Szily János, a szombathelyi egyházmegye első püspöke építtette a Püspöki Palotát. Szombathely belvárosának egyik ékköve ez az épület, de a funkciója már az eredeti tervek szerint is kettős volt. Egyrészt lakóhelyül szolgált az egyházi vezetőknek, másrészt pedig egyházkormányzati központ.
Az építkezés 1778-ban kezdődött és 1783-ra már el is készült. Szily a nagyterem freskóinak megfestésére Franz Anton Maulbertsch osztrák festőt kérte fel, aki fél év alatt befejezte a munkát.
Szily Jánosnak természetesen a freskókról is volt egy elképzelése, így ezek témáit is megadta. A falakon négy különböző jelenet látható a város történelméből: Claudius császár megalapítja Savariát, Septimius Severust császárrá választják 193-ban, Constantin Chlorus törvényt hirdet Savariában és Attila hun király elpusztítja a várost.
A mennyezeti freskók viszont már a kereszténység témáját járják körbe. Van itt minden, a pogányok legyőzésétől a Föld meghódításán át a Sarlós Boldogasszony Székesegyház terveiig. A középső körben a pogányság, az ó- és újszövetség, valamint Kronosz is megtalálható, meg egy apró gag, ahogy a hatalmas csillárt látszólag egy apró angyal tartja a helyén.
A freskók megmentésén és felújításán Tarr György festőművész és restaurátor dolgozott közel 4 éven át. Nem volt könnyű dolga, mert egy 40 négyzetméteres részen a mennyezet elvált a födémtől, így ezt speciális technikával visszaragasztották a helyére anélkül, hogy különösebben el kellett volna mozdítaniuk az elvált darabot.
De, a részleteket inkább mondja el dr. Perger Gyula, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatója, mert bár az Úr háza mindenkié, de mégis ő van itt otthon, és nem mellesleg sokat is tud az épületről:
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
