – mint már említettük – jó ütemben és minőségben haladt.
Fejenként kétmilliót követelnek
A hét elején aztán olyan információkat kaptunk, hogy a helyi vállalkozók nem kapják meg a pénzüket a Dizobautranstól. Pedig a munkát elvégezték, azt le is igazolták, számláikat a kft. befogadta. Utolsó utalásuk viszont május végén érkezett meg, azóta semmi. Mintegy tucatnyi egyéni vállalkozóról és kisebb cégről van szó, átlagosan fejenként kétmilliót követelnek az alvállalkozón.
Hogy bonyolítsunk egyet a dolgon, említsük meg, hogy a közbeszerzési eljárás alá eső munkáknál csak olyan vállalkozások közreműködhetnek, amelyeknek nincs adó- és járulék hátralékuk. Úgy tudjuk, a Colas Zrt. ebben is segített a Dizobautransnak, a vállalási díj terhére kifizették a cég hátralékait, és azóta is időarányosan fizetik a vállalkozási díjat a kft-nek.
A kft. azonban nem fizet. Az egyik helyi vállalkozó kissé feldúltan mesélte, hogy lassan már a munkagép üzemanyagát sem tudja megvenni, ráadásul családi költségvetése is megroggyant, számított a pénzre. Hozzáteszi, kedden reggel szintén kirendelte őket a kft. a munkaterületre, délelőtt 10-kor azonban közölték velük, aznap már nem lesz munka. Miközben beszélgetünk, szerda délelőtt fél 11 van, gépkezelője hívja telefonon, hogy ma sem lesz már több munka. A vállalkozó keresetlen szavakkal ecseteli, hogy ő egész napos munkára számított, most már esélye sincs, hogy a kiesett időre más megrendelést szerezzen. Egyébként úgy tudja, a munka azért áll, mert nincs anyag.
A fővállalkozó segített volna…
Persze, a helyiek megpróbáltak a pénzükhöz jutni, kapcsolatba léptek a kivitelező Colas Zrt-vel. A cég hajlott is arra, hogy megoldást keressenek, hiszen érdeke, hogy normális mederben folyjon és fejeződjön be a munka, ráadásul üzleti jó hírét sem akarta elveszíteni. Elő is készítettek egy háromoldalú megállapodást, amit jogilag engedményezésnek neveznek. Ennek – ebben az esetben – az lenne a lényege, hogy a fővállalkozó Colas Zrt. közvetlenül a helyi vállalkozóknak fizet, az összeget pedig a végelszámoláskor levonja a Dizobautransnak járó pénzből.
Így a helyiek pénzükhöz jutnának, a fővállalkozó pedig megnyugodhatna, hogy rendben megy a munka. Viszont a megállapodást a Dizobrautransnak is alá kellett volna írni, ezt viszont nem tette meg a mai napig sem. Nem tudjuk miért, valószínűleg a saját pénzét félti az ügylettől.
Helyi informátorunk megemlíti, hogy a Colas a megállapodás szövegét eljuttatta a Dizobautranshoz, felveti, jogilag talán így érvényes a megállapodás az alvállalkozó aláírása nélkül is. Jogász segítőnk szerint azonban nem, mivel a Colas nincs közvetlen szerződéses kapcsolatban a helyi vállalkozókkal.
Az út azért elkészül…
Szóval, itt a 22-es csapdája. Kicsit bonyolult a dolog, de a lényege, hogy az alvállalkozó hozzájárulása nélkül a helyiek nem juthatnak pénzükhöz. Ő pedig valamilyen okból nem tud fizetni. Természetesen megpróbáltuk ezt tisztázni velük, két e-mail címükre több levelet is küldtünk, ki sem nyitották azokat. Az ügyvezető mobiltelefonja kicsöngött ugyan, de hiába próbáltuk egy-két órás időközönként hívni, ötszöri alkalomra sem vette fel a telefont.
Zárszó: a helyi vállalkozók ügyvédhez akarnak fordulni. A beruházás pedig el fog készülni, úgy tudjuk, a Colas Zrt. helyi vezetője kijelentette, ha máshogyan nem megy, saját gépeikkel és embereikkel fejezik be. Most már csak nekünk van egy költői kérdésünk: ha vannak gépeik és saját embereik, miért kellett bevonni az egész ügybe a Dizobautransz Kft-t, mint alvállalkozót?
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
