Háborognak a jákiak, mert úgy érzik elvették tőlük a templomukat - ezzel keresték meg lapunkat többen is az elmúlt időszakban.
2017 decemberében írtuk, 
Kétmilliárd forintból újítják fel a jáki templomot 2017. December 28. 20:23 hogy teljesen felújítják Vas megye leghíresebb templomát, a jákit, 2 milliárd forint állami támogatásból, aminek a kedvezményezettje a Szombathelyi Egyházmegye. Az állami forrás pedig három évre elosztva érkezik, a munkálatok ütemezése alapján.
Tehát a tervek szerint évekkel ezelőtt zárult volna a projekt. De néhány nappal ezelőtt jött a meghívó az egyházmegyétől a megújult templom megáldására. Az ünnepségen, április 21-én nemcsak Székely János megyéspüspök, hanem Sulyok Tamás köztársasági elnök is ott lesz. A hírek szerint a fél falut lezárja majd a TEK, csak meghívóval lehet részt venni az eseményen, sőt megközelíteni is.
A helyiek zúgolódnak
Közben a helyiek számára több minden nem világos. Nem értik, hogy a tervezett látogatóközpont, amire 300 millió forintot szántak miért nem készült még el, miért kellett gyűjtést indítani a padfűtés kialakítására, miért nincs egy nyilvános illemhely. A templomkertet korábban szabadon lehetett látogatni, nem volt kapu, amely lezárta volna, most kerítés és zárt kapuk fogadják azokat, akik nem látogatási időben, vagy nem szentmisére mennek.
A falu lakosai egyébként ingyen nézhetik meg a templomot, másoknak belépőjegyet kell venni, de ez korábban is így volt, ahogy az is, hogy télen nem lehetett látogatni.
A felnőtt és nyugdíjas jegy 1000 forint, gyermekeknek 500 forint a belépő.
A falubeliek azt mondják, teljesen megváltozott a nyolcszáz éves templom környezete, ettől a jákiak egy része idegenkedik. Már nem érzik magukénak a magyarországi román stílusú építészet legjelentősebb alkotását.
Van mosdó vagy nincs?
Egy családapa a Facebookon fakadt ki, hogy hiába akarták megnézni a templomot húsvétvasárnap, nem jutottak be látogatási időben, és tájékoztató táblát sem találtak. Később azt az információt kapták, hogy egyházi és állami ünnepnapokon a nyitva tartás változhat.
Ez szerepel A jáki templom felújítása nevű Facebook-oldalon is. Látogatási időben jegyet venni a templomhoz közeli idegenforgalmi pavilonban lehet, ahol ottjártunkkor már kint volt a nyitva tartás rendje, valamint azt is írták, naprakész információkat a templom Google-oldalán nyújtanak.
Mosdó a közösségi házban van. Látogatási időben lehet használni, vagy szentmise idején, akkor kulcsot kell kérni hozzá.
Ezt már Zakó Jenő, jáki plébánostól tudtuk meg, ahogy azt is, hogy a templom turisztikai fenntartását február elsejétől átvette a Szombathelyi Egyházmegye. Így a nyitvatartási rendet, a belépődíjak összegét is az egyházmegye határozza meg. Ez a plébániától független. Mint mondta, a szertartásokon, szentmiséken bárki ingyenesen részt vehet.
Az egyház nem érti a zúgolódást
Sarkadi Márton építészt, projektvezetőt is megkerestük, aki nem értette, a helyiek miért a sajtóhoz fordulnak, miért nem az egyházat keresik meg, annál is inkább, mert februárban ezekre a kérdésekre egy fórumon már választ adtak a jáki egyházközség tagjainak. „Direkt azért szerveztük a fórumot, hogy tájékoztassuk a jákiakat, ezek szerint nem mindenkihez jutottak el az információk" - mondta az építész.
Leszögezte, a tervezéskor az egyházközség kérése volt, hogy legyen végre körbekerítve a templom, mert a falubeli fiatalok esténként, éjszakánként oda jártak bandázni, hetyegni. Ha csak látogatási időben van nyitva a kapu, akkor ezt nem tudják megtenni, illetve a turisták sem tudnak jegyváltás nélkül bemenni. Látogatási időben a helyiek ingyenesen bemehetnek most is.
„Azt is tegyük hozzá, ha valakinek van egy saját háza, akkor annak a háznak a használatáról nem köteles számot adni. Lehet hangzatos dolgokat mondani, hogy ezt mindenki magáénak érzi, de a valóság az, hogy ez egy templom és az egyházközségnek a tulajdona. Ezen keresztül pedig a katolikus egyházé. Még egyszer mondom, az elkerítés a tulajdonos, az egyházközség kérése volt" - hangsúlyozta Sarkadi Márton.
Miért ez a nagy csúszás?
Az építész azt mondta, a tervekhez képest az átadás csúszásának több oka is volt. Egyrészt egy ilyen műemléknél olyan a felújítás, mintha ködben repülne egy pilóta. Nagyon sok mindent nem látni előre. Vannak műszerek, amik bizonyos dolgokban segítséget adnak, de száz százalékig nem lehet mindent kiszámolni. Eleve a különféle szakvélemények, felmérések is a projekt keretében készültek el, tehát közben derült ki, hogy konkrétan milyen feladatok vannak. "Rengeteg kellemetlen meglepetés ért minket, nagyon sok előre nem látható megoldandó kérdés merült fel" - magyarázta a szakember, aki példát is említett.
Kiderült, a templomot észak és nyugat felől övező támfal elképesztően rossz állapotban van. A támfal teljes lebontása, újraépítése utólag került bele a projektbe. Ez nagy jelentőségű dolog, mert a Szent Jakab-kápolnát is támasztja, nélküle éppen csak megállna a kápolna. És sok hasonló, előre nem látható eleme volt a felújításnak. Egy ilyen beruházásnál nem az a kérdés, mikor lesz kész, ennél sokkal jelentősebb az, hogy milyen minőségben készül el.
Sarkadi Márton szerint ezeket a projektek rendszerint alul is kalkulálják. Ha összehasonlítjuk a Szent György templom felújítását más hasonló projektekkel, a kétmilliárd forint, amit kaptak rá, nem sok. Ennyi pénzből sokkal kisebb volumenű felújítások valósulnak meg. Megemlítette az inflációt, az építőipari árváltozásokat is többek között, illetve a szakember-kérdést.
"Az elmúlt években sok ilyen jellegű projekt futott, de eddig ez nem így volt, ezért kevés a szakember. Nem nyúlhat akárki ezekhez a műemlékekhez. Nem lehet a restaurátorokat egyik napról a másikra megtöbbszörözni. És várni is kellett rájuk. Nem arról van szó, hogy idehívunk egy festőbrigádot" - részletezte az építész.
Ják az ország peremén van. A projektvezetőtől megtudtuk, sok restaurátor volt, aki szívesen dolgozott volna itt, de a fővárosban is akad bőven munkája, ezért inkább nem hagyta ott a családját, mert többnyire a templomban kellett dolgozni. Volt olyan szakember, aki évekre Jákra költözött, de ezt nem sokan vállalták be.
Sarkadi Márton elmondta, Jákon befejeződött a templom homlokzatainak, a nyugati kapunak a restaurálása. A teljes belső feltárás lezajlott, ahogy az összes belső falfelületnek a helyreállítása is. A faragott kőfelületeket centiről centire restaurátori módszerrel kellett kezelni. Egy-egy apró kis felületre sok munkafázisban vissza is kellett térni. A helyiek el sem tudják képzelni ez mekkora és milyen időigényes munka.
Miért nincs és lesz-e látogatóközpont?
Menet közben derült ki, hogy a látogatóközpont már nem fér bele a projektbe. A látogatóközpontot a templomhoz közeli két meglévő épület felújításával, valamint egy új kiállítótér építésével hozták volna létre. Utóbbit a domboldalba tervezték, hogy a 15 méteres belmagassága ellenére ne konkuráljon a másik két épülettel. Azért van ekkora objektumra szükség, mert nagyon sok a kiállítási anyag: a kapuról származó szoborcsoport mellett nagyon fontos emlék a nyugati kapu gipszmásolata a XX. század elejéről. Ennek különös jelentősége, hogy mindennél hűbb tanúja a kapu korábbi állapotának, ugyanis a Schulek Frigyes vezette munkák előtt készült, amikor az még szinte a román kori formáját mutatta, kevés barokk kiegészítést leszámítva.
Sarkadi Márton bízik benne, hogy sikerül majd erre is forrást találni.
A fűtéssel kapcsolatban volt egy kis félreértés
A padfűtéssel kapcsolatban azt mondta, ő is hallott azokról a vádakról, hogy ennek a kialakítására nem gondoltak és a helyieknek kell megoldani, de ez nem igaz. A sekrestyében kialakították a fűtési rendszer központját, végigvezették a vezetéket onnan a padokig.
Tavalyelőtt viszont, amikor megugrottak az energiaárak, azt a választ kapták az egyházközségtől, hogy felesleges kiépíteni, mert ki tudja mennyibe kerül majd az áram, nem tudják majd üzemeltetni. Ezért állt le akkor a beruházás, de minden adott a befejezéshez. Most mégis jelezték feléjük az igényt. Az építész szerint valami félreértés lehetett, elkezdtek gyűjteni a civilek, az összegyűlt pénzt az egyházmegye kiegészíti majd. Ezt a helyi plébános is megerősítette.
Sarkadi Márton zárásként hangsúlyozta, a templomban végzett kutatási, régészeti feltárások, falkutatások során olyan megfigyeléseket lehetett rögzíteni, amelyek a templom építésével, történetével kapcsolatban nagyon sok újdonságot hoztak. Ezek a tudományos megfigyelések, tapasztalatok sokkal hosszabb távra szólnak, mint azok az építőipari, felújítási munkák, amelyeknek a hatótávja 10-20 vagy mondjuk 50 év. Ezek az ismeretek azok, amik igazán fontossá tesznek egy ilyen épületet, hiszen enélkül a háttér nélkül, ha pusztán a köveket, a falakat nézzük, akkor tulajdonképpen meg sem értjük igazán azt, amit látunk.
