Csillát már a középiskolában érdekelte japán, ezért választotta a külkereskedelmi szakot és a japán nyelvet. Amikor először járt Japánban, akkor egy tea-tanárnőtől ajándékba kapott egy használt kimonót, amit a szertartásokon már nem lehetett hordani. Ez volt az Csilla első kimonója, amit a legjobban szeret, de nem csak elsősége miatt, hanem azért is, mert van története is. Tisztítani (pláne teafoltot) nem lehet, a kézi festés és a selyem nem tűrné, inkább vigyáznak rá és alá öltöznek. Ha mégis tisztítani kell, akkor olykor teljesen szétszedik és később újra összevarrják.
Itt meg is említjük, hogy a tea-tanárnő nem más, mint aki azt oktatja, hogy hogyan kell a zöldteát szertartás-szerűen fogyasztani. Igen, oktatni kell, hiszen ott aprólékos szabályokat követve kell elkészíteni a teát, felszolgálni, és még olyan dolgok is számítanak, hogy miképp hajtják össze a kendőket és hasonlók.
Schmitt Csilla egyébként a Magyar Japán Baráti Társaság szombathelyi tagozatának vezetője, amikor az egyesület megalakult, akkor találták ki, hogy yukatákat is beszereznek, emellett találta ki Csilla, hogy kimonókat is jó lenne bemutatni az embereknek. Ekkor határozta el, hogy gyűjteni fogja őket. Már háromszor járt japánban, diplomamunkáját is a kimonók motívumairól szólt. A gyermekkimonókat kezdte gyűjteni, de most már felnőtt- és esküvői darabok is vannak a gyűjteményben.
De mi is az a kimonó?
A köznyelv szerint köpeny vagy köntös, de valójában minden kimonó, ami a hagyományos japán öltözethez tartozik, legyen az nadrág vagy kabát. Egyfajta nemzeti viselet, de nem olyan, mint a magyar népviselet, mert a kimonókat a mai napig látni utcai viseletként (igaz egyre ritkábban). A bevásárlóközpontokban is kapható, külön üzletekben persze, mert a mai napig nem egy olcsó, tömeggyártott viselet. Azt is megtudtuk még Csillától, hogy vannak többmillió forintot érő darabok is egyes üzletekben.
Gyűjteménye nem antik és nem új, hanem használt darabokból áll. Ezek elérhetők, beszerezhetők akár egy-egy japán zsibvásáron is. Az új selyemkimonók ára többszázezer forint, s bár készítenek már műszálból is (kedvezőbb áron), így sem engedheti meg magának mindenki, így a kimonó-készítőműhelyek mellett kölcsönzőkből is találni mindenhol. Mert minden japán életében vannak olyan események, amikor kimonót visel, születéstől egy hagyományőrző házasságig.
- Olyan használt darabokat vettem, amelyek mintázatuk vagy színük miatt megragadtak, az egyszínű, anyagában mintás daraboktól kezdve a kézzel festett vagy hímzett darabokig. Esküvői kimonóm is van, illetve a kimonótanáromtól is kaptam egy, a nagymamája által varrt kimonót is, ugyanis a háború előtt még sokan otthon készítették maguknak a kimonókat - mesélte Csilla, majd az esküvői kimonót magára is öltötte.
A kimonó viselését is oktatni kell
Nem mindegy, hogy hol hány ujjnyi egy-egy visszahajtás, vagy merre hajlik egy kötés íve. Csilla is részt vett egy oktatáson, így 30-45 perc alatt tudja felvenni, vagy egy babára adni a kimonóit, de egy rutinosabb embernek is 15 perc kell az öltözködéshez. Japánban a fiatal nők általában esküvő előtt végzik el az ilyen tanfolyamokat.
Japánban a kimonók mellett sokkal elterjedtebbek a yukaták, a kényelmes pamut viselet. Csilla a férje által erre a célra készített vállfákon tárolja őket.
A kimonókat pedig hajtogatva az erre rendszeresített papírtasakokban kell tárolni, szállítani.
A gésák kimonója autóárban van, a szülők szerint pedig fontosak a motívumok
A gésák kimonói másfajta szabásúak és exkluzív darabok, ezért különösen drágák. Az igazi kimonókat kézzel készítik, különféle technikákkal festik, aprólékosan. Van, hogy a szálakat festik mielőtt szövik az anyagot, olykor már anyagában mintázott, sok megoldás közül lehet választani.
A szülők a gyermekkimonók motívumaiban rejthetik el a tulajdonságokat, amit a gyermeküknek szeretnének. Például: bátorság, harciasság, gazdagság, boldogság és hasonlók.
A kimonók Ferrarijaként említhetők azok a fekete, alsó részen díszített kimonók, amelyeken öt címer van. Bizonyos alkalmakkor csak ilyen viselhető. Csilla gyűjteményében is van egy ilyen, amelyen még a készítő névjegye is festve van.
Csilla még legyezőket is gyűjt, ami hagyományos ajándék Japánban. Harci legyezőtől a hagyományos antik példányokon át a díszlegyezőkig. Ezek közül is annyi fajta van, hogy nehéz lenne a végére érni. Csilla anyósa is jó pár antik darabbal gazdagította a gyűjteményt.
- A családom szereti a szenvedélyem a japán kultúra iránt. Gyermekeimnek is van saját yukatájuk, a férjem is sok mindendben segít, anyósom pedig különleges legyezők után keresgélt sok-sok antikváriumban. Már az egész családban van némi érdeklődés a Japán kultúra iránt.
Csilla gyűjteménye idén már járt az arborétum kiállítótermében, Győrbe is hívták az egyesülettel, Szombathelyen legközelebb jövőre készülnek kiállítással. Yukatákat felpróbálni és a japán kultúrával ismerkedni egyébként nemsokára, október negyedikén a Savaria Moziban lehet, ahol japán napot tartanak, immáron hatodik alkalommal. Az egyesület honlapján még sok érdekességet találni, többek közt a rajzcsere-programról is, amely a gyerekek rajzain keresztül mutatja meg a magyar és japán tanulók stílusa, témái és világa közti különbségeket.
